Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-03-14 / 11. szám
o 1908 niárczms 14 figyelmet a gyermeknevelés ügyére s leszámítva á legutolsó időket, nem vette, gondozásba az. erkölcsi romlásnak kitett vagy züllésnek indult gyermekeket s nem pártfogolta I kellően a javítóintézetekből kihelyezett, vagy fogházból szabadult fiatalkorút, ki igy visszakerült régi környezetébe s tovább haladt a romlás utján. S mi volt mindennek következménye? A gyermekkriminalitás nottön nőtt, 1896-ban 1905 fiatalkorút Ítéltek el bíróságaink s e szám az 1905. évben 3772-re emelkedik.. A rendszer csődöt mondott, a veszélyes áradatot csak az államnak és társadalomnak együttes munkája állíthatja meg. Az állam immár egy évtized óta fokról-fokra emelkedik a reform utján ; 1898-ban a 7 éven aluli, elhagyott gyermekek gondozási költségeit az országos betegápolási alapra háritia, 1901-ben törvénytárunk a külföld áltál is megcsodált gyermekvédelmi törvényekkel gazdagodik, felállittatnak az állami gyermekmenhelyek s kimondatik a 7—15 éves gyermekek gondozásának kötelezettsége is, mindazonáltal a súly még mindég inkább az anyagilag elhagyott gyermekek védelmén nyugszik. Az erkölcsileg elhagyott gyermekek védelmét gróf Andrássy Gyula belügyminiszternek 1907. évi, korszakos, 60,000. számú rendelete biztosítja, melynek eszméi a múlt óv nyarán beterjesztett büntető novella-javaslat vonat kozó rendelkezéseit is áthatják. E törvényhozási munkálat már a jellemképzés és neve lés eszméit hozza előtérbe, a büntetendő cselekményt elkövetett fiatalkorú ellenében alkalmazható intézkedések lesznek: a házi vagy iskolai fenyítés, a rossz környezetből való eltávolítás, szigorúbb felügyelet mellett próbára, szabadonhagyás, javító nevelés s csak a legutolsó esetben fogház, melynek végrehajtásánál azonban szintén inkább a nevelési szempontok domborodnak ki. Ezek a részben létező, részben létesítendő állami intézmények azonban feltételezik a társadalom fokozott közreműködését. A társadalomnak egyébként már a mai keretek között is meg kell tennie minden lehetőt, mert hisz saját érdekünket szolgáljuk, midőn a züllésnek indult gyermekeket megmentjük a teljes erkölcsi romlástól. Eddigelé kevéssé vette ki részét a társadalom a nagy munkából, újabban azonban erős szervezkedés' mutatkozik minden vonalon. A rabse- gélyző egyesületek kezdenek átalakulni s hovatovább tevékenységük nem merül ki az egyszerű, de annál rosszabb pénzsegély kiosztásában ; figyelmet fordítanak a bűnözés veszélyének kitett egyének erkölcsi vezetésére is : az újabban alakult patronage egyesületek — a pécsi kongresszus hatása alatt — immár egészen modern alapokra helyezkednek, igy a nemrég alakult „Pécsi Patronage Kör“ az egyéniesités jegyében feladatául tűzte ki: a letartóztatottak látogatását, a család erkölcsi támogatását, a munkaközvetítést, az anyagi segélyezésnek természetben való eszközlését s a gyermekvédelmi munkában való részvételt s eddig a legszebb eredménnyel működik. Bámulatos tevékenységet fejt ki az „Országos Gyermekvédelmi Liga“, mely két év alatt 927 gyermeket gondozott s 3480 esetben járt közre. Jelentős munkára vállalkoznak a röviddel ezelőtt Budapesten megalakult kerületi közjótékonysági és gyermekvédelmi bizottságok, melyek a proevenció terén szándékoznak működni olyaténképen, hogy minden utca, sőt minden két három ház kap egy-egy patronust, ki időszakonként ellenőrzi a körzetébe tartozó gyermekek erkölcsi fejlődését s anyagi állapotát s a szükséghez képest megindítja a megfelelő eljárást. Ebbe a nagy munkába kapcsolódik bele a „Budapesti Ügyvédi Kör vGyerpiekvédelmi Bizottsága“ s az énn?k mintájára másfél hónappal ezelőtt megalakult „Pécs Baranyai Gyermekvédelmi Bizottság“. Ily bizottság megalakítását óhajtjuk Szekszárd nemes városában előkészíteni, miért is szükséges lesz annak szervezetét, célját és működési körét röviden ismertetni. Nem oly egyesület megalakításáról van szó, mely szigorú alapszabályok közé szorítja a működést s mely tagjaitól csak dijakat szed, — mi önfeláldozó munkát s öntudatos KOZ B K D B K tevékenységet várunk és kérünk. A bizottság két rendbeli tagokból áll: rendesek a védői tisztségre jogosított egyének, pártfogók azok a hölgyek és urak, kik a fiatalkorú környezetének kipuhatolására és a szükséges patronage tevékenységre vállalkoznak. A bizottság célja: megmenteni az erkölcsi romlásnak kitett vagy züllésnek indult fiatalkorút és jogi védelmet nyújtani a bűntettes fiatalkorúnak s arra törekedni, hogy vele szemben oly intézkedések vétessenek foganatba, melyek erkölcsi fejlődését irányítják. Az eljárás menete a következő : Az illetékes hatóság, mely előtt a 12—16 éves fiatalkorú ellen az eljárás megindul, rövid értesítést küld a gyermekvédelmi bizottság elnökéhez, ki felkéri a soron levő ügyvédet, hogy a fiatalkorú bűnügyi védelmét lássa el s egyben elküldi az értesitést a pártfogó osztály vezetőjéhez, ki viszont felkéri a soros tagot a fiatalkorú környezetének kipuhatolására. A védő kiállítja a meghatalmazást s a pártfogó tag által közlőit adatok alapján odatörekszik, hogy a nyomozás megszüntet- tessék, hogy a vádhatóság ne képviselje a vádat, illetve ejtse el s ezt keresztülviendő előkészíti a megfelelő intézkedéseket: igy a gyermekmenhelybe való felvételt, a Liga utján való elhelyezést, a rabsegélyző egylethez fordul, vagy kieszközli a javítóintézetbe való felvételt. Ha a fiatalkorú vizsgálati fogságba helyeztetett: eloszlatja a szökés veszélyét s kijárja, hogy a terhelt szabadlábra helyeztessék. Ha az ügy főtárgyalásra vagy járásbiró- sági tárgyalásra kerül, úgy a vádelejtést szorgolja s ha ez nem sikerül, meggyőzni törekszik a bíróságot, hogy vádlott a bűnösség felismerésére szükséges belátási képességgel nem bir s felmentő Ítéletet kér. Az első esetben az előbbi intézkedések valamelyikét veszi foganatba, az utóbbi esetben pedig javítóintézetben való elhelyezést kér. Ha bármily oknál fogva a bil’óság szabadságvesztésre Ítéli a fiatalkorút, úgy rövid tartamú fogház- büntetés esetén a btk. 42. § ának 1. pontja alapján annak magánelzárásba vételét kéri, hosszabb tartamú fogházbüntetés esetén pedig kiveszi a törvényes képviselő beleegyező nyilatkozatát s a magánelzárást helyettesitő javítóintézetbe utalás elrendelését kéri. S ha e "kérelmeket a bíróság nem teljesiti, úgy a kin -ügyészség utján az igazságügyminiszterhez fordul (btk. 42. §. 2.). A pártfogó osztály különös gondot fordit a javítóintézetből kihelyezett, illetve a fogházból szabadult fiatalkorú erkölcsi vezetésére és támogatására.“ Az élvezetes előadást a közönség szűnni nem akaró éljenzéssel és tapssal fogadta, a melynek elhangzása után Bőd Cl Géza, a tanácskozás jegyzője, a következő határozati javaslatot olvasta fel: „I. Mondja ki az értekezlet a„Szekszárd- Tolnamegyei Gyermekvédelmi Bizottság“ megalakulását. II. Mondassák ki, hogy e bizottság rendes tagjai lehetnek a bp. 55. §-a szerint a védői tisztségre képesített egyének, pártoló tagjai pedig azok a hölgyek és urak, kik a fiatalkorú környezetének kipuhatolására s a szükséges patronage tevékenység foganatosítására vállalkoznak s e közreműködésüket felaiánlják. III. A bizottság ügyeit egyfelől annak 3 évre megválasztott elnöke, másfelől a pártfogó osztály vezetője intézik. IV. írjon át a bizottság a pécsi kir. ítélőtábla elnökéhez, a pécsi kir. főügyészhez, a szekszárdi kir. törvényszék elnökéhez, a vizsgálóbíróhoz, rendőrkapitányhoz, a járásbíróságok vezetőihez, a kir. ügyészhez, a büntető járásbiróhoz, az ügyészi megbízottakhoz, a Szekszárd Tolnavármegyei Rabsegélyző Egylet elnökéhez, “a pécsi állami gyermek - menhely igazgató főorvosához s kérje fel nevezetteket, hogy a Szekszárd Tolnamegyei Gyermekvédelmi Bizottságot egyfelől a szükséges értesítések közlésével, másfelől patronage tevékenységükkel támogatni szíveskedjenek. V. írjon át a bizottság a „Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottságá“- hoz, valamint a „Pécs Baranyai Gyermek- védelmi Bizottságihoz s ezeket megalakulásáról értesitve, kérje támogatásukat. VI. Mondja ki az értekezlet, hogy a bizottság a szükséghez képest többször is, de évnegyedenként egyszer minden esetre ülést tart, melyen a tagok tapasztalataikról beszámolnak s a további működést irányítják. Kívánatos, hogy ez üléseken a gyermekvédelem, vagy a fiatalkorúak kriminalitása tárgyában előadás tartassák.“ A határozati javaslatot pontonként vették tárgyalás alá s azt egyhangúlag elfogadták. Mire dr. Beöthy Károly elnök kimondotta a a szekszárd-tolnaraegyei gyermekvédelmi bizottság megalakulását, amelynek elnökeivé dr. Beöthy Károly ügyvéd és dr. Szentkirályi Mihály polgármester mindjárt meg is választattak. Erre a közönség köréből Simontsits Elemér alispán állott fel szólásra. A megjelent közönséget a saját impressiója szerint két csoportra osztja. Az egyik rész már csak a gyermekekre való tekintetből is a legnagyobb örömmel üdvözli a felvetett nemes eszmét, a másik rész azonban a gyermekek által a társadalomnak okozott veszélyt is látja, öröme tehát nem olyan teljes, mivel preventív intézkedéseket is szeretne látni; de mert a gyér mekvédelemről igy is történik gondoskodás, mindkét rész nevében a legnagyobb örömmel üdvözli a lelkes apostolokat. Dr. Beöthy Károly elnök szintén a legmelegebb köszönetét fejezi ki a megjelenteknek. Ezután még dr. Gyenes József törv. biró szólalt fel. Felvilágosítást kér, hogy az anyagi kiadásokat miből fogják fedezni. Előbb dr. Angyal Pál fejtette ki, majd Visi László, a pécsi gyermekvédő bizottság elnöke is meggyőzte a közönséget, hogy talán ez az egyetlen egylet, melynek kiadásai nincsenek. Nem kíván ez tagjaitól csak egy kis utánjárást, a többit elvégzik a gyér mekvédő liga, pécsi gyermekinenhely s más hasonczélu jótékony egyletek. A népes értekezlet ezután a vendégek éltetésével véget ért. A pécsiek tiszteletére este bankett volt a szekszárdi kaszinóban. VÁRMEGYE. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága márczius havi ülését e hó 11-én tartotta gróf Apponyi Géza főispán elnöklésével. Az ülésen jelen voltak: Simontsits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán pénzügyigazgató, Tihanyi Domokos kir. tan., tanfelügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Sass László közgazdasági előadó, Fischer Imre kir. ügyész, Sigora Lajos törvényhatósági állatorvos, továbbá id. Bernrieder József, Jeszenszky Andor,- Szabó Károly, Örffy Lajos, Török Béla, Perczel Dezső és Bern- rieder János bizottsági tagok. Az ülésre beadott jelentésekből kiemelendők : Az alispán jélentése szerint az előző hónapban elintézendő ügydarab volt 1654, ebből elintéztetett 1377 darab, közgyűlésre hagyatott 211 darab, elintézetlenül áthozatott 66 darab. A közbiztonság állapota kielégítő volt. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot nem volt kedvező, mert az influenza által okozott betegségek ritka nagy mennyiségben fordultak elő, gyakran súlyos tüdőlobbal komplikálva, vagy az érzékszervek maradandó megtámadásával. A hevenyfertőző betegségek közül a kanyaró volt a legtöbb, de legjobb eredményű lefolyása is volt, mert 170 eset közül csak 4 volt halálos. A szekszárdi Ferencz kórházban február hóban ápoltak 586 egyént, ebből meghalt 18, gyógyult 129, javult 56, gyógyulat- latlanul bocsáttatott el 11 egyén. Az államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint úgy az állami, mint a törvényhatósági közutak állapota az időjáráshoz viszonyítva kielégítő volt, de az építkezési munkálatok szüneteltek; a beruházási kölcsönből építendő törvényhatósági utakra a kavics szállítások megkezdődtek s eddig
