Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-05-30 / 22. szám

1908 május 30

KŐZÉRDBK

3

Inkey István bárónak, a magyar főrendiház örökös tagjának özvegye, született vásárys- naményi Eötvös jolánta bárónő 4, örömmel l jelenti fiának, pallini Inkey Pál bárónak, a i magyar főrendiház örökös tagja, cs. és kir. szolgálaton kívüli huszárhadnagynak, sztaiv- kováni Sztankovánszky Ágnessel, méltósá- gos sztankováni Sztankovánszky János, cs. és kir. kamarásnak és nejének, született jobaházi Dőry Tekla csillagkeresztes hölgy Öméltóságának leányával, f. év junius 9-én, déli 12 órakor, Kajdacson történendő házassági egybekelését. Iharos, 1908 május havában.

— Érettségi vizsga. Az érettségi vizsgálatokat a szekszárdi állami főgimnáziumban junius hó 4, 5, 6 án tartják meg. Elnökül ez évben a miniszter Madzsar Gusztáv makói főgimnáziumi igazgatót küldte ki.

— A paksi választókerület képviselő- jelöltjei. A Szluha István halálával megüre sedett paksi választókerület országgyűlési képviselői állására már jelentkeznek a jelöltek. — Báró Jeszenszky Ödön, a dunaföld- vári járás szolgabirája a törvény értelmében beadta a vármegye alispánja, utján ezen állásáról való lemondását, mert a kerületben mint képviselőjelölt fog fellépni. Hallomásunk szerint a gyapai Kovács-család egyik tagja szintén fellép s már az egyes községekben látogatást is tett. Hir szerint az elhunyt Szlllha István egyik fia is fellépni szándékozik.

— Hivatalvizsgálat- A pénzügyminiszter megbízásából Piinkösti György számvizsgáló Szekszárdon pár napon át felülvizsgálta a szekszárdi péuzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség egyes ágazatainak múlt évi számadását.

— Hajóutunk a Ház vízügyi bizottsága előtt A képviselőház vízügyi bizottsága tegnap d. u. ülést tartott. A rudolfsgnadi ái'mentesitŐ és belvizlecsapoló társulat részére engedélye- I zendő rendkívüli államsegélyről szóló törvény- javaslatot Szabó Károly ismertette. A bizottság az előadói javaslathoz képest a törvény- javaslatot elfogadta, illetve annak elfogadását javasolja a képviselőháznak. A vizi beruházásokról szóló törvényjavaslatot Reök Iván előadó ismertette.- Szabó Károly a tolnai holt Dunaág szabályozásával és a Sió hajózhatóvá tételével kapcsolatosan ama kérésének adott kifejezést, hogy a hajóút egy medenczeszerü kiágazással Szekszárdot érintse és innen a holt I *unán át Tolna érintésével Dombodnál fusson be az élő Dunába. A bizottság Darányi miniszter, Rvassay és Faragó tanácsosok felvilágosításai után a törvényjavaslatot áltatánosságban és részleteiben elfogadta.

— Paksi küldöttség a miniszterelnöknél. Rátkay László országgyűlési képviselő veze tésével egy küldöttség tisztelgett a miniszterelnöknél, mint pénzügyminiszternél a Pakson felállítandó uj adóhivatal ügyében. A miniszterelnök a küldöttséget szívesen fogadta s Ígéretet tett, hogy a jövő é? folyamán teljesülni fog a paksiak óhaja. Az uj kir. adóhivatal részére Paks község elöljárósága megfelelő modern helyiséget fog építtetni.

— A D. K. E. ünnepe. Ma kezdette meg két napra tervezett közgyűlését a Dunántúli Közművelődési Egyesület Sopronban és Sopron e kulturális ünnepón nemcsak a Dunáu- tulról, hanem az egész országból számosán vesznek részt. Széli Kálmán, a D. K. E. megalapítója és diszelnöke intéz a közgyűlésen ünnepi szózatot a Dunántúl társadalmához.

— Szoborleleplezés. A pécsiek által a franczia katonák emlékére emelt szobor leleple zési ünnepélyét holnap tartják meg. Az ünnepélyen Tolnavármegye részéről Csapó Dániel, Csapó Vilmos, Perczel József, Perczel Lajos, Perczel Béla és Kiégi Lajos vesznek részt, vagyis az akkori tolnai insurgensek leszármazottjai.

— Halálozás. Szluha István, a paksi kerület országgyűlési képviselője folyó hó 25 én a budai Völker észt-kórházban elhalt. A boldogult képviselő holttestét Budapesten a kórház kápolnájába« ravatalozták fel, ahol 26-án Rostaházy Kálmán krisztinavárosi plébános szentelte be nagy segédlettel, Ba- bocsay Sándor képviselő pedig búcsúbeszédet mondott, kréméivé az elhunyt érdemeit, mire a holttestet alsószentiváni birtokára

szállították, ahol 27-én nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. — A család a következő gyászjelentést adta ki: verbói !“zluha Istvánné, szül. Modrovich Irén a maga és gyermekei : Imre, Aladár, Irén férjezett Caajághy Béláné és fia Béla és Elvira, vala.- mint az alulírottak és az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatja, hogy forrón szeretett, felejthetetlen férje, illetőleg édesatyjuk, nagyatyja, fia és testvérük verbói Szluha István országgyűlési képviselő és föld- birtokos f. hó 25-én hajnali 4 órakor, életének 59-ik, boldog házasságának 36-ik évé ben, rövid szenvedés után az Urban elhunyt. A drága halott hült teteme folyó hó 26 án délután 3 órakor fog a Vöröskereszt kórház halottaskápolnájában a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és Alsószent- ivánon f. hó 27-én délután 3 órakor újólagos beszentelés után a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 28-án délelőtt 10 órakor fog Alapszentivánon a családi kápolnában a Mindenhatónak bemutattatni. Áldás, béke poraira! Özv. verbói Szluha Ántalné szül. Bezerédj Hermina édesanyja, szentviszlói Deseö Lajosné sz. verbói Szluha Hermina és verbói Szluha Antal testvérei. — Életrajzi adatai a következők: 1850 ben Szentivánon, Fejérmegyében született. A gimnáziumot Budapesten végezve, gazdálkodással foglalkozott és atyja halála után terjedelmes birtokai kezelését vette át. A közéletben tevékeny részt vett. Többször lépett fel függetlenségi párti programmal, de kisebbségben maradt, mig 1892-ben Szeniczey Ödön szabadelvű pártival szemben megválasztatott. Azóta képviseli a paksi kerületet. Az ezredéves ünnepélyek alkalmával a junius 8 iki felvonulásnál a korona kivitelénél neki is szerep jutott.

Báró Schell József kir. kamarás, vármegyénk nagybirtokosát édes anyjának, bauschlotti Schell Rezsőné báróné szül. erdődi Pálffy Ernesztin grófnőnek, f. hó 20-án történt elhunytéval nagy csapás érte. Vettük a következő gyászjelentést: Bauschlotti Schell Rezső báró, cs. és kir. kamarás, százados, a katonai hadi érdemkereszt, a hadi érem és a jubiláris emlékérem tulajdonosa, úgy saját, mint fiai: bauschlotti Schell Gyula báró, bauschlotti Schell Ferencz báró, cs. és kir. kamarás és tart. százados, bauschlotti Schell József báró, cs. és kir. kamarás és n. t. á. hadnagy a m. kir. honvédségnél, bauschlotti Schell Ernő báró, cs. és k. kamarás és a

7-ik huszárezred főhadnagya; leánya Mária, férj. Friedler Rezsőné báróné ; menyei: Zsófia, szül. Bombelles. grófné, Rozália, szül. Máriássy, Agathe, szül. Beniczky, Clára, szül. Sigray grófné, Lily, szül. Berzeviczyvés veje Fiedler Rezső báró, a cs. és kir. 34 es sz. gy. e. századosa, úgymint számos unokája s a többi rokonság nevében is mélyen lesújtott szivvel jelenti forrón szeretett .nejének, illetve anyjuk, napjuk és nagyanyjuk, méltóságos bauschlotti Schell Rezsőné báróné szül. erdődi Pálffy Ernesztine grófnőnek élete 75-ik évében f. hó 20-án reggel fél 8 órakor rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. Kedves halottunk földi maradványai pénteken, f. hó 22-én délelőtti fél 10 órakor fognak a Kassa Fő-utcza 98. sz. alatti gyászházban a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint be szenteltetni és a nagyidai családi sirboltba szállíttatva örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmisék szombaton, május hó 23 án d e. 10 órakor fognak a nagyidai kegyúri templomban és a kassai szent Mihály kápolnában a Mindenhatónak bemutattatni. Kassa, 1908 évi május hó 20-án. Áldás és béke lengjen drága porai felett!

A bonyhádi főgimnázium lelkes rajztanára, a bonyhádi társadalom tevékeny tagja, Forberger László folyó hó 25 én délután az ő tulajdonát képező uszodában fürdött. Fürdés közben hirtelen rosszul lett s mire a szárazra vitték, meghalt. A derék tanárt szivszélhüdés ölte meg. Holttestét folyó hó 28-án szülővárosába, Késmárkra szállították és ott helyezték örök nyugalomra, Haláláról a tolna-baratíya-somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye az alábbi jelentést adta ki: A tolna- bai'anya-somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye

bonyhádi főgimnáziumának fenn tartósága, és tanári testületé mély fájdalommal jelenti, hogy Forberger László rendes tanár, buzgó tanári működésének 23-ik, életének 51-ik évében f. évi május hó 25-én d. u. 6 órakor váratlan baleset következtében elhunyt. A megboldogult hült tetemét folyó hó 27-én d. e.

8 és fél órakor fogjuk a főgimnázium épületében megáldani s onnét a késmárki családi sirboltba szállíttatjuk. Bonyhád, 1908 május 25-én. Legyen a munkás tanár és szeretett kartárs emléke örökké áldott!

— Tanfolyam. Zichy Gyula gróf megyéspüspök folyó évi julius hó 8 tói egy 12 napos slöjd- és egyházi ének- és zenetanfolyamot rendez Pécsett az egyházmegyéhez tartozó róm. kath. tanítók részére. Minden esperesi körből egy tanítót vesznek fel, aki a szemináriumban ingyenes ellátásban részesül; a

•szegényebb tanítók utazási költségeit is megtéríti a püspök, ha ez iránt hozzá kérelemmel fordulnak. A szekszárdi esperes-kerületből Garai János szekszárdi tanítót jelölték ki a tanfolyamban való részvételre.

— Adomány a szekszárdi népkonyhára.

A népkonyhára a szekszárdi általános ipartestület 50 koronát adakozott. Ezen kegyes adományt számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom.

Bezerédj Pál.

— Vásáráthelyezés. A legközelebbi szekszárdi vásár junius hó 29-ére és 30 ára esik. Minthogy junius 29-ére esik Péter és Pál ünnepe, a városi tanács a_vásárnak junius

30-ára és julius 1 re való áthelyezését kérte.

— Földrengés Tolnamegyében. A fővárosi lapok híradása alapján tudjuk, hogy Kecskeméten több perczig tartó földrengés volt, mely e hó 28 án ismétlődött. Ennek a földrengésnek néhány lökése vármegyénkben is érezhető volt igy: Paksról jelentik: Itt ma délelőtt fél 10 órakor gyönge, négy másodperczig tartó földrengés volt. Ezenkívül Tamásiban és Szekszárdon is észrevették gyengébb lökéseket délelőtt fél 10 óra tájban.

— Uj magániskola. Mányoky Sári oki. tanítónő a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez kérvényt nyújtott be aziránt, hogy Szekszárdon, Mányoky Kornél házában négy osztályú vegyes magán elemi iskolát állíthasson fel.

— A népvezér a rendőrségnél. Szemere Kálmán, mivel Tolnavármegyéből ki van tiltva, vasárnapra Kaposvárra hivott egybe gyűlést, melyre a titok leple alatt hívta meg^ tolnamegyei érdektársait, a kisebb népvezéreket, akikkel titkon akart Kaposvárott értekezni. Az ülésezésre engedélyt nem kért, de a nagy titkolódzás daczára is tudomást szerzett arról a kaposvári rendőrség, mely a belügyminiszteri rendeletre való hivatkozással előállította. Ugyanaz történt a Szakcs és Dombóvár felől jött elvbarátokkal is. Szemerét hétfő reggelig vendégének tekintette a rendőrség, akkor Vargha Lajos dr. rendőr- kapitány kihallgatta és megállapítva, hogy Budapesten rendes lakása van, büntetendő cselekményt Kaposvárott el nem követett, hanem a lázitásra csakis kísérletet tett, szabad lábra helyezte azon fölszólitással, hogy keressen működése részére alkalmasabb színteret. A nagy tömegben nála talált lázitó nyomtatványokat, melyeknek éle különösen, Simontsits Elemér alispán ellen fordul, a rendőrség visszatartotta.

— A gyermekek dohányzása. Zalamegye uj szabályrendeletet állapított meg, mellyel a tizenöt éven alul levő gyermeket eltiltja a dohányzástól. A szabályrendelet megtiltja, hogy a gyermekeknek dohányzó eszközt, dohányt, vagy gyújtót eladjanak. A ki ezt a tilalmat megszegi, azt 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetik. A szülök és gyámok tartoznak gyermekeikre felügyelni és ha mulasztást követnek el, szintén büntetés alá esnek.

— A gerjedi postarablás. Az elrabolt postaládát és a feltöréshez használt baltát a csendőrség a határban levő búzaföldeken megtalálta. Az ellopott posta értékjegyek ösz- szege 160 koronát tett ki. A postarablás gyanúja Mező Benő és Tolnai Sándor ger- jeni lakosokra irányult. Miután Mező Benő a cselekmény elkövetése után Budapestre