Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-05-02 / 16. szám
4-ik oldal KÖZÉRDEK 16. szám. lapítandó meg, de, ha a hitelező a lejárat napján neki kézbesített pénzkiildeményt bármi okból át nem vette, ez az adós késedelmét megszünteti. Kereskedő-ifjak gyűlése. A „Nagykárolyi keresk. ifjak köre“ április hó 26-án, vasárnap tartotta rendkiviili közgyűlését. A gyűlésen 80— 90 tag vett részt s nagy lelkesedéssel kívánták azt, hogy szervezkedjenek, illetve hogy a kör újra kezdje meg működését. Úgy látszik, hogy most már csakugyan életképessé lesz az egyesület, mert a tisztikar minden egyes tagjának elismert agilis embereket választottak meg. A megválasztott tisztikar a következő : elnök Ma- tolcsy Sándor, alelnök Kohn Márkus, titkár Reich Ödön, pénztárnok Pénzéi Mihály, I-ső jegyző Grünfeld Samu, 11-ik jegyző Kisded Sándor, I. könyvtárnok Schwartz Vilmos, II. könyvtárnok Schnell Sándor, háznagy Steriady Sándor. Választmányi tagokul: Egri Jenő, Engel Izidor, Frank Bertalan, Fried Jenő, Grünwald Izidor, Pucser Károly, Prunyi Jenő, Steib Márton, Varga Imre, VerecsáKy János, Wohl Miksa, Weisz Jakab. Póttagokul: Blaskó József, Fetser József, Kertész Ármin, Simoncsics Béla lettek megválasztva. Ez a jobb sorsra érdemes egyesület, a tagok nem törődömsége a tagdijak pontos be nem fizetése folytán sehogysem tudott zöldágra vergődni, pedig úgy az alkalmazottaknak, mint a főnöki karnak erkölcsi kötelessége volna azt támogatni, hiszen az ifjaknak ez a második otthona, a főnökök pedig hozzájárulnak támogatásukkal ahhoz, hogy személyzetük elszokjon a korcsmázástól. Alkalmas helyiség hiányában — egyelőre — a Polgári kaszinó látja őket vendégéül, de már legközelebb saját helyiséget fognak berendezni a jobb jövő reményében. Érmihályfalvai hírek. Esküvő. Kacsó Bertalan f. hó 22-én vezette oltárhoz Willistein Károly érmihályfalvai fodrász iparos kedves és bájos leányát Erzsikét. — Eljegyzés. Meleg Gyula érmihályfalvai ev. ref. segédlelkész eljegyezte Papp Mariska okleveles tanítónőt Ujlé- táról. Sok boldogságot kívánunk a szívből kötött frigyhez. — Lövöldöző gavallér. Tölgyesi Kálmán szentlászlói káptalani uradalmi tiszt az elmúlt héten mulatságból a Nemzeti szállodában a tükröket és ablakokat revolverrel összelövöldözte. — Verekedések. Czirják Pál érsem- jéni lakos Nagy Sándort egy késsel hátba szúrta. Nagy János Nagykárolyt egy vasbottal fejbeverte. Id. és ifj. Sanyó Sándor Ugyai József csiritanyai lakost fejbevérték. Mindhárom sebesülése súlyos, Az ügy folytatása a bíróságnál lesz. — Póruljárt vádló. Kovács Sándor érmihályfalvai lakos egy bűnügyi vizsgálatból kifolyólag az ottani csendőrőrs derék puritán jellemű őrmesterét azzal vádolta meg, hogy részrehajlóan vezette a vizsgálatot. A felettes hatóság, kiszált a helyszínére s kiderítette a vád alaptalanságát s az ügyet megtorlás végett a bírósághoz tette át. Színházi jelentés. Tisztelettel értesítem Nagykároly város nagyérdemű közönségét, hogy 1908. május 1-én előadásaim sorozatát megkezdem. Színre kerül: A gyermek színmű 3 felvonásban. Irta: Abonyi Árpád. Társulati névsor: Műszaki személyzet: Balázsy Sándor művezető-rendező. Rátkai Sándor operette-ren- dező. Gellért Pál karmester. Szabatkai József ügyelő, Ivánovics Sándor súgó. Előadó személyzet : Hölgyek : Komáromi Gizella, Soubrette énekesnő. Galgóczi Emma, coloratur-éne- kesnő. Andai Terka, énekesnő és naiva. Verő Janka, drámai hősnő. Takács Mariska, szende és társalgási. Cserényi Adél, anyaszinésznő. Tárnái Lidié, operette-comika színésznő. Kolozsvári Blanka, Bacsányi Paula, Völgyi Ilona, Hegyi Jolán, Rell Rózsi, Korányi Jolán, kar-és segédszinésznők. Orbán Mariska, Lengyel Irén, tánczosnők. Férfiak : Balázsi Sándor, drámai apa- és jellemszinész. Radványi Dezső, baritonénekes. Rátkai Sándor, operette buffo comicus. Barna Andor, tenor-énekes. Tihanyi Vilmos, szalon comicus, társalgó. Vidor József, hősszerelmes szinész. Tihanyi Béla, társalgási lírai szerelmes. Győri Emil, siheder comicus. Halmos Gyula, énekes szinész. Szabatkai József, jellem szinész. Krémer Sándor, kedélyes apa- szinész. Solti Károly, Bokros László. Sándor Ferencz, Enyedi Imre, Farkas Mihály, Bitta Károly, Darvai Miklós, Bucsek Imre, kar- és segédszinészek. Segédszemélyzet: Veisz Mátyás ruhatáros, főszabó. Szatmári József főszertáros. Molnár Guszti szinházszolga, szereposztó. Zenekar: A m. kir. 3-ik honvéd kerületi szatmári katonai zenekara. Előadásokra tervbe vett műsor. Prózamüvek : Kerülő ut, Megváltás, Fá- tum, Raffles, Bánk Bán, Czirano Bergerack, Ördög, Bíboros, Fösvény, Sámson, Vetélytárs, Huszár szerelem, Három testőr, Kerezsd a szived, Nászinduló, Párbaj, Vasgyáros, Jósét kisasszony feleségem, Szegény ifjú története, Salome, Tanítónő. Operettek: Víg özvegy, Tatárjárás, János vitéz, Vicze admirális Kis alamuszi, Casanova, Bőregér, Czigánybáró, Gésák, Hoffman meséi, Katalin, Madarász, Dollár királynő, Orpheus, Varázs keringő, Vigadó özvegy, Három feleség. Énekes vigj. bohózat és népszínművek: Kis trafikos leány, Falu rossza, Náni, Próba házasság, Peleskei nótárius, Vén bakkancsos és fia a huszár és az ezután sikert aratott újdonságok a fővárosi színházaktól. Bérlethirdetés 30 előadásra: Alsó páholy 192 korona. Emeleti páholy 168 korona. Támlásszék 48 korona. Körszék 38 korona 40 fill. Zártszék 28 korona 80 fillér. Bérelni lehet és jegyet váltani délelőtt 10-től 12 óráig és délután 3-tól 5 óráig a színházi irodában. Az érdem jutalma. Jakab József kereskedő segédet, ki Kerekes Ödön helybeli fűszer- és csemegekereskedőnél 15 év óta van alkalmazásban a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 200 korona jutalmazásban részesítette s alkalommal részére az alábbi elismerő levelet adta ki. 18904. IV—1908. Elismerő lenéi. A kereskedelmi pályán hosszas és állandó szolgálatban kifejtett dicséretes tevékenységéért Jakab József urat, kereskedelmi alkalmazottat Nagykárolyban elismerésem jeléül állami jutalomban részesítem és ennek tanúságául jelen elismerő levelet részére kiadom. Budapest, 1908. évi március 27. P. H. Kossuth kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Ipari munkások jutalmazása. A deb- reczeni keresk. és iparkamara jutalmazni kiván 11 öreg munkást. Ezek közül 5 jutalom egyenként 100 kor. és elismerő oklevél, — 6 pedig egyenként 50 kor. Pályázhatnak a jutalmakra oly magyar honos ipari munkások, akik legalább 15 év óta segédeskednek és évi jövedelmük a 2000 koronát nem haladja felül. A pályázati kérvények a nevezett kamarához julius 15-ig nyújtandók be. A fillérbank április havi működése. A nagykárolyi fillérbank, mint szövetkezet f. évi április hó 2-án kezdette meg működését. Az intézetnek 610 tagja van 3865 üzletrészszel s rövid működési ideje alatt már 46462 koronát adott ki feleinek. A részvények aláírása állandóan folyik. A bank legközelebb újabb kölcsön módozatokkal fogja megismertetni a közönséget. Az intézetnek lapunk jelen számában feladott hirdetését ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. A nagykárolyiak találkozó helye a Royal Debreczen legelőkelőbb kávéházában van. Bajok a munkásbiztositás körül. A munkásbiztositásról szóló törvény életbeléptetése óta az érdekelt ipari körökben állandó a nyugtalanság és az elégedetlenség. Szinte napról- napra újabb panaszok merülnek fel a törvény végrehajtása körül észlelhető fonákságok, mulasztások és igaztalanságok miatt. Az Országos Iparegyesület e panaszok dolgában az egész országra kiterjedő adatgyűjtést rendelt, amelynek egyik eredméhyeképen most hosszabb fel- terjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez. A felsorolt panaszok orvoslására a felterjesztés a következőket javasolja: 1. A miniszter legfőbb felügyeleti jogából kifolyólag rendelje el, hogy az összes szervezeti utasítások, mintaalapszabályok és a szükséges nyomtatványminták, nevezetesen a tagsági igazolványok, a nyilvántartáshoz és bejelentéshez, helyszíni megvizsgáláshoz, a balesetek bejelentéséhez és nyilvántartásához szükséges nyomtatványok a lehető legrövidebb idő alatt kibocsáttassanak. 2. A választott bíróságok megalakittassanak. 3. Az egyes pénztárak között a törvényben kimondott viszonosság kérdése rendeztessék. 4. Az országos munkásbiztositó pénztár alapszabályait abban az értelemben módosítsák, hogy a napi- bérszabályok különösen az olcsóbb fokozatokban jobban tagoltassanak és az egyes napibér- szabályokon felül ne a makszimális napibér, hanem a tényleges kereset legyen a járulékok fizetésének alapja, továbbá, hogy a betegségi járulékok ne heti 7 napra, hanem a tényleg munkában töltött napok után. 6. A bejelentéseknél csakis azoknak az adatoknak beszolgáltatása kivántassék, amelyeket a törvény, mint mellőzhetetleneket előír. A halálesetekre pedig ne egyéni, hanem csak üzemi bejelentés legyen kötelező. 7. Általában történjék gondoskodás arról, hogy a munkásbiztositó pénztárak ügyeinek kezelésében rendszer legyen. A pénztárak mind a táppénzek folyósítása, mind a tagoknak járó egyéb szolgáltatások körül eleget tegyenek kötelezettségeiknek. A központi vezetésben pedig érvényesüljön a gyakorlati érzék, a tapasztalat, a szaktudás, amelynek hiányát mindeddig sajnosán nélkülözzük. E végből a vezetésben helyet kellene adni olyan munkaerőnek, akik a munkásbiztositás ügyével gyakorlatilag foglalkoztak. Újságírók almanachja. Most jelent meg a „Budapesti Újságírók Almanachjá“-nak 1908. évi kötete, az újságírók özvegyeinek és árváinak segítő alapra javára. A kötet tartalma. A magyar bohémvilágot mutatja be; az irók, újságírók, a poéták, a festők, a szobrászok, zenészek, színészek világát; a legkiválóbb irók írták köztük : Herczeg Ferenc, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Szomaházy István, Eötvös Károly stb. stb. A 600 oldalas, díszes kötetben igen sok rajz, karikatúra s egyéb illusztráció van. A kötet szerkesztője Szerdahelyi Sándor, a „Pesti Napló“ szerkesztője. Kiadja a “Budapesti Újságírók Egyesülete“, melynek ez az egyetlen kiadványa. A könyv igen olcsó: 12 kor. és a legszebb ajándék. Megrendeléseket elfogad a „Közérdek“ szerkesztősége (grf. Károlyi György tér.) Irodalmi kalózkodások. Rablóhadjáratra indulnak a magyar színészek, irók és irójelöl- tek annyi a kabaré a fővárosban, hogy egymás nyakára hágnak és nem tudván máskép boldogulni, a vidékre kezdik kiterjeszteni hálójukat. Ez magában véve nem volna épen lebecsülni való törekvés, sajnos, van azonban sok olyan mellékkörülmény is, ami aztán igenis megérdemli azt, hogy doronggal menjünk neki. A kabarét egyáltalán nem találjuk olyan vállalkozásnak, mely méltó lenne a közönség pártfogására. Az utóbbi két esztendő bebizonyította, hogy kabaréink bizony szellemileg és ennek révén anyagilag is igen gyenge lábon állnak és aligha fogják soká boldogítani a főváros közönségét. Ezt maguk is belátják és épen azért szerveznek most egy kis vidéki kiruccanást is, hogy legalább nyáron át egypár garast össszehozzanak az eljövendő zord időkre. Mi, lenézett vidékiek azonban egyáltalán nem vagyunk hajlandók fejős tehénül szolgálni ezeknek a vállalkozó szellemű daliáknak és delnőknek. Szivesnn pártoljuk az irodalmat és a szin- müvészetet is: persze, nem azt amit a főváros annak mond : de már ahhoz semmi kedvünk sincs, hogy kacagva nézzük, mint járja bolondját a komoly uiuzsa, fejetetején ugrándozva. És épen azért már most szólalunk fel a nyárra jelzett invázió ellen, nehogy bennünket majd annak idején műveletlen barbároknak mondjanak. Weiszmann Jakab órás és ékszerész lapunkban közölt hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe. A lovak ápolása és rendben tartása minden egyes gazdának főkötelessége. A kinek tehát sánta lova van, amely igen sok esetben a hibás vasalás következménye, az forduljon egész bizalommal Nemes Ferencz helybeli Maj- tény-utcai okleveles kovácsmesterhez, aki a budapesti patkolási tanfolyamon mint oktató működött s aki több ízben érdemelte ki a helybeli állatorvosok elismerését azzal, hogy több lovat rendes és lelkiismeretes vasalással kigyó- gyitott a sántaság bajából.
