Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-08-31 / 35. szám

1907 augusztus 31. KÖZÉRDEK menethez a község apraja nagyja nagyszám­ban csatlakozott. A tűzoltó testület a ven­dégül érkezett bajtársakkal 9 órakor hálaadó istentiszteletre a templomba vonult, hol Ihlbregh Béla plébános mondott misét. Innét a testület a bajtársakkal egy századot képezve a gyakorlótérre vonult. A gyakorlat befe­jeztével a szolgálati érmek lettek kiosztva. Három tűzoltó, névszerint Dallos János köz­ségi biró, id. Keller Jakab iparos és Hack Péter egyl. szolga a 3ü éves, tehát legma­gasabb szolgálati éremmel leltek feldíszítve. Ezeken kivül 2ü éves szóig, éremmel 6 tűz­oltó, 15 évessel egy és 10 éves szolgálati éremmel 11 tűzoltó lett kitüntetve. Délután 1 órakor 90 teritékü társas ebéd volt, ame­lyen az első felköszöntőt Kerese György dr. mondotta a királyra. Majd Bubregh Béla test. elnök a megjelent vendégeket éltette (ii’ósz Áb ris főmérnök az éremmel feldiszi- tett tűzoltók egészségére ürítette poharát, mig Dallos János községi biró a kitüntetettek nevében mond köszönetét. Ezt követte Brogli József mázai körjegyző magas szárnyalást! íelköszöntője. A tűzoltó —- úgymond — a társadalom igazi katonája, amennyiben ő védi meg igazán az emberi életet és vagyont. Keményen .elitéli a társadalmat, amiért a tűzoltó ügyet nem támogatja és a tűzoltó ügy fontosságát nem méltányolja. Délután 4 órakor vette kezdetét a tánczmulatság, mely tombolával és tűzijátékkal volt egybekötve. — Uj és használt tankönyvek kifogás tahin tiszta állapotban, mindennemű iró, és rajzszerek, füzetek, irkák stb. a legjutányo- sabb áron szerezhetők be Báléi' János könyv- és papirkereskedésébeu Szekszárd, Kaszinó-bazár. — Véres verekedés. Pakson augusztus hó 27-én délelőtt 11 és 12 óra között, a piacztéren Völös Lajos, Kis Kucsó János és Szálai Galambos István paksi legények össze­verekedtek, mely alkalommal Kis Kacsó Já nos egy húsvágó késsel Vörös Lajost három­szor úgy megszurta, hogy sérülése 10—12 nap alatt gyógyul meg. Vörös Lajos pedig Schwarcz Gyula kereskedő üzlete előtt fel­kapott egy 10 literes nagy üveget és azzal úgy ütötte fejbe Szabii- Galambos Istvánt, hogy, az orvosi látlelet szerint, ezen sérülés­ből 10 nap alatt gyógyul fel. Vörös La­jos, midőn a rendőrség cl akarta fogni, elfu­tott és egyenest a Dunába ugrott, ott jól megfürdött, vérző sebeit kimosta és úgy ment haza. Nevezetteket, a paksi kir. járás­bíróságnak feljelentették. A szúráshoz hasz­nált húsvágó kést pedig, mint bűnjelet szín tán átadták a járásbíróságnafe. — Egy anya rémtette. Tundó Jánosné napszámosué, nagy dorogi lakos e hó 24 én, az esti órákban 9 hónapos leányával együtt a kútba ugrott és ott mindketten megfulladtak. A nyomozás öngyilkosságra enged következ­tetni. Az orvosrendőri nyomozás elrendelte tett. — Meghalt a falu rossza. Porteleki Jó»sef 20 éves, pálfai lakos Pálfa község la kosságát már évek óta rettegésben tartotta. Nem volt bicskázás, verekedés, — Írja pálfai tudósitónk, melynek előidézője ne ő leit volna. Több izbén megbüntették már. Neki ez mind nem használt. Utón, “útfélen azt hangoztatta, hogy nincs olyan ember a faluban, a kitől ó tartana, mert ő semmi büntetéstől nem fél. Ha néhány napra el is csukják, neki az semmi. Szülőit is folytonosan agyouütéssel és lelövéssel fenyegette. Az utóbbi időben pedig azt is megtette, hogy este az utón haladó kocsi előtt a lovakat megfogta és a kocsist szidta, átkozta minden ok nélkül. Parancsolni neki nem lehetett. Folyó hó 18-án a korcs­mában isidét legénykedett s Czobor József fel veszett össze. Czobor József aztán este, amikor összetalálkozott vele, megmutatta néki, hogy ő is legény a talpán, úgy elverte az elbizakodott Porteleki Józsetet, hogy az a sebeibe harmadnapra belehalt. A vizsgálatot dr. Erdős Emil gyönki aljárásbiró nyomban megtartotta, a tettest és egy társát letartóz tatta. Czobor Józsefet derék, szorgalmas ént bernek ismerik a faluban, igy mindenki na­gyon sajnálja, hogy bajba jutott, viszont azonban örülnek, bogy a falu pegszabadult a rettegett — falu rosszától — Névváltozás. Schön Móricz keres­kedő, szekszárdi lakos családi nevének Sii- gáir-ra való átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Elitéit vádaskodó. Knopj Márton uram egy alkalommal többet vevén be a tolnai karczosból, összeütközésbe került a rendőrükkel, a kik aztán bevitték a szép uj községháza dutyijába. Itt a priccset összetörte « olyan zajt csinált és annyira dörömbölt, hogy Ezer József biró kénytelen volt igaz­ságosztó kezével észretériteni a diihöngőt. Pár hét múlva Knopf uram, súlyos testi- és becsületsértésén feljelentette a bírót. A rendőrök Knopfot hatóság elleni erőszakkal vádolták meg. Folyó hó 29-én Ítélkezett ezen ügyben a szekszárdi kir. törvényszék. Ezer hifiit felmentette, Knopfot pedig 8 napi elzá fásra és a költségek megfizetésére Ítélte. — Szép családi elet Tiborcz István •pinczehelyi lakos már régebb idő óta rossz viszonyban él a feleségével s alig múlik nap, hogy ne perlekednének. Folyó hó 25-én is összevesztek, Tiborcz István feleségét arczul ütötte, ezt látva László nevű 18 éves fia, atyját megpirongatta gorombaságáért, de ek­kor Tiborcz vasvillával támadt a fiára, aki azonban a vasvillát kezeld kicsavarta s az­zal alaposan elverte. — Felakasztotta magát, hogy kór­hátba ne kerüljön. Bach Keresztély simon tornyai lakos, bőrgyári munkás .már régóta betegeskedik, a miért felesége elhatározta, hogy aug. 28 án a szekszárdi kórházba be­szállítja. Mikor azonban aug. 28-án reggel Bucimé felébredt, férje nem volt az ágyban, keresésére indult tehát, s a félszer ajta jára felakasztva találta. Akkor még volt benn élet, rögtön le is vágták, este 8 óra tá j bau azonban nagy kínok között meghalt. — Orvosi körökben inár rég ismeri tény, hogy Ferencz József keserüviz vala­mennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méit.ó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz. József kesrüvizet. Megverte a szüleit. Torma József pálfai lakos, szüleivel folytonos viszálykodás ban él. E héten is összeveszett szüleivel s úgy atyját, niint anyját tettleg bántalmazta s rajtuk súlyos testi sértést ejtett, miért is ellene feljelentést adtak be. Kiss bécsi feljegyzései. Midőn Kisbár község malmát haszonbérbe kiad­tuk : két molnár egymással erősen összeszólalkozott: Az igaz, hogy öcsém uram egy kiklavérozott fiatal ember és szép szóbeli kiadásai vannak ; de azért mégsem szabad egy öreg embert igy kiutalványozni. — Jegyző uram, még nincs itt az uj ur ? — Tudom is, hogy T . . . . ban melyik az uj 'ur. — Hát az öldöklő ,ur. (A végrehajtót kereste). — Ispány ur, maga is megmagyarosittathatná, a nevét, minL_szomszédja tette. — Az előnevemet megmagyarosittathatnám ; de a Jakab, magyarul is Jakab ! P . . . Mátyás, a t . . . i országos vásár után egyik barátjával áldomást ivott. Felesége a nagy dalo­lást és 'lármát tovább nem törhetvén, bement az első szobába. — Hát ember ! az istenért, hogyan dalolhat és lármázhat ennyire, mikor napamasszony a hátulsó szo­bában halálos betegen fekszik ? — Feleségem asszony! Te kövesd a magad sorát, anyámasszony kövesse a maga sorát, én pedig követem a- magam sorát . . . Hogyan is van kedves komám az a nóta hogy': Hármat rikkantott már a rigó, a rigó. Apróságok. Egy faluban az uj, nőtlen tanítónak minden háztól sorba vittek- ebédet. Vitt egy szép fiatal menyecske is. Az ura azonban ott termett, mikor még a tanító ur a levest ette. „Eljöttem, mert mondok, hátha ez az asszony elfelejtett kenyeret hozni, tessék tanító ur.“ Ünnepélyesen vonult be a püspök. Pis­tikét is elvezette az anyja, hadd lássa a parádét. Otthon kérdi az apja: No kis .fiam, 5 hát láttad-e a püspököt? „Elszontyorodva felel a gyerek: „Láttam, de nem pökott.“ Ugyanezt a Pistikét biztatja szomba­ton ebédnél a nagymamája: „Egyél csak fiam lencsét, mert a ki szombaton lencsét eszik, az aztán vasárnap szép lesz.“ — „Ugy-e nagymama, akkor nem is mosdat meg hol­nap reggel ?“ L. S. A lány. Eltör egy vázát Szepeg a lány: Jaj. sose többet Jó édes anyám!“ S szétzúz egy szivet, Bele se sápad, Hetykén szól: »ha kell, Ötvenet, százat!« Gyutacs. A ki három milliót keros Tolnavármegyén. Nagy a panasza Szita Flórián uram­nak. Hárommillió és ezer forint örökségét keresi a vármegyén, melyet — igy írja ő — „az utolsó Franczia forradalom lezajlása után„ az ő nagybátyja tett le, „hogy majd jó lesz a maradványainak, mivel abban az időben még a robot fennáll“. Megfordult* már kér­vényével vármegyénél, árvaszéknél, törvény­széknél, bel- és igazságügy minisztériumnál, sőt egy pár kegyelmi kérvényt is benyújtott, de csak nem tud örökségéhez jutni. Pedig a kérvények indokolása, kivált Szita uram ékes ortográfiájává! egészen alapos. ,,Az 1879. évben, a midőn átadta a herczegi uradalom a közgyámságot az árva- széknek, a mi ős Alyáink nevére kiutalvá­nyoztak 57. ágazatnak bárom millió néhány ezer forintot, egy (végzés) özvegy Tóth Mag­dolna ozorai lakosnak kézbesítve is lett, de másnap már' visszavonva lett ! igy a Törvényhatóság kezébe került vissza, a honnan eredéit! most mink szegény egy- ügyück kapaszkodhatunk a levegőben, mert a törvény független, nem lehet az igazságot megtalálni de sehol.“ Áttér ezután a vármegyénél végbe ment sikkasztásokra s önkényesen bár, annak ősz szegét 165 ezer koronában állapítja meg, igy sóhajtva: „Szép is 20 éven át és 25 éven át inegzabálni három millióból 165 ezer ko­ronát! de ha én netn kérem a vizsgálatot, még mai napig is könnyen hallgatnák a pa nászt, a mit többször megtettek még atyáink is meg mink örökösök is. A szekszárdi tör­vényes uraknak ellett engedve a 165 ezer korona hiány! miért ne, mikor nem hiány­zik se az Államé, se a Törvényhatóságé, sem pedig a Herczegé, ép a mienk, az meg mellékes. Könnyen megfellebbezte a szek­szárdi Törvényhatóság ! mert könnyen megté­ri! ik a mi százszoros kamatainkból, a mit nekünk kellene most is fizetni, azon inkább megvásárolják, vagyis megváltják a maguk saját bőrüket, én pedig hogy fel ne fordul­jak ében a családommal együtt ! elmehetek a Podmauiczky utczába a tótokkal, mint kol­dus kenyeret zabáim“. Mikor pedig ezen indokolás sem indí­totta meg a keményszivü hatóságokat, újabb kérvényt irt s ezt igy indokolja. ,,A tekintetes szekszárdi törvényható­ság utasítva lett, hogy kérvényeim és táma­dásaimra feleljenek, azaz igazolják az én állításaimat Igenis feleltek. Hogy hogyan s mikor átvették a közgyámságot a herczeg Eszt^rbázi Miklóstól. De hogy mennyit vagy micsoda czinien vagy milyen szám alatt arról nem tesznek említést, csak én az ura­dalomnál kereskedjek.“ Szita uram itt aztán megiut gorombás- kodik, sőt fenyeget, mert ,,tudja ő nagyon jól, hogy többes számba vannak a pénz elkezdők“. • De egy méla akkorddal ismét elismeri, bogy vannak még becsületes emberek : ,,Tisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom