Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-03-14 / 11. szám
2 nemzetünk, hisz népünk legjobbjai idegen légkörben és légkörnek nevelkedve, nemzeti érzésükből szinte teL Jesen kivetkőztek. Az a nemzedék, mely az elnémetesedett főurakat, a maradi köznemességet, a muszka vezető-, két szülte: a nemzeti múlt eszményképeitől végtelenül távol állott. A lantosok dálaiíi, a regősök és igricek énekein órákig'elmerengő régi nemesek meghalni tanultak a- hazáért, melyért eltörpült utódaik élni sem óhajtottak. De ég már a tűz a kegyelet oltárán. A „bús feledékenység koszorut- lan alakjai“ már kihaltak s mindjobban gyarapszik azoknak száma, kiket „fölver az elmúlt szép tetteknek gondja“. (Vörösmarty). A nemzet megtanulta megbecsülni múltját, melyből erőt meríthet a jövőre. E gondviselésszerü Pálfordulását nemzeti lelkületűnknek bizonyítja az a hangulat is, mely márczius tizenötödi- Jzén mindig több és több embernek szivére ül. Hisz mintha csak tegnap lett volna, hogy e verőfényes ünnepi hangulat félve rejtőzött el a minden- napiság ködében, hogy még oly kevesen érezték s akik érezték is, azok sem merték mindannyian mutatni. Hiszen nem is olyan régen volt, hogy a magyar félt magyarán érezni s legföljebb a lelkes ifjúságnak, vagy a nagy idők élve maradt agg hírmondóinak sorából . került ki néhány bajnok, ki a régi fénynél gyújtott szö- vétneket lobogtatni merte kezében. A hivatalos Magyarország pedig félt az ősök sirlakától, félt a netán hazajáró nagy lelkektől . . . És ma ? T Hála a magyarok Istenének, az egész nemzet másképp érez és meg is meri mutatni, hogy miképp érez. A mai idők márczius 15-én öröm- tüzek égnek a Kárpátoktól az Adriáig s Dévénytől Orsováig csobogva viszi a Duna e titáni szózatot, mely millió vidáman. Az osztályfőnök, a dologban közvetlenül érdekelt Melczer tanár ur azt mondta : — No de ilyet, sose hittem volna. Kovacsics kisasszony vörös volt, azután elsápadt és felháborodva jegyezte meg: — Ez borzasztó! — Nem is olyan borzasztó — mondotta az öreg tanitónő Ne legyen oly kérlelhetetlen, drágám. Hiszen maga csaknem olyan fiatal még, mint ezek az apróságok. Vagy ka úgy akarja, ezeknek az apróságoknak a nagyjai, a Dobó Sári meg a többiek, már- már éppen olyan viruló, erős, kész leányok, amilyen maga. Hát ne haragudjon rájuk. Megfogta a leány kezét. Most vette észre, hogy a kis tanítónőnek egészen fehér az arcza. Hogy összeszoritja a száját és lefelé húzódnak a vonásai. — Gyerünk, hagyjuk abba az egész komédiát — szólt hirtelen a Kovacsics kisasszony. Felállottak A Faragó nagysága megsimogatta a leány haját és a fülébe súgta: — Meglökjem, drágám ? L. G. közérdek szabad magyarnak ajkáról fölhangzik: Talpra magyar! Ma már-„más berekben másképp szól az ének“, ma nyíltan és bátran avatjuk,-ünneppé alkotmányos szabadságunknak örökre nevezetes születésnapját. Igaz, az ünnepi“ hangulat még nem ért delelőjére. Még van miért küzdenünk, el nem ért ezélök, régóta teljestiletlen kívánságok még sok lelki- ismeretbeli kötelességet rónak reánk. De máskor is, e napon azonban hatványozott mértékben bűn volna a kis- lelküség. Ma már nincs okunk panaszra ; s mutassuk meg, hogy nem élünk elfajult korban, hogy tudunk lelkesedni, midőn megemlékezünk ama nemzeti kincsekről, amelyeket alkotmányos életünk kikeletje: 1848. márczius 15-ike termett' számunkra. Ez ünnep tehát legyen záloga. a jövőnek, mert tanúbizonysága nemzetünk lelkesedésének a múltért. Nem vagyunk már törpe nép, mert fölemel és nagygyá nevel bennünket az emlékezet. Él magyar, áll Buda még, a múlt csak példa legyen [most, S égve honért,' bizton nézzen előre szemünk! (Kisfaludy.) A SzekszárdnTolnamegyei Gyermekvédelmi Bizottság megalakulása. Nemes, magasztos, emberbaráti czélt szolgáló intézményeink száma egygyel -szaporodott. Tegnap délután Pécs város példájára Szekszárdon is megalakult a Szekszárd-Tolnamegyei Gyermekvédelmi Bizottság, mely a bűnbe esett 12-^16 éves életkoruak- nak a teljes erkölcsi zülléstől való megmentését tűzte ki feladatául. A gyermekvédelmi bizottság modern eszméje, hivatása, megismertetése, helyi megalakulása érdekében dr. Beöthy Károly ügyvéd külön nyomatott meghívóval hívta össze' a szekszárdi intelligens közönséget, mely ez alkalommal csakugyan méltónak mutatkozott önmagához s a nemes eszméhez, mert a kir. törvényszék esküdtszéki termét zsúfolásig megtöltötte. Az összehívás dr. Angyal Pálnak, a pécsi jogakadémia országosan ismert, jeles tanárának, a neyes kriminalistának és lelkes gyermekbarátnak kezdeményezésére történt, ki dr. Felber Arthur, kir. főügyész, dr. Visi László, kamarai elnök és dr. Sárospataky József, pécsi kir. ügyész (volt szekszárdi al- ügyész) kíséretében, egyenesen abból a czélból jött Szekszárdra, hogy e nemes, emberbaráti intézménynek megalakulását szabad előadásával előse- gitsa. Dr. Angyal Pál ur előadása any- nyira lelkes, szakavatott, mindenkit elragadó és meggyőző volt, hogy ezután a nemes intézmény humánus czélját fejtegetni merőben felesleges. Egyszerűen csak utalunk magvas előadásának alább olvasható bő kivonatára s beszámolunk az előadás külső- , ségeiről. A törvényszék esküdtbirósági terme mái- 6= óra előtt zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel.' A hölgyek is szokatlan nagy ; számmal jelentek meg. Ott »voltak többek között: özv. Simontsits Béláné, a róm. kath. óvoda, özv. Sáss Istvánná, a nőégylet elnökei, továbbá Hazslinszky Gezáne, Kovács Dávidné, Tomcsányi Lajosné, dr. Beöthy Károly né, Kövessy Ödönné, Bodnár Istvánná, Boda Gézáné, Mányoky Sornáné, Kozacselt Józsefné, M^irtli Lászlóné, Hoffmann Sándornál Abay Jánosné, Bajó Jánosné, GyőrbirÓ Benőné, Haypál Sándorné, Steinsdörfer Józsefné, Módly nővérek, Győry Györgyné, özv. Babies Mihályné leányával, Kamarás nővérek, Szévald Oszkárné, Halász Gézáné, dr. Leopold Kornélné, Rácz Józsefné, Laky Józsefné leányával, Dörnyey Józsefné, Yattay Miklósné, Diczenty Lajosné, Steiner Ká- rolyné, Ziepser Jakabne nővéiével, Reisz Józsefné, Ágoston Istvánná és még számosán. — A férfiak közül Hazslinszky Géza, királyi törvényszéki elnök, a bíróság számos tagjavai, Simontsits Elemer alispán, Forster Zoltán főjegyző. Kurz Vilmos, árvaszéki elnökkel, Bajó Pál, főszolgabíróval s több vármegyei tisztviselővel; Wigand János főgimnáziumi, Krammer János polgári isk. igazgatók, a tanári kar számos tagjával; Fischer kir. ügyész, az ügyvédi kar majdnem teljes számmal és az intelligenczia- ból nagyon sok érdeklődő. ‘ v A pécsi vendégek Hazslinszky Géza vezetésével pont 6 órakor léptek a terembe. Az elnöki széket dr. Beöthy Károly ügyvéd foglalta el. Jobbján dr. Felber, kir. főügyész és Visy László, kamarai elnök, balján pedig dr. Angyal Pál foglaltak helyet; Df. Beöthy Károly szívélyes szavakkal , üdvözölte a közönséget s a vendégeket, ezután pedig felkérte dr. Angyal Pált előadásának megtartására. A tudós- tanár erre megkezdte mindvégig érdekes fejtegetését. Pompás, folyékony előadása mindvégig lebilincselte a jelenvoltak figyelmét. Az alábbi összefoglalás is igazolja ugyan beszédének tartalmasságát, az ott nem voltak azonban nem élvezhetik magának az előadásnak meleg közvetlenségét, az érveknek, a tanulságosnál tanulságosabb példáknak meggyőző, mintegy magával ragadó erejét. A szabad előadás tartalma ez: „A bűntettes fiatalkorúnál a bűnözés gyökere legtöbbször az erkölcstelen környezet talaján fakad, az elkövetett bűncselekmény nem'a lelki rothadás következménye, hanem a környezet által a gyermeklélekre rávetett árnyék és mégis hosszú időkön keresztül büntették a gyermeket, ‘ahelyett, hogy annak javítására s megmentésére helyezték volna a súlyt. Még ma is inkább a megtorlás gondolata áll homloktérben s bár hazai törvényeink előírják bizonyos esetekben a javító- intézetbe szállítást, a bírói ítélet legtöbbször fogházra szól. Ma alig 10%-a a gyermekek- Sl nek jut a javító intézetbe (1905-ben 3772 közül csak 45 ) s hogy a fogházbüntetésnek mi a következménye, azt könnyen elképzelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy hely hiányában a talán romlatlan fiatalkorú közös elzárásban van a rovott előéletű-idősebb fog- ' lyokkal. De még annál a fiatalkorúnál, ki véletlenül javítóintézetbe kerül is, nagy hiba, hogy esetleg hetekig is vizsgálati fogságban van, mielőtt a javító nevelés kezdetét venné s a vizsgálati fogságban szintén együtt van másokkal. A társadalom sem fordított kellő 1908 mérczius 14 (Grammophonok) részletfizetésre Beszélőgép hanglemezek, a legjobb felvételek, nagy választékban IMF IBesziélógrép Müller Testvérek varrógép- és kerékpárüzletében Szekszárd, Kaszinó-bazár. is* SÍ 4—10
