Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-08-29 / 34. szám
34. szám. I. évfolyam. Nagykároly, 1903. augusztus 29. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG A Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETI LAP. az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főmunkatársak: Dr. Gelléri Mór Dr. Bisitz Béla. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SIMKÓ ALADÁR. A háztüzhely vedelnie. A homestead. Nagykároly, 1908. aug. 29. (S.) Egy pár év óta forog ez a szó a közönség nyelvén és azóta már el is vesztette vonzó különleges értelmét, a nélkül, hogy teljesen megértették volna. Újabban az igazságügyminiszter ajkáról hangzott el a homestead szó. Az igazságügyminiszter pendítette meg a mindenesetre nemes eszmét, a melynek egyetlen, főcélja, hogy a kisbirtokos osztály háztüzhelyét megvédje a hitelezők fogásai, a könnyelmű hitelezés és elveszte- getés veszélyétől. A homestead szó angol szó és any- nyit jelent, mint háztüzhely. A homestead, (háztüzhely) intézmény újabb értelmében amerikai eredetű, ámbár nálunk és Európa összes államaiban fönnállóit a hübéruralom korában. A hübéruraiom idejében ugyanis nem lehetett a jobbágytelket sem elzálogosítani, sem eladni, adósság miatt. Formájában uj, értelmében azonban a régi maradt az intézmény és nagyjából nálunk is ilyen értelemben akarják meghonosítani. Günther Antalnak a háztüzhely védelmére megalkotott javaslata is azt tartalmazza lényegében, hogy a családi otthont nem szabad sem elárve- reztetni, sem terhelni, sem pedig köny- nyelmüen eladni. A javaslat értelmében bárki telekkönyveztethet családi otthon gyanánt legföljebb nyolcezer korona értékig földbirtokot, vagy bármi más fek- vőséget. Ezt az otthont csak az alapítás előtti kölcsönök erejéig lehet elárverezni. Kivételt képez az oiyan adósság felhajtása, a mely a birtok vételekor, vagy a mely birtok kezelésnél merült föl. Egy pár ilyen engedményen kívül semmiféle követelés sem hajtható föl az ár- verelés utján. A javaslat egyenes célja humánus és nemes, azonban mindennek dacára is aligha honosulhat meg nálunk úgy, hogy általa a kitűzött célt érjük el. Az intézmény általában kevés rokonszenvvel találkozott Európában. Ezelőtt ötven évvel irt róla egy külföldi agrárpolitikus legelőször, de már ő is elvetette. Az elienvetők első állítása az, hogy az intézmény nálunk nem fog áldásosán hatni, mert a mi speciális birtokviszonyainkra nem alkalmazható szerencsésen. Bármely európai államban talán inkább lehetne üdvös utókövetkezményekkel törvénybeiktatni az intézményt, mint nálnnk, Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre .... 6-— korona. „ „ „ fél évre .... 3— „ Vidékre postán küldve egy évre . . 7.— „ „ „ „ fél évre .... 3*50 „ Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. meri a mig nálunk a birtokeíosztás olyan képtelen arányokat tüntet föl, mig az óriási kötött birtokok fönnállnak, addig ez az intézmény csak veszedelmes lehet a kisbirtokosokra. A második ellenvetés a nagyváradi kereskedelmi kamara ez irányban hozott határozatában csúcsosodik ki. Az említett kamara, amely elismerte a magasabb közgazdasági szempontok megfontolásával a végrehajtási novella hasznos voltát, a homestead intézményt a javasolt alakban, nem ismerte el helyesnek. Az intézmény ebben a formájában megfosztja a kisembert az apró hitelezők hitelétől, de nem védi meg az uzsorásoktól, a melyekhez a hitelvesztett ember előbb-utóbb kénytelen fordulni. Egyenes értelemben annyit jelent ez, hogy a javaslat kiszolgáltatja a kisbirtokost az uzsorásoknak. A súlyos vádakkal szemben kimondhatom, hogy azok egynémely tekintetben túlzottak. Vegyük csak például a kishitelezők és a kisbirtokosok viszonyát. A kishitelező ma sem azért hitelez a kisembernek, mert annak elárverezhető a tulajdona, hanem azért, mert bízik a kisember becsületében. A kisember pedig siet visszavenni ezt az úgyszólván zálogba tett becsületet, mert szüksége van A német kath, népszövetség! München-Gladbach aug. 15. A német, ki nem szeret mindent egy helyre összpontosítani a kath. Volks Verein székhelyéül sem választotta ki Berlint, még csak nem is a nagy katholikus várost Kölnt, hanem tanyát ütött München-Gladbachban, mely 60000 lakosa dacára ott nem játszik nagyobb szerepet, mint nálunk egy Szatmárvagy Nyíregyháza. Persze ehez a városhoz még személyi tekintetek is fűzték a Volksvereint. Itt lakik ugyan is az elnök Brendts egy milliomos gyáros, ki saját munkásaival szemben pusztán erős kath. hite és felebaráti szeretete által indíttatva, már évtizedekkel előbb életbe léptette azon sociális reformokat, melyeket a vörös elvtársak a liberális gyárosoktól erőszakkal még ma sem tudtak kivívni. A nagy katholikus népvezér Windhorst élte utolsó évében, alapította a Volksvereint. Méltóbb utód kezébe nem kerülhetett volna Brondtsnál, akinek lehet első sorban köszönni, hogy ez a hatalmas szervezet, mint a munkásnép és különösen mint az ipari munkásnép szervezete alakult meg, mely ma az istentagadó és hazátlan szociáldemokraták oly hatalmas ellenfele, hogy veszedelmes voltát magok a vörös elvtársak habár fogcsikorgatva — elismerik. Mig a német protestáns munkásság teljesen a sociáldemokrata karjaiban van, épen azért, mert a liberalismus csak jelszónak használja az egyenlőséget — mint a szomszédék nagy Samuja a 48-at — de sem papjaik, sem intelligens embereik nem mennek a nép közzé és nem küzdenek a nép jogaiért községi, országos és birodalmi gyűléseken, miként ezt a kath. papok, egyetemi hallgatók, városatyák és képviselők teszik. A katholikus munkásság megbízik papjaiban és szereti a katholikus munkaerőket, kik vele szívesen megosztják a földi javakat, mig a liberális nagyipar és nagy birtok azok a kizsákmányolásra törekszik. Mig Berlinben egy kivételével valamennyi képviselő sociáldemokrata, addig a nagy kath. iparvárosok Köln, Essen, Krefeld szépen megválasztják katholikus centrumpárti képviselőjüket, kik azonban nem harcolnak kevesebb energiával, de mindenesetre több sikerrel a munkásnép érdekeiért, mint a nagy vörös Rebel vagy Singer. Óriási munka volt a német kath. munkásság szervezése. A liberális állam hatalom felülről, a sociáldemokrata terrorizmus alulról, épen úgy nyomta őket, mint bennünket magyar katholikusokat. Kéttámaszúk volt. Az erős kath. meggyőződés a munkásban és a buzgalom s felebaráti szeretet a papságban. Az erős hitbuzgalom, mondotta előttem egy beszédben a takácslegényből a 130000 lakosú és az óriási Krupp-féle ágyugyárról ismeretes Essen város képviselőjévé arangirozott Giesberts — vezette őt Kölnben minden este — habár órányi gyaloglásába került — egy paphoz, ki kath. munkásoknak előadásokai tartott sociális kérdésekről. Az ezúton szerzett ismeretekkel azután a munkások tovább agitáltak és mig előbb nem voltak képesek a keresztény álláspontokat még csak vitatni sem a sociáldemokratákkal szemben, félévi tanulás után már a vörös elvtársak óvokodtak vélök vitákat elkezdeni. Az egyesek által megkezdett munkát a kath. Volksverein építette ki és általánosította. Minden évben 6 heti kurzust tartanak ingyen a munkásoknak, a kiket igy munkás titkároknak, kissebb muukáslapok szerkesztőinek és általában agitátorok és vezetőknek képeznek ki. Hatalmas népkönyvtárt tartanak fenn. Millió számra osztogatnak ingyen röpiratokat. Ha valahonnan azt Írja a kath. népszövetség helyi vezetője, hogy szociáldemokraták jártak és röpiratokat osztogattak, 24 óra alatt kész a QIWPPR ód TáBQá Villanyvilágítás berendezési vállalata Nagykároly, Deák-tér. dlPrUfuH llIMt i UIl “kJ 1 AIlM Díjmentesen készít költségvetést mindennemű electroteknikai be---------------rendezésekről, r.sfingnmnnkákat is legjlltányosabban vállal. “BW ... Villamos csillárok és izzólámpák állandóan raktáron. = -—-
