Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-03-14 / 9. szám
Nagykároly, 1908. márczius 14. 9. szám. w„ ~Í I. évfolyam. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETI LAP. A Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és az Érmihályfaivai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyiltér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főmunkatársak: Dr. (Jelién Mór Dr. Bisitz Béla. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak : Helyben házhoz hordva egy évre „ fél* évre Vidékre postán küldve egy évre „ ., „ fél évre fy— korona. 3 — i • %, 350 Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcséy-nyomda r. t. jogosult. (—S) A 40-es évek felbuzdulása nemcsak írók műveiben, hanem a politikai életben is mutatkozott. Kiről századokon át tudomást sem vettek, közbeszéd tárgya lett a nép. A ■ költők szeretettel daloltak a nép embereiről, a népdalok iidesége és természetessége, a népmesék és balladák vonzó olvasmányai lettek azoknak is, kik egyébként a jobbágyok elnyomatását igen természetesnek találták. A közélet szereplői nem lelkesedhettek azért akormányért, melyMagyarországotaz Írott törvények daczára is csak olyba tekintette, mint provincziát; felelőséggel nem tartozott a magyar országgyűlésnek védője nem volt a nemzet jogainak. Ennek a közhangulatnak mintegy állandó munkálói, sőt emelői a kor politikai és irodalmi vezérférfiai közül kitűnt Kossuth Lajos. Midőn Kossuth Lajos megindította az első politikai lapot a „Pesti Hírlapot“ s a megye és országgyűlések tárgyalásait figyelemmel kisérve páratlan bátorsággal és tűzzel, néha szenvedélyes hévvel támadja a kormányt; mióta Eötvös József, Szalay László és Kemény Zsigmond a nép képviseletében alapuló országgyűlést, a felelőséggel tartozó független magyar minisztérium felállításának föltétien szükségességét oly meggyőző igazsággal hirdetik ; az elégületlenség mindinkább fokozódik a közügyek iránti érdeklődés felébred, annak a régi bűnös közönyösségnek, mely évtizedeken át reá neheze- dett ólomsuiylyai a nemzet agyára és | szivére, engednie kellett. Ámde a szabad eszmékért férfias! bátorsággal küzdő ellenzék minden buz- gósága megtört a kormány szívós makacs! ellenállására. Metternich az absolut ha- tatom gyeplőjét gőgösen szorongatta kezében, volt gondja reá, hogy azokat, akik veszedelmes, uj gondolatokat hirdetnek, még a kellő időben ártatmatlanokká tehesse. A szigorú czenzura megnyirbálta a magasan, néha talán veszedelmes magasságba röpködő gondolatokat; voltak ! már a szabad szónak áldozatjai, martir- jjai is. Bármily gonddal támogatták is az absolutizmus rozoga épületét; a falak ingadoztak, recsegtek-ropogtak, s csak egy lökés kellett, hogy össze ömöljék. Ezt a váratlan földrengést a párizsi j februári forradalom okozta. Az 1789-iki vértenger nem folyt ugyan Párizs utczáin, de torlaszok emelkedtek, trón omlott össze, s a romokon felépült a köztársaság, melyet a nagyra- látó Napoleon buktatott ■,meg első Ízben. 1848. február 22-ért tört ki. Egy hét sem teli el, s a franczia forradalom hire eljutott hazánkba. Nem Igátolhatta 'meg sem Metternich herczeg, sem a hatalma alatt lévő szolgák serege. A párizsi forradalom hire uj erőt I és kitartást öntött a pozsonyi országgyűlés ellenzékébe. Az ifjú Magyarország legkitűnőbb szónoka az országszerte bálványozott Kossuth Lajos az ellenzék által szerkesztett felirati javaslat érdekében egy beszédet tartott, mely belemarkolt minden magyar ember szivébe, velőkig ható volt, mert az igazság és tiszta lelkesedés sugalta. A bécsi komány tarthatatlanságát, a haladó idő kívánsága szerint újjá teremtett alkotmány megadását sürgette ez a felirat. Az országgyűlés az úgynevezett „alkotmányos nemzet“ csupa kiváltságos, nemes emberekből állott, s ezek egy szívvel egy lélekkel elhatározták; hogy nemes, nem nemes egyenlő jogú a törvény előtt, mert a haza erejét a polgárok szabadsága és egyenlősége teszi: kérik a királytól, hogy legyen felelős kormány; a nemzet kebeléből választott férfiak kezébe tegye le a hatalmat, melylvel vissza nem élhetnek, mert az országgyűlés, mint a nép képviselőtestülete bármikor felelősségre vonhatja; kérik, hogy legyen magyar hadsereg, mely a haza védelmére van hivatva. Hadd legyen Magyarország valósággal az, a minek százados törvényei, a királyok által, szentesített törvények hirdetik: szabad és független. A lelkesedés visszhangzott az országban, de nyomban az elcsüggedés, a bosszúság méreg cseppje hulott a szivekbe, a mikor megtudták, hogy a felső ház egy része nem járult hozzá a felirathoz, daczára, hogy azt Bathyányi Lajos gróf támogatta, a többség győzött. Elhatározták meg kell várni, miként fogadják azt Bécsben. Óriási tiltakozás támadt erre az országban, a Pesten tartózkodó irók lelkes gárdája Petőfi, Arany, Tompa, Eötvös ttömörült a közös jelszóval „Magyarország nem volt, hanem lesz“, a közös zászló körül, indulatos szavakkal, elkeseredéssel fogadták a magyar főrendéit habozását. Vádolták szolga alázattal, szemökre Sob- ! bántották, hogy jobban szeretik a császári i kegyet, mint a magyar hazát. Égett talpuk alatt a föld. Petőfi magyarországlegnépszerübb költője, Jókai, Irinyi, Vasvári-, Irányi, Degre, Vajda, Vidacs és Bulyovszkv az ifjú Magyar- ország vezérei telve voltak a szabadság szeretet eszméitől. Elhatározták népgyülést hívnak össze ezer és ezer ember gyűljön össze, fejezze ki óhajtását s a nép kívánságát foglalják össze, hadd tudják meg azok, kik az egész nemzet sorsát vannak hivatva intézni, hogy mihez tartsák magukat. Megszerkesztették a 12 pontot, melyet a népgyülés elfogadott s átadták Batthyányinak előterjesztés végett. Ilyenek voltak a hangulatok márczius 15-ike előtt. Borús napra virradt fel a főváros márczius 15-én reggel. Havas, ólmos eső esett, alig volt egy-két járókelő látható az utczán. De a bécsi forradalom kitöréséről elterjedt hírek folytán Petőfi indítványára már kimondta az ifjúság, hogy a tettek mezejére lép s az elfogadott 12 pontot közhírré teszi s életbe lépteti a nép lelkesedésének hatalmas fegyverével. A Pilvaksz-kávéházban gyűltek össze az ifjak, nem sokan, nem is tömegesen, de jöttek egymás után. A szépen lemásolt 12 pontot kiragasztották a kávéház falára. Bent a kávéházban járnak-keinek az ifjak, az utczáról is sokan bemennek, általánossá válik a sejtelem, hogy tüntetés készül. Jókai Mór feláll az asztalra s érczes hangon, szabatos tűzzel elolvassa a polgárokhoz intézett proclamátiót, benne van a hires 12 pont is. ROSNER HENRIK a Párisi divatáruház tulajdonosa egyedül a Deák-téri (Igaz Károly háza, gyógyszertár mellett) üzletet tartja fenn, a hová megérkeztek a valódi karlsbadi férfi, női és gyermekcipők. Kézimunkák rendkívüli olcsó árak mellett kaphatóK. ,DUNA bizt. társ. főügynöksége. 2 tanuló fizetéssel felvétetik.
