Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-05-16 / 18. szám
Nagykároly, 1908. május 16. 18. szám. I. évfolyam. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG Ä Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETI az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyiltér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főmunkatársak: Dr. Gelléri Mór Dr. Bisitz Béla. Felelős szerkesztő és laptulajdonos BUKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre „ „ fél évre Vidékre postán küldve egy évre „ ,, fél évre . 6'— korona. • 3— • 7.— . 3-50 Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. „Nyílt kérdés“ léltóságos Dr. Falnssy Árpád úrhoz Szaím árvár megye és Szatmár sz. kir. város főispánjához! Alig pár hét hiányzik belőlle és két éve lesz annak, hogy az ország ujraszületése alkalmából, —a midőn Méltóságod is vármegyénk közönségének örömkönnyei között foglalta el Szatmárvármegye díszes főispáni székét — egy küldöttség jelent meg Méltóságod előtt, a mely küldöttség panaszt tett arról, hogy a nemzeti ellenállás ideje alatt a darabontok tettleges insultálása miatt, Demidor Ignácz városunk rendőrkapitánya, a hazaáruló, hitszegő, darabont királyi biztos és alispáni széket bitorló züllött alak utasítására, letartóztatott három városi polgárt és a szatmári törvényszék fogházába szálittatta. A küldöttség tagjai igazságot s a nemzeti kormány képviselőjétől megtorlást kértek. Métóságod a küldöttségnek a következőket mondotta: „A nemzeti kormány engem azért küldött ide, hogy helyreállítsam a vármegyében fene késtől felforgatott törvényes rendet, megbüntessem azokat, akik nqm átalottak az édes haza ellenségeivel szövetkezve a darabontok ádáz alkotmány- tipró munkájához segédkezet nyujtan»- Az- &nök-ügyét én veszem kezembe, legyenek meggyőződve az * elkövetett bűnhöz mérten, méltó elégtételt fogok Önöknek szolgáltatni, s mentette fel légyen alaki hibák miatt a királyi törvényszék Demidor Ignáczot a vád alól, azon a helyen, a melyet én töltök he, nincs kegyelem, nem ismerek irgalmat részére, mert nem tűrhetem azt, hogy a közigazgatásban egyetlen egy ember is megmaradjon azok közül, aki segédkezet nyújtott ahoz, hogy abban a székben, a melyben én ülök Nagy László bitorolhassa a magyar főispáni neveti A küldöttség lelkesedéssel vette tudomásul Méltóságod válaszát s türelemmel várta azt az időt, a midőn a csirkefogók, rablók, orgyilkosok társaságában eltöltött egy éj szenvedéseiért elégtételt nyer. Közel két év múlt el azóta, hogy a nemzeti kormány képviselője ajkáról eme Ígéret elhangzott. Eme két év alatt sok viz, de három árvíz is lefolyt a Kraszna folyón. Változtak a felfogások az erkölcsök, de még inkább az emberek is s ma is megtorolatlanul van a szülői, hitvesi és gyermeki könnyű s a testvérgyilkos Papp Béla czellájában eltöltött egy éj gyötrelmei. Magunk is sokat felejtettünk azóta, kezdtük belátni azt, hogy igaza van annak a magyar közmondásnak: „Nem mind arany a mi fénylik“ s már megnyugodtunk abban, hogy talán évek múlva mi is megkapjuk a beszüntető végzést arról, hogy elévülés folytán: „az ügy további folytatása beszüntettetek.11 Most azonban az elfojtott keserűség utat tör s felszóllalásra késztet bennünket. 1908. évi május hó 28-án városunk és vármegyénk közönsége nagy és örömünnepet ül. — Leleplezi Magyar- ország, édes hazánk Apostolának szobrát. Eljönnek közibünk Kossuth Ferencz, Apponyi Albert a nemzeti ellenállás láng- lelkü bajnokai s sokan azok közül, akik abban az időben, a mikor küzdeni kellett a nemzeti becsületért, a megtámadott alkotmányért, ott voltak az elsők között s készek voltak, ha kellett, életüket áldozni, de nem engedtek a nemzet legszentebb jogaibóí s minden törekvésük oda irányult, hogy elpusztítsák a darabontok csordáját, s megtisztítsák a szenytől, a piszoktól a vármegyéket a városokat s a drága magyar hazát. Ezek az emberek, a nemzet féltett kincsei, a nemzeti ellenállás lánglelkü bajnokai egy éjt töltenek városunkban. Ezen egy éj alatt a nemzet kiváló férfiai testi épsége feletti felügyelet a városi rendőrkapitány kötelességét képezi, ugyancsak az ő kötelessége a rendre felügyelni s mint hatósági közegnek nálluk tisztelegni és jelentkezni. Ezen alkalommal, hallomásunk szerint a vezetést Demidor Ignácz rendőrkapitány maga számára tartotta fenn. ítéljenek el bennünket, törjön pálezát a közvélemény felettünk, de mi ezek daczára felemelt fővel, nyíltan, férfiasán, bátran a következő nyílt kérdéseket intézzük méltóságodhoz : Hajlandó-e Méltóságod az 1906. évben elrendelt fegyelmi vizsgálatot be is fejeztetni és abban jogérvényes Ítéletet hozatni? Hajlandó-e azt tűrni Méltóságod, hogy Kossuth Lajos fia Kossuth Ferencz, Apponyi Albert és a nemzeti ellenállás kiváló férfiai testi épsége felett — egy éj és egy napra bár — oly ember őrködjék, a kinek homlokára reá van sütve a „hazaárulás“ Kain bélyege? Eltürné-e azt Méltóságod, hogy Kossuth Ferencz keze — mitől az Isten mentsen — egy oly ember kezével érintkezzék, a kiét az előtt a tett szolgálatai jutalmazásául Kristóffi József, Nagy László és Majos Károly szorította? Várjuk a feleletet, férfias határozott választ kérünk. Türelmünk elfogyott, ma e szegényke lap hasábjain, később az ország-világ előtt teszük fel újból a kérdést, de végleges választ kell kapnunk, mert azok a könycseppek, a melyek az élet viharától barázdált szülői, a hitvesért aggódó hitves, a szülőért aggódó gyermek szeméből hullottak, bosszúért kiáltanak, s lelkűnkben az elfojtott késerüség csak akkor lelne megnyugvást, ha Ót is ott látnok azok között, a kik lesütött szemekkel kopogtatnak Budapest palotái egyikének ajtaján, hogy elvegyék az általuk teljesített, hozzájuk méltó szolgálat bérét. Nagykároly, 1908. május 16. Simkó Aladár, mint a küldöttség vezetője.
