Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-03-07 / 8. szám
Ezeket a felsorolt állításainkat vármegyei szabályrendeletek és miniszteri rendeletek igazolják, azt pedig, hogy ezek hatályon kivill helyeztettek volna, a legszorgosabb kutatásunk dacára sem sikerült felfedeznünk. Világos tehát ezekből az, hogy ha a vármegyei és városi adózókra reá erőszakolt adókönyvecskékből, a hadmentességi dij, ártér kölcsön, ártér fentartás, ezek utáni kamat, gazdasági munkáspénztár hozzájárulási költsége, végül az ebadó rovata kíhagyatik az sokkal kisebb terjedelemmel fog birni s igy annak előállítása is sokkal kevesebbe fog kerülni. Minthogy pedig ezért a vármegye és városnak ezrekre menő kiadást okozni szükségtelen, de felesleges is, elvárjuk az illetékes hatóságoktól azt, hogy addig is, mig ez ügyben a vármegye közgyűlése végleges határozatot hozna, az alis- páni rendelet végrehajtását felfüggesztik s az adózó polgárság érdekeit megvédik. Államsegélyek és gépadományok. Majdnem nap-nap mellett tapasztaljuk újabb időben, hogy a kisiparosok hol állami segélyért, hol gépadományért folyamodnak. Fővárosi gépügynükök biztatják iparosainkat arra, hogy gépanyományért folyamodjanak és a legtöbb esetben igy hiábavaló költségeket okoznak nekik. Ezt meggátlandó, kereskedelmi és inar- kamarák a következőkről értesítették a kerület ipartestületi elöljáróságait: 1. A kormánynak elvi álláspontja az, hogy pénzadományt vagy államkölcsönt senkinek sem engedélyez. 2. Qépsegélyt oly községekben, hol az illető iparágakat több jőravaló és szakképzett iparos űzi, csak az iparosoknak egyesült csoportja folyamodhatik, mert az államnak nem lehet hivatása, hogy egyes iparosokat, az iparostársaknak rovására és kárára versenyképesekké tegyen. 3. Kiválóan szakképzett kézműiparosok, kiknek segélyezése az iparostársakat nem károsítja, gépadományban részesülhetnek. 4. Ha egyes fontosabb ipari központokban az egyes iparágak kiváló tagjaiból közös bevásárlási és termelési szövetkezetek létesülnek, az állam a rendelkezésére álló iparfejlesztési összegekhez mérten készséggel fogja ezen szövetkezeteket gépadományban részesíteni. A kamara kérte az ipartestületi elöljáróságokat, hogy a fentieket tagjaival tájékoztatás céljából közölje. Kérte egyúttal az illetőknek tudomására hozni, hogy sem a gépügynököknek biztatására ne hallgassanak, sem pedig ne bízzanak túlságosan abban", hogy kérelmüket valamelyik országos képviselő pártolja, mert a miniszter egyrészt teljesen távol áll az említett ügynököknek akciójától, másrészt mert sem országos képviselők, sem más magasrangu egyének ékeszsó- lása vagy befolyása nem fogja a minisztertarra indítani, hogy az ipar fejlesztésére nézve elfogadott elveitől és programmjátöl egy hajszálnyira is eltérjen. Egyben fejlesztést intézett a kamara a kereskedelmi miniszterhez, amelyben jelentést tett ez intézkedéséről és közölte a körlevél tartalmát. Az Oltáregyesület felolvasó estélye. A nagykárolyi oltáregyesület IV-ik felolvasó estélye folyó hó 1-én folyt le a „Polgáriolvasókör“ nagytermében oly előkelő és oly szép számú közönség jelenlétében, hogy egész határozottan állíthatjuk, hogy az egyesület fennállása óta ez alkalommal nyerte el az igazi pálmaágat, melyet a közönség szokatlan nagyszámban való megjelenése által nemes hivatásának elösmerése iránt nyújtott. Már este fél 6-kor zsúfolásig megtelt helyiség nagyterme előkelő közönséggel, kiknek soraiban ott láttuk Dr. Falussy Árpádné, Papp Béláné, s városunk 8. szám. __ KÖZÉRDEK. előkelő úrnőit, városunk társadalmának színe javát a vidékek kívül igen sokat úgy, hogy 6. órakor már elvolt foglalva minden talpalatnyi tér a nagyteremben és sokan visszatérni voltak kénytelenek. A műsort Varjas Endre róni. kath. lelkész ünnepi beszéddel nyitotta meg ki nagyhatású beszédben mutatta be a hallgatóság előtt az embert a társadalomban és mint a hit terjesztőjét. A mindvégig figyelemmel kisért előadást a közönség lelkesen megéljenezt.e A műsor második számaként „Az Ur a Lázár házában“ vallásos élőkép lett bemutatva, melyben lrsik Ir- muska, Gorzó Erzsiké és Holczingerlstván szerepeltek. A szereplők mindegyike fényes sikert aratott. Ezután az estély egyik legkimagaslóbb pontja Farkas Edith alapítványi hölgy ünnepi beszéde következett. Megvagyunk győződve arról, hogy nem lesz érdektelen olvasóink előtt, ha pár szóban ismertetjük Farkas Edith Ő méltóságának a jótékonyság terén eddig kifejtett működését. Mint egy előkelő család sarja, Prohászka püspök tanítványa, megalakította az Országos nővédő egyesületet és inenhelyet, mely ma is igen sok szegénynek és elhagyatottnak nyújt segélyt, a mit maga az állam is méltányol, mert azt évi 6000 korona támogatásban részesíti. Saját tekintélyes vagyona feláldozása mellett megteremtette a fővárosi cselédotthont, eljár fogházakba, lelkes beszédekkel igyekszik a elbu- kottakat megmenteni a társadalomnak, díjtalan tanítja a szegényeket kézi munkára, egyszóval egész élete a jótékonyság gyakorlatának van szentelve. Maga az elmondott beszéd, mely a nemzetközi és a keresztény szociálizmus közötti külömbséget mutatta be, végeredményében a szülő hhivatását ecsetelte a gyermek nevelés terén, valóban fenséges volt. Szívhez szóló szavakkal fejtegette őnagysága, hogy maguk a gyermekek azok akik egyik legerősebb oszlopai a hitnek, és éppen azok akik képesek a a legrözöttebb valástalan emberből is hitéhez hü embert alkotni. Fejtegette továbbá, hogy a nő mint a ház vezető szelleme van hivatva a jótékonyság gyakorlatán kívül a hitet terjeszteni saját cselédjei előtt, s ettől ne riasszon vissza senkit a balul kiütött kísérlet. A leírhatatlan lelkesedéssel fogadott beszéd után egy festői kép tárult a közönség elé: Csepreghy Antalné, Jenser Mihályné, Wieser Miklósné, Serényi Erzsiké, Holczinger István, Kelemen Alajos, Kölcsey Béla, Szundy Zoltán, Csepreghy Margitka, Makay Évike, Vanyek Jarika, Nonn Lacika, Schifbeck Emil mutatták be a „Bocsássátok hozzám a kisdedeket“ cimü élőképet, melyben a szereplők oly élethűen adták elő szerepeiket, hogy a közönség mintegy oda képzelte magát abba az időbe, amikor ez valósággal megtörtént. A mfisör 5-ik számában uj műkedvelőkkel ismerkedtünk meg. Péchy Ilonka és Kovács Béla adtak elő egy duettet, melyben mindketten mint igazi zsenik mutatták be magukat. Péchy Ilonka mint valódi művésznő játszott s hinni reméljük azt, hogy nem utolsó az, amidőn alkalmunk lesz elragadóan kedves játékában gyönyörködni. Kovács Béla mesterileg kezeli a hegedűt és remek játéka nagy hatással volt a közönségre. A műsor 6-ik száma Dr. Pirkler akadályoztatása miatt elmaradt. Már a műsor közben is, de annak eljátszása után a közönség Dr. Szentkirályi Károlyt a népszövetség igazgatóját akarta hallani, aki a közóhajtásnak engedve, remek beszédet tartott úgy, hogy általános vélemény volt az, hogy ily lelkesítő szavakkal mondhatta el néhai Kossuth apánk azon beszédét, amelyre az országgyűlés egyhangúlag megszavazta a Magyarország védelmére kért ember és pénzáldozatot. Előadás után a közönség a Magyar király kávéházba vonult, ahol vacsora, később reggelig tartó tánc következett. Nem mulaszthatjuk el ezen alkalommal kiemelni azon párját ritkító kiszolgáltatást és fegyelmet, melylyel Wessel Manó vendéglős a megjelent nagyszámú közönséget részesítette, úgy, hogy dacára annak, hogy ily nagyszámú közönség látogatására elkészülve nem volt, egyáltalában semmi fennakadás nem fordult elő. 3. oldal. A katholikus népszövetség zászlóbontása. A kath. népszövetség hetek óta gyűjtötte híveit, a nyíltan és bátran szint valló katolikusokat és vasárnap délután megtartotta a csapatszemlét és a zászlóbontást. A csapszemlére eljött a katholikus népszövetség tábornoka, a vezérigazgató Szentiványi Károly egyik tekintélyes függetlenségi képviselő Zlinszky János dr. kíséretében. A csapatszemle és a zászló- bontás napja diadalnap volt. Olyan volt a lelkesedés és a buzgóság, amely magában hordja a biztosítékot, hogy ez a lelkesedés nem lesz szalmaláng, hanem tevékeny lelkesedés, a tettre kész buzdulás. Az alakuló gyűlést Pallmann Péter kegyesrendi tanár nyitotta meg. A lelkes beszédet nagy tetszéssel fogadta a jelenlevő nagyszámú hallgatóság, a kik között a helybeli magas úri körök is képviselve voltak, de a vidékiek közül is szép számmal vettek részt. Farkas Edith (Budapestről) alapítványi hölgy, Hámon Róbert püspöki titkár, Kovács igazgató (Szatmárról), a nagyszámú vidéki kiküldöttek közül megemlítjük Rónay István, csanálosi plébánost, Czier Ferencz nagymajtényi plébános, Matlasovszky vállaji plébános, Láng Pál kál- mándi plébánossegédet kiki több kiküldött képviselővel és még sokan. A megnyitó beszéd után Pallmann Péter szólásra felkérte Zlinszky János drt, a ki a népszövetség céljáról, kivált a népet megillető jogvédelemről és a népnek iratok utján való felvilágosításáról beszélt. Hatásos beszédje utján a gyűlés m'egalakultnak mondta ki a kath. nép- szövetséget és a gyűlés elnökéül, de egyúttal a kath. népszövetség nagykárolyi helyi szervezetének igazgatójául Péchy László műszaki tanácsos főmérnököt választották meg általános lelkesedéssel egyhangúlag. A közkedveltségben álló férfin a választást és a bizalmat megköszönte és szólásra kérte Szentiványi Károlyt, az országos kath. népszövetség vezérigazgatóját. Felkelt egy sovány, szikár, beteges, halottsárga arcú egyszerű pap. Első pillanatra azt gondolta mindenki, hogy ennek inkább kórházban kellene lennie, mint elnöki emelvényen beszélni egy zsuffolásig megtelt teremben. De alig kezdte a beszédjét, alig mondott néhány mondatot, tűz, lelkesedés öntötte el alakját, arca kigyult, szeme ragyogott és úgy beszélt, hogy magával ragadott mindenkit. A mindvégig erős és nemes hang, a nagy szeretet és ember ismeret, a mely ajkairól szólt, egyszerre meghódította a közönséget. Szentiványi a kath. népszövetségnek diadalt aratott Nagykárolyban. Legszebb része beszédjének az a szakasz, ahol bizonyítja mennyire érdekük a protestáns vallásuaknak is, hogy a katholikusak jó kat- holikusok legyenek, mert csak akkor szerethetik igazán édes hazánkat, akkor számíthatnak rájuk, ha a haza veszélyben van. Szentiványi beszéde után már lelkes hangulattal állott szemben Rónay István, csanálosi plébános, a ki a vidékiek nevében üdvözölte a károlyi helyi szervezetet és N. Szabó Albert, aki lelkes együttműködésre buzdította a jelenlevőket. A gyűlés mindvégig a legnagyobb rendben folyt le, a mi csak a rendezőség kiváló figyelmének köszönhető. HÍREK. Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja a Bikszádi vasút közgyűlésén való részvétel, valamint a rendszeresítendő avasi szolgabirőság ügyében 3 napi tartózkodásra Budapestre, — Dr. Vetzák Ede ügyvéd lapunk főmunkatársa 2 heti üdülés céljából Abbáziába utazott. Ezüst lakadalom. Tivadar András helybeli gazdálkodó és neje Papp Teréz f. hó 3-án tartották házasságuk 25 éves évfordulóját. A családtagok és tisztelők körében tartott ebédet megelőzőleg a háznál egyházi szertartás volt, amelyen Ardeleán Corjolán főesperes a hitvestársakat újból megeskette, s szép beszédben az egyház iránti szeretetre buzdította. Áldás és szerencse kisérje az uj frigyet. Eljegyzés. Berinde Mihály gör. kath. lelkész, a szinérváraljai esperes és a „Szatma- reana“ hitelintézet igazgatójának fia eljegyezte Cionte Elvirát, Cionte Döme szakálosdoinbói gör. kath. lelkész leányát.
