Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-02-23 / 8. szám
1907. február 23. KÖZÉRDEK 7 megállapítani kívánja, bogy a hiányzó ősz- szegből mennyi esik egyik, mennyi a másik terhére s mennyi mindkettőjükre.*A vizsgálat eredményéről jelentést vár s akkor fog dönteni. — Színészet Pakson Keréntfi Ignácz jól szervezett színtársulata napról-napra meglehetős telt házak mellett játszik. A héten színre került „Az arany kakas“ „Mongodin ur felesége“, „Tiszturak" és a „Náni“ vagy a glogováczi leányok. Eddig az a téves hit keringett a paksi közönségről, hogy a színészeket nem pártolja és azért nem is jönnek Paksra szinészek. Most Íme az ellenkezője nyer bizonyitékot, mert Kerényi Ignácznak jó! szervezett színtársulata meglehetős nagy pártfogásban részesül. A paksiak tehát csak a rossz színtársulatot nem pártolják. — Szerződés jóváhagyás. Tolna vármegye alispánja Szekszárd rendezett tanácsú városnak a kirendelt csendőrségnek szolgálata tárgyában kötött szerződését, a törvényhatósági bizottság utólagos jóváhagyásának kinyerése reményében jóváhagyta. — Hamis 20 koronás bankjegyek. Dob röközön nem régen a posta 1 ester a pécsi posta- és távírda igazgatóságtól egy hamis 20 koronás bankjegyet kapott vissza, melyet oilji — nem vévén észre annak hamis voltát beküldött. Ebből kifolyólag a postamester nagyobb figyelmet fordított a posta hivatalnál befizetett pénzekre, s nem sokára ismét egy hamis 20 koronás bankjegyet talált. Ez a körülmény az elöljáróságnak tudomására jutván, értesítette róla a csendőrséget, mely a nyomozást folytatta s ennek eredményeként rövid idő alatt 24 drb hamis bankjegyet foglalt le Döbrö- közön s az azok forgalomba hozatalával alaposan gyanúsított két döbröközi lakost le is tartóztatott. A lefoglalt 20 koronás bankjegyek egy része akként került forgalomba, hogy a kereskedésekben vásárolt pár fillér értékű czikkért, 20 koronás bankjegygyei tizeitek, sőt a nyomozás azt is megállapította, hogy egy ily bankjegy egy napon 5 — 6 egyén tulajdonában is megfordult. De nem csak Döbröközön voltak forgalomban a hamis „bankók“, hanem a közelfekvő községek vásárjain; is forgalomba hozták, igy ma még meg nem állapítható számban, s meg nem határozható területen el vannak terjedve. Ismertető jelei a hamis bankónak, hogy papiija vékonyabb és puhább mint a jó bankónak, széle nem oly egyenes vágású, hanem kissé rojtos, német szövegű oldalán a nő arcza elmosódott, a bankó száma szintén elmosódott, s a női arczképet tartó angyal szeme csukott, mig a jó bankón nyitott. A nyomozás folyamatban van, s annak szálai messze vidékre kiterjednek. — Egy derék ember halála. Vettük a következő meleghangú sorokat: Díszes nagyközönség jelenlétében febr. 20-án temették el Nagyatádon Huhka Venczel méntelepi es. és kir. főállatorvost. Hogy ő a legjobb barátok és emberek egyike volt, azt, akik őt ismerték, mind igen szívesen elismerik. Hivatásánál fogva évtizedeken át Tolna, Baranya és Somogy vármegyéknek majdnem minden falujában többször megfordult. Hogyha sürgős dolga volt, a falu utczáján gyalog nem mehetett, mert az emberek elébe és utána menve elfogták s hosszantartó életet, egészséget kívánva, mint jóakarójukat a tisz telet érzetével köszöntötték. Megérdemli, hogy Tolnamegyében is megemlékezzenek róla, hiszen egypár évtizedet Ozorán is eltöltött. Habár cseh születésű volt, fiatal korától kezdve mindig Magyarországban, mint jó magyar ember élt. Sokszor gondolkozott a névmagyarosításról is, de mert gyermekei nem voltak, ezen kedves eszméjét nem érvényesítette. Nemcsak a községek elöljárói és lakosai, de magas állású feljebbvalói is tisztelettel és ragaszkodással voltak az arany éremmel kitüntetett „Venczli bácsi“ iránt. Elköltözött veled a legjobb barátok és a legbecsületesebb emberek egyike. Budapest, 1907 február hó 21-én. Nemes u id i Kiss Adolf. — Visszajött a Lajos. A mi régi ismerősünk, Garai Lajos czigánypriraás, ki lehangolt kedélyünket oly sokszor vidámitotta fel bánatos-bús nótáival, néha pedig a szivünkbe markolt, Kalocsáról — hova innen elköltözött — visszatért hozzánk zenekarával, hogy továbbra is segitsen nekünk — sirva-vigadni. — Iskolaszéki Ülés- A szekszárdi községi iskolaszék ma délután 2 órakor Boda Vilmos elnöklésével ülést tart, melynek egyedüli tárgya a leányiskola építésének' Ugye. — Indítvány. Bajó János árvaszéki ülnök, a tüzrendészeti ügyek kiváló szakértője a lapunkban megjelent tartalmas tanulmányából kifolyólag indítványt nyújtott be a törvényhatósági bizottsághoz tűzrendészed felügyelői állás rendszeresítése végett. — Nyilatkozat. A „Tolnamegyei Közlöny“ legutóbbi számában megjelent azon közlemény, mely szerint a korcsolyapálya intézősége a tagdíj beszedése után, a jégfen- tartásról absolute netb gondoskodott, minden alapot nélkülöz ; s e helyen kénytelen az igazgatóság az érdekeltek szives tudomására hozni, hogy az ez évben a nélkül is rendkívüli áldozatok árán fentartott pályát továbbra, egyrészt az idő szeszélyes változása, de főleg a vízhiány miatt lehetetlen volt a korcsolyázók rendelkezésére beesáj- tani. Jövőre való tekintettel pedig kérjük a panaszosokat, hogy kifogásaikat az illetékes igazgatóság előtt szíveskedjenek megtenni. — Tüzek. Bernsdorfer Ignácz duna- földvári kőfaragó mester bádoggal fedett házának padlása f. hó 23 án d. e. V* 9 órakor kigyulladt és a padlás részben leégett. A tűz Szabó József dunafüldvári lakos gondatlanságából eredt és ezért a dunafüldvári járásbíróságnak feljelentetett. — A gróf Zicliu Aladárné tulajdonát képező Kistápéi szérüskertben egy szénakazal leégett. A kár 800 korona, mely biztosítás révén megtérül. — Harapós férj. Csányi István, felső- iregi lakos nagyon rosszul bánt feleségével, sőt többször meg 'is verte, amiért ez f. hó 19-én tőle el akart hurczolkodni szülei lakására. Csányi kérlelte feleségét, hogy ne hagyja el s mikor látta, hogy az asszony kérésének nem enged, dühében feleségének orrát leharapta és nyakát is összeharapdálta. — A részegség vége. Ifj. Zsikó Lajos decsi lakos egy Csanádi vendégével f. hó 19 én délután elment Cseh János decsi lakos tanyájához borozgatni. Miután még este 8 órakor sem mentek haza, telesége utánuk küldte vejét. Mikor ez a tanyára kiért, Zsikó már annyira megittasodottt, hogy lábán sem tudott megállni. Veje ezt látva, a Csanádi ismerőssel hazament kocsiért, de mire kocsival visszamentek, Zsikó a tanyától elmászott s a közeli szurdikba esett belé, a hol inár halva találták meg. — Megszűnt járvány.! Szekszárdon megszűnt a vörheny járvány, miért is az óvó- intézetek megnyitása elrendeltetett. — Egészséges szép szőlő csak akkor nyerhető, ha az oltványok beszerzésénél kellő gondot fordítunk. Nyugodtan várhatja minden kor a szüretet az, a ki oltványait a „Milenium telep“-en Nagyőszön, Torontál megye szerezte be, mivel ott a legnagyobb szakértelemmel és lelkiismeretesen lesz kiszolgálva. Minden szőlőbirtokos kérjen ott magyar vagy német vagy román vagy szerb nyelvű árjegyzéket, mely ingyen és bérmentve küldetik. — Lószemle. A m. kir. pécsi 8. honv. huszár ezred 1-ső századától vállalatba ki adott lovak tavaszi lószemléjét márczius 15-én reggel 7 órakor Szekszárdon a városház udvarán tartja meg. — Csőd. A szekszárdi kir. törvényszék Vajda Jenő bonyhádi kereskedő ellen saját kérelmére elrendelte a csődöt. Csődbiztos Mirlh László kir. törvényszéki albiró, tömeggondnok dr. Albers Rezső szekszárdi, helyettese dr Kanczler Antal bonyhádi ügyvéd. — Rendőri hirek. Boda István ujberek pusztai csősz Alsónánán volt napszámosokért, mikor hazafelé jött, találkozott egy kisbéressel, aki Várdomb felé vette útját, kérdőre vonta, hogy hová megy, a kisbéres azt felelte, hogy ő nem szolgálja tovább az uradalmat, elmegy más helyet keresni. Ebből szó váltás keletkezett s közben megérkezett a várdombi kanász és igy ketten úgy elverték a csőszt, hogy az uradalmi or.os súlyos testi sértést konstatált, mely 20 napig fog tartani. — Ifj. Kovács Szinkó János és K, Bodor György dunafüldvári lakosok húshagyó. kedden az éjjeli szolgálatot teljesítő Gallai János és Hérics Imre rendőrökbe minden ok nélkül belekötöttek, azokat sértegették, majd. mikor ezek a sértegetésért kérdőre vonták őket, Kovács Szinkó János kést vett elő s azzal támadt a rendőrökre, akik alig tudták a garázda embert letegyverezui. — E hó 15 én Zsinkó lajos dunafüldvári lakóstól 50 liter bort loptak Klupp Pál és Klupp István dunafüldvári lakosok és ezért a csendörség által a dunafüldvári járásbíróságnak feljelentettek. TANÜGYI HÍREKA dunafoldvári gazd. ismétlő iskola kiállítása és záróvizsgája. A Dunafolvári gazdasági ismétlőiskola kiállítását és záróvizsgáját Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő miniszteri meg-, bizott vezetése és elnöklete alatt f. hó 18-án | tartották meg. Délelőtt 10 órakor a dunafüldvári belvárosi ovoda termében rendezett kiállításon Nierlit Béla községi iskolaszéki elnök az összegyűltöknek jelenlétében üdvözölte a vármegye kir. tanfelügyelőjét, ki hathatós közbenjárásává! a háziipari tanfolyamra szükséges 390 korona államsegélyt kieszközölte, ezután a község nevében az iskola és hasonló tanfolyamnak szervezésére valamint a kiálli j tásnak megnyitására kérte fel. A kir. tanfelügyelő elmondván a háziiparnak a családokra és országra kiható hasznát, valamint a községnek ezen iskola fentartására hozott áldozatkészségét, reáinuta- tott arra, hogy az iskola lánghuzgalmu elnökének valamint szaktanítójának vezetése és működése alatt ime a hozott áldozatnak kamatai miként térülnek vissza, és pedig újra a község lakóinak javára, melylyel csak a nép jóléte és a község anyagi ereje gyarapodik, további buzgalomra kérte a község elöljáróságát sa kiállítást megnyitotta. Erre Bodor György községi I. bíró a község nevében megköszönvén a kir. tanfelügyelőnek a község érdekében kifejtett munkásságát, az elöljáróság és iskolaszék a kir. tanfelügyelővel a községi ismétlő iskolához hajtattak ki, hol is a tanítványok foglalkozásuk közben bemutatták munkáikat és a feltett kérdésekre kitünően feleltek, minek befejezésével a kir. tanfelügyelő a vizsgálatot bezárta. A szép lefolyású záróvizsga csakugyan meggyőzött bennünket arról, hogy hazánkban a télviz idejében a házi iparnak a földművesek által való gyakorlása folytán sok fillér maradhat hazánk határain belül azon czélból, hogy az, újólag régi tulajdonosának kezébe kerüljön, melylyel nemcsak honfitársunknak megélhetését segítjük elő, hanem megtesszük azon hazatíui kötelességünket, hogy ahol csak hazai gyártmányt találunk, ! azt használjuk is. Éljenek a jó dunaföldváriak, kik megmutatták azt, hogy gyermekeiknek jövőjét szivükön viselik. Egy jelenvolt. PÉNZINTÉZETEK. A Gyönk vidéki Gazdasági Hitelszövetkezet. Az Országos Központi Hitelszövetke zettel kapcsolatban 1907. február 17 én megalakult Gyünkön a tervezett nagyobb méretű hitelszövetkezet. A központ az alakuló köz- I gyűlésre Vigli Imre titkárt küldötte ki Budapestről. Hat nap alatt százötvenen jelentkeztek tagul, összesen 252 üzletrészt jegyeztek ! 50—50 koronával. A közgyűlés dr. Mányoky Gyula indítványára a Gyönkvidéki Gazdasági Hitelszövetkezet nevet fogadta el; működési köre Gyönk székhelylyel annak vidékére, Varsád, Kistormás, Kalazné, Szakadáth, Di- ■ ósberény, Szárazd, Keszőhidegkut, Belecska 1 és Udvari községekre fog kiterjendni.
