Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-03-07 / 8. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK. 8. szám. Ipartestületi közgyűlés. Az érmihályfal- vai ípartestiilet tisztújító közgyűlését múlt hó 22-én a következő eredménnyel tart itta meg : Elnöknek Pólyák Barna, alelnöknek Fekete József, pénztárnoknak Tompa József, számvevőknek Kovács Imre, Berecz István- és Egri Ig- nácz, választmányi tagoknak : Kiss Lajos, Nagy Zsigmond, Novák Mihály, Baumgartner József, Kurta József, Szilágyi István, Szabó István, id. Csókási Ferencz, Kukucs Gyula, Bácsi János, Barna György, Győri István, Mikruta Antal, Kukucs János, Kurta János, Tompa Sándor, Spett István és Tabajdi István testületi tagok választattak meg. A múlt évi zárszámadás átvizsgáltatván, és az 1908. évi költségelőirányzat a közgyűlés által helyben hagyatott. Kartonbál. A „Polgári Olvasókör“ bálja Szombaton folyt le a tagok csekély, de intelligens és válogatott közönség jelenlétében. Különösen a hölgyek voltak túlnyomó számban képviselve, akik a helybeli ifjúság indolentiójá- bó! táncolás helyett ülni voltak kénytelenek. A rendezőség a hölgyeket díszes táncrenddel lepte meg. A tánc 10 órakor kezdődött s tartott világos virradtig. Szünóra alatt tombola volt, melyben a főnyereményeket Schifbeck Károly, Róth Károly és Schnell József nyerték meg. A mulatság mindamellett igen szépen sikerült, amely a két rendező-bizottsági elnök érdeme. Eljegyzés. Nagy Sándor debreceni állam- vasuti mérnök eljegyezte Steinfeld Lipót nagybányai kereskedő leányát Jolánkát. Farsangi mulatság. A helybeli r. kath. legényegyesület folyó hó 1-én tartotta meg ez évi farsangi mulatságát az egyesület helyiségében a közönség nagy érdeklődése mellett mely teljesen megtöltötte az egyesület helyiségét. A műsort a műkedvelők előadása kezdette meg, akik Virág Gyulának „Hajléktalan“ c. egy felv. mulattató színdarabját adták elő, a melyben a szereplők mindenike teljes sikert aratott. A szereplők közül ki kell emelnünk Boleman Lajos játékát, a ki kitűnő alakításával általános derültség között tartotta a közönséget, Boleman Margitka Fézer Ilonka, Adamecz Teruska játékai kifogástalanok voltak. A műsor második száma Fetzet Jolánka szavalata volt, a ki nagy érzéssel szavalta el Gerde Tamás költeményét igenis reá szolgálván azokra a szűnni nem akaró tapsokra, melyben a hálás közönség részesítette. Az előadást befejezte Szikszay Andor szavalata, ki a „Bujdosó vitézt“ alapos készültséggel adta elő a közönség élénk tetszése mellett. Az előadást reggelig tartó tánc követte. Uj postahivatal. A kereskedelmi miniszter március hó 1-től Avasfelsőujfalun uj postahivatalt létesített. A nagykárolyi dalegyesület tánczczal egybekötött műkedvelői előadását f. hó 3-án tartotta meg a Városi színházban telt ház mellett: A műkedvelők ez alKalommal igen nehéz percre vállalkoztak jóllehet annak betanítására alig volt pár heti idejük mégis az előadás igen sok élvezetet nyújtott a megjelent közönségnek, A hirtelen beállott kedvezőtlen időjárás igen sokat változtatott a pontos megjelenéstől s igy csak 9 órakor kezdettek meg az előadások. Színre került Molnár Ferencz „A doktor ur“ cimíi 3 felvonásos bohózata, melyben azon szereplők közül ki kell emelnünk Stetner Rózsika és Réthy Mariska játékát. — A férfi szereplők közül Dienes István, Széchenyi Lajos és Makay Lajos arattak sikert. Fetser Józsefné és Hágen Mariska előbbi Sárkányné utóbbi a szobaleány szerepében igen kedvesen játszottak. A többi férfi szereplők is igyekeztek többé kevésbé megfelelni hivatásunknak. Az előadás után a közönség a Magyar Király kávéházba vonult a hol vacsora, később tánc következett miközben a dalárda általános tetszés mellett több ének számot adott elő. Zsidókat érdeklő elvi határozat. Az izraelita hitfelekezetekhez tartozóknak sok minden bajuk van a hitközségi adókkal és sok esetben épen nincsenek kellően tájékozva. Így például azok vannak sokszor zavarban, akiknek többfelé van birtokuk és akik ilyenformán hol itt, hol ott laknak. Ezeket a nagyobbára jómódú embereket minden lakóhelyükön megadóztatják és pedig azon az alapon, hogy itt is van birtokuk. Egy ilyen három helyen is megadóztatott hitsorsos nem nyugodott bele az adókivető bizottság határozatába, de a közigazgatási bizottság végzését sem respektálta. E helyett a vallás- és közokt. minisztériumhoz felebbezett, amely azután a hitközséggel és a közigazgatási bizottsággal szemben neki adott igazat. A minisztérium ezzel az elvi jelentőségű határozattal kimondotta, hogy a zsidók azon hitközség terheihez kötelesek hozzájárulni, amelynek területén laknak; ha azonban több helyen bírnak lakással, akkor a hitközségek között szabadon választhatnak és ott fizethetik adójukat, ahol nekik tstszik. Ezzel a határozattal most sok visszásság és perpatvar meg fog szűnni s a zaklatások is véget érnek. Követésre méltó példa. Ismeretes a protestánc társaskör vezetőség mek hazafiassága. Tudjuk jól, hogy mh dig ők voltak az elsők között ha arról volt szó hogy hazafias mozgalmat kell indítani. — Erről fényes tanúságot tett az egyesület választmánya f. hó 5-én. Ugyanis az e napon tartott választmányi ülés egyhangúlag hozott határozatával kimondotta, hogy a „Nagykároly“ című lapot az abban foglalt s a polgárságot sértő közleményei miatt az egyesület helyiségéből egyszermindenkorra kitiltja. A legfinomabb női ingek igen jutányos áron kaphatók STEIB MÁRTON női divat üzletében Nagykárolyban, Deák-tér. Árvizek vármegyénkben. A Kraszna f. hó 1-től kezdve állandóan 300 cm. magos vízállásban van. A Szamos f. hő 4-én kezdett áradni és Deésnél 366 cm. magasságot ért el. Szatmárnál 536 cm volt a vízállás. A Tisza is állandóan árad. Úgy a hatóságok mint az ár- mentesitő társulatok vezetői állandóan a vész helyén tartózkodnak. Ez idő szerint ha csak újabb áradás nem áll elő nagyobb veszélytől tartani nem lehet. Az olynpi-estély rendezőségétől vett értesítés szerint a március 18-ára tervezett hangverseny két héttel elhalasztódik, mert Magyary Kálmán cigányprímás, a ki egész társulatával veend részt a hangversenyen, súlyos operációnak kényszerült magát alávetni. Köztudomású dolog, hogy Magyary Kálmán társasága az első cigánybanda az országban, mely legutóbb az angol udvarnál hangversenyzett és két fővárosi cigánybaudával szemben előnyben részesült. A Magyari — testvérek két európai fejedelem előtt játszottak és nem kevesebb, mint 147 érdemrendjük van. Maga a prímás — Kálmán — ama cigány művészek közül való, a kik Bokát, Cinka Párnát és Rácz Palit viszaidézni képesek s a ki tőle halllja a „Lehullott a rezgő nyárfa“-ábrándját, a mit az öreg Rác Pali temetésén 32 egyesitett banda húzott — annak megfájdul a szive tőle. A cigánytársaság a magyar — és cigányzenéről tartott ismertetést fog illusztrálni s maga az értekezlet, mely Drumár tanár tollából ered, oly lebilincselően érdekes, hogy a főváros hallgatósága alig tudott betelni azzal. Az estélyen alkalmunk leetid egy fiatal hölgy mesteri cellojátékában és egy csodaszép melodrámában is gyönyörködhetni, melynek zenei kíséretét egy hölgy szerezte. A végleges műsort jövő számunk hozza. Népszövetségi alakuló gyűlés Kap- lonyban. Március 3-án délután a szomszéd Kaplony községben is megalakult a népszövetség. A nagy lelkesedés, amit a gyűlésen tapasztaltunk, szinte ajkunkra adja a vallomást, hogy nem mi mentünk át Kaplonyba lelkesíteni, hanoin még mi merítettünk onnan is tőlük lelkesedést. Az alakuló gyűlésben Dr. Váry Gyula ügyvéd s Pallmann Péter kegyesrendi tanár vettek részt, a kiket Kaplony községe már előzetesen felkért. Az érkezőket bandérium fogadta, a kik a határig mentek a vendégek elé; a községben diadal kapun vonultak keresztül, zenekarok a himnuszt játszották, a nép zúgó éljenzéssel fogadta a leszálló vendégeket. Bán Bonifáe szentferencrendi atya megnyitotta a gyűlést, és ezután Pallmann Péter hosszabb beszédben kifejtette a népszövetség célját és szándékát a mindvégig figyelemmel és lelkesedéssel meghallgatott beszéd után megválasztották a tisztikart ; végül dr. Váry gyakorlati útmutatásokat adott. A nagy lelkesedés az ügy iránt valóban példaadó és ez mutatja meg legjobban, hogy mekkora tetszéssel találkozott a népszövetség a népnél. (P.) Gózsony-utca megnyitása, (M. L.) A régi rendszer hibáját kell orvosolni napjainkban. Századok mulasztását egy rövid tiz év alatt kireperálni nem lehet. Városunk fejlődéséről, szépitéséről, szabályozásáról van szó. Városunk polgármestere rövid tiz év alatt az egykori sárfészekből modern várost alakított. Intézkedéseket tett, hogy a város minden egyes utcája közvetlen összeköttetést kapjon a város szivével az úgynevezett belvárossal. Azonban ezek az intézkedések csak részben eredményesek, mert hisz’ sok olyan utcája és tere van városunknak, amelynek hozzájutása az éjjeli órában valóságos Isten kisértéssel egyenlő. A ki a Gózson-utcába be akar jutni előbb egy nagy varga betűt kell bejárnia és hosszas kísérletezés után betéved egy sártergerbe, a melyen át sötétségbe menni absolut lehetetlen. Az éjszakai alakok, a kétes exisztenciák gyü- helyének alkalmas ez utca, mert könnyebben eltűnni sehol sem lehet. A mintegy 800 méter hosszú utcát 2 gyenge világu villanykörte köny- nyezni, siratja a régi lámpák kiküszöbölését^ Megesik, a mint e héten is történt, hogy az ot_ lakó polgárokra éjnek idején az ablakokat rá veték s a tettes, mint mindig ismeretlen s ez egyszer mentségére Demidor urnák a rendőrök fő-fő muftijának, nem képes, ha akármily igyekezetei fejt is ki, ellenőrizni és ellenőriztetni az ilyen vagyon rongálást s azt megakadályozni. Sziik börtön ez az utca s a régi kori tömlőé nem lehetett sötétebb. Ilyen helyen azután napirenden van a verekedés s a virtusos legények bicskája villogása nyomán támadt piros vértócsák mutatják az utca lakóinak, hogy a lakosság testi épsége nem biztos. Ezt az ázsiai állapotot megszüntetéséhez mi is akarunk járulni, ha csak ezzel a cikkel, hogy felrázzuk tespedéséből Nagykároly városát, annak képviselőtestületi tagjait s kérjük őket, elégedjék meg már a gózson-utcai lakosok szenvedését, nyissák ki a börtönüket azzal, hogy határozzák el, hogy a Sepsy-féle házat a város a Gózsony-utca kinyitása végett közérdekből kisajátítja. A városra ez nyereséges vállalkozás, semmiféle rizikóval nem jár, mert hiszen a lakosság több mint 2/»-dal járul a kisajátítás összegéhez, a hiányzó alig Vn-ad részt megkapja a város a lebontandó ház anyagából s még a Gencs-utca felőli telek haszonnak marad. De nyer egy nyíl egyenes utcát is. A szépészeti bizottságot pedig kérjük, hogy egyszer az utca nyitást úgy javasolja, amint azt nem a müértő, de az őket közvetlenül érdeklő gózson-utcai lakosok kívánják. A kérvény maholnap, talán már a vasárnapi közgyűlésen tárgyaltatni fog. Elvárjuk, reméljük, hogy a képviselőtestület ez egyszer komoly tanácskozó testület lesz és a minden tekintetben jogos kérésnek egyhangú határozattal ad helyet. Kétszínű játék. A nagykárolyi függetlenségi 48-as párt végrehajtó bizottsága tudvalevőleg egyhangúlag hozott határozatával kimondotta azt, hogy úgy a „Nagykároly“ nevezetű nyomtatványt, valamint a lap tulajdonosát a Manyák és Tóth-féle nyomdát minden téren mellőzi. A nyomdatulajdonosok a felháborodott közvéleményt akként vélték maguk iránt lecsi- lapitani, hogy egyszerűen megtagadták a lap itteni kinyomatását, azonban nem mondottak le a lap tulajdonjogáról sem pedig az általuk a lap biztosítékáért letett összeget nem vonták vissza. Figyelmeztetjük ennélfogva a párt végrehajtó bizottságának tagjait, hogy mindaddig a mig a végrehajtó bizottság e tárgyban újabb felmentő határozatot nem hoz a párt határozathoz szigorúan alkalmazkodni s ezzel egyidejűleg a „Nagykároly“ cimü nyomdatermékre az előfizetést beszüntetni szíveskedjenek, mert lapunk legközzelebbi számában leközöljük azok neveit, kik adott szavuk ellenére a lapot továbbra is előfizetéssel támogatják. A vándor madarak. Két gólya a déli vidéken beszélget egymással. Az egyik igy szól: Alig várom már azt az időt, hogy visszatérhessek Magyarországba. Miért kérdezte a másik? Azért hogy megláthassam Kohn Antalt Nagykárolyban a gróf Károlyi István-téri órást, a ki egyike azon mestereknek a kik a legkiválóbb órákat készítik Magyarországon.
