Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-02-09 / 6. szám

közérdek 1907. február 9. nalrésznek okvetlen elsőrangú kiépí­tését kell tehát sürgetni, mert — s ez különösen Szekszárdnak létkér­dése — Bátaszék, amely most még nagyközség, nagyon hamar túl fogja szárnyalni a megye ósdi székhelyét. A veszett fejszének már csak a nyele ez, de mást el már úgy sem érhetünk. De mintha csakugyan vakok volnánk, avagy azt tartanók: »min­den úgy jó, a hogy van,< hogy a mi előbbre haladásunk, a mely maga után hozná az általános jólétet, viczi- nálison és ne gyors gőzösön járjon! Mert csak nem kiváltja a megye kö­zönsége a közlekedésre vonatkoztatni n »lassan járj, tovább érsz« elvét! Csak éppen a szomszédba kell tekinteni, itt van, mint emlitjük, Ba­ranya, a mely már Pécset a második fiumei vonal fej állomásának teszi meg, — persze üzletvezetőségi szék­hellyel ; — ott van Somogy; nincs az a háló, amely oly sűrűn volna össze­kötve a központtal, mint Kaposvár,, a megye különféle helyeivel, rzon kivül, hogy fővonal mentén fekszik. Van is virágzó kereskedelme és ipara! TIa a mtgy világversenyben le maradni nem akarunk, hogy vármegyénk még job­ban el ne néptelenedjék, nem elég, hogy a viczinális gyorsabb közleke­dését deputácziózzuk, a mit kegyes Ígéretek mellett majd tanulmányozni fognak, hanem álljon talpra az egész vármegye s a legvilágosabb közérdekre való hivatkozással, követelje az emlitett rétszil as—szekszárd—bátaszéki vasút­vonal elsőrangúvá való kiépítését, még pedig most, amikora helyzet kedvező, hogy igy, ha már vidéki eraporum- má nem tehetjük, adjunk egy kis tápláló erőt a meggondolatlan vasúti politikával elerőtlenitett vérszegény Szekszárdnak. Tolnavármegyének tehát nem csak a szokásos szép felirattal kell majd támogatni a Bartal-féle indít­ványokat,, de összegyűjteni az ahhoz ér tő 8 érdeklődő embereket s egysé­ges tervet kidolgoztatni a veszett fejsze nyelének megmentésére.* * Pécsről vettük e sorokat, de szekszárdi ember irta. Örülünk, hogy a Tolnamegyei gazdasági egylet az itt sürgetett bizottságot egy egységes terv kidolgozására azóta már ki is küldte. A szerk. Bukaresti látogatók a selyemgyárban. Balaban M. Péter, egy bukaresti első­rangú szövőgyár igazgatója, továbbá egy ott;vni hírneves kertészet tulajdonosa Németh J. S. és dr. Popovics József budapesti egyetemi magántanár a napokban megláto­gatták a selyemgyárt és itt a legélénkebb érdeklődéssel mindent a legbehatóbban meg­tekintettek. Különösen legkötötte figyelmű két a vetített képekkel bemutatott selyem­tenyésztési »előadás. Szekszárdrél Tolnára rándultak át a vendégek, ahol valóban meg­lepte őket a selyeinfonoda berendezése. Tu­domásunk szerint a bukaresti szövőgyárnak védnöke a román királyné és igy nincs ki zárva, hogy a nevezett igazgató legfelsőbb meghagyás folytán tette ezen tanulmány­utat. Hiszen maga a román király a buka­resti kiállításon kiválóan érdeklődött az országos selyemtenyésztési felügyelőség által kiállított tárgyak iránt és a zsűri dísz­oklevelet adott a felügyelőségnek. A kül­földnek érdeklődése hazai selyemtenyésztésünk iránt csak büszkeséggel tölthet el, de más­részt biztatóul szolgálhatna arra, hogy az intézőkörök, kiváltképpen pedig a törvény­hatóságok kövessenek el mindent a szederfa tenyésztés érdekében, mert csakis elegendő szederfával biztosíthatjuk továbbfejlesztését a selyemtenyésztésnek, amelynek nemzetgazda­sági nagy fontosságát ma már senki két­ségbe nem vonhatja. „Letjyen csak elég szederfalevél s a többi bizonyosan el nem marad.u A Szegzárdi Takarékpénztár közgyűlése. Vármegyénk legrégibb s jó lélekkel j mondhatni legtekintélyesebb pénzintézete a | Szegzárdi Takarékpénztár f. hó 7-én tartotta j szokásos évi rendes közgyűlését. Őrffg Lajos vezérigazgató legelőször is í konstatálta a részvényeseknek kellő számban való megjelenését. Indítványára a közgyűlés elnökéül Boda Vilmos részvényest kérték fel, a jegyzőkönyv vezetésével pedig Török Bé­lát, az intézet ügyészét bizták meg. Jegyző­könyv hitelesítőkul az elnök László Lajost és Ujfalusy Lajost jelölte ki. Ezután az igazgatóság jelentését ter­jesztették elő, amelyet dr. Steiner Lajos igazgató olvasott fel. A nagy gonddal összeállított elnöki je lentés bevezetésében élénk, találó vonásokkal rajzolja az elmúlt év gazdasági állapotát. Megemlékezik a termés jósága mellett, több, nagyobb birtok parczellázásának üdvös köz- gazdasági hasznáról, melynek elérésére olcsó hitel nvujtásával az intézet is hatékonyan közremunkált. Előterjeszti azután azokat, a lapunk előző számaiban már bőven ismerte­tett számszerű adatokat, amelyből az intézet szépen virágzását olvashatja ki mindenki. Ezek szerint az elmúlt év tiszta nyereménye 92728 korona 25 fillért tesz ki, vagyis olyan összeget, a mennyit az intézet fennállása óta még egyszer sem ért el. A múlt év üzleti eredménye az előző évéhez képest 15226 kor. 37 fillér emelkedést mutat, mely I bizonyos mellékkörülmények behatásán kivül az | az egyes üzletágak növekedésére vezethető vissza. Az igazgatósági jelentés rfieleg szavak­kal emlékezik meg az év halottjairól. Schneider­bauer József igazgató, Goldberger J. Mór, Zsiqmnnd Ferencz részvényesek elhunytéról. | Schneiderbauer Józsefnek feltétlen megbiz- | hatóságát, rendkívüli nagy munkaerejét külön is kiemeli a jelentés s emlékét jegyzőköny­vileg is megörökíteni javasolja. Úgyszintén meleghangon szól Goldberger J. Mórról a nemes emberbarátról és Zsigmond Ferencz- ről, kivel a régi becsületes iparos világ egy tipikus alakja távozott körünkből Az intézet a múlt évben egy uj, na- | gyobb pénzszekrényt szerzett be s ez évben a Safedeposit intézményét is meghonosítja a közönség kényelmére. Az igazgatóság az évi osztalékot rész­vényekben 30 koronában kéri megállapittatni. I S ezt a következőkép okolja meg : „A nagy évi nyereségből mindenesetre ! tellenék részvényenkint nagyobb osztalék is, azonban az igazgatóság intézetünk jól fel fogott érdekében a tavalyinál nagyobb oszta- ; lékot nem hozhat javaslatba. Nem szabad számításon kivül hagynunk, hogy betéteink nagy emelkedését a közönség bizalmának köszönjük, ennélfogva kötelessé- i günk, hogy a bizalomra a fedezetül szolgáló vagyonunk gyarapításával reá szolgáljunk. A í mit az alapokhoz csatolunk, azt a részvénye­Feladatunk kettős: Az első: célirányos és erélyes véde­kezés, bogy a bajt magunktól távol tartsuk ; a második: lehetőleg megmenteni azokat, akiknek szervezetébe a baj már befészkelte magát. A védekezést, az óvóintézkedéseket is­mét két csoportba oszthatjuk: az első a kórokozó bacillusok távoltartását, a má­sodik a szervezetünk ellenállóképességének a fokozását, illetőleg a hajlamosság csök­kentését czélozza. Lássuk az elsőt! Hallottuk, bogy a fő veszedelem a • tüdővészesek köpetében rejlik. Mi követke­zik ebből ? Az, hogy nem szabad a beteg embernek a bacillust tartalmazó köpetet a szobában elszórnia; de az egészséges em­bernek sem szabad azt az utczáról a lakásba bevinnie, amit pedig megteszünk, ha ned­ves lábtörlőt nem használunk és megtesz­nek hölgyeink, ha az utcza szemetét seprő uszályaik, vagy hosszú, földet érő aljaikkal egész porfelhőbe borit­Tanulhatnánk a lenézett aki lakásába lépve, a Utcza szenyével fertő­az ják a szalonokat! muzulmántól is, küszöbön hagyja zött lábbelijét! ' A beteg köpetét gondosan fel kell fognunk! A zsebkendő e czélra nem ele­gendő, mert hirtelen előrántva, a rajta be­száradt baczillusokat a levegőbe porlasztja. Legtökéletesebben oldja meg a kérdést a Dettweiler-féle zsebben hordozható köpö- üveg, mely járóbetegek részére igen ’czél- szerű és némi gyakorlattal nagyon ügyesen kezelhető. Persze, a belátás és felebaráti szeretetnek bizonyos foka kell hozzá a beteg részéről, hogy berzenkedő hiúsága az üvegcse „megbélyegző“ jellegén tultegye magát! Ezért nagyon üdvös a gyermekeket már korán rászoktatni arra, hogy köhögésnél — egyéb híján — legalább a kezüket tartsák szájok elé, hogy másnak szembe ne köhögjenek; az igy megfegyelmezett egyén — későbbi szükség esetén — sokkal könnyebben ren­deli alá hiúságát embertársi érdekének. Fekvő betegek részére a Kuthy-Ruttner-féle köpő­csésze ajánlatos, szobánk sarkából pedig száműzzük a régi módi köpőládákat és helyettesítsük a köpet beszáradása és szét- porlásának elejét vevő viztartalmu köpő- edénnyel. Mindezen eszközök könnyen és jól tisz- tithatók ; fertőtlenitésökre legczélszeriibb a forró viz, hiszen 60—70* már elég a bacil­lusok csiraképességének a megölésére, 95° C. mellett pedig perczek alatt teljesen elpusz­tulnak. A köpet után — jelentőségében — a por következik; nemcsak mert a por­szemcsék hátán nyargalhat a bacillus tü­dőnkbe, hanem mert a por — egymagában is — izgatja, ingerli s igy hurutossá teszi és végeredményében, ellenállóképességében gyen­gíti a tüdőnket. A pornál a főszerepet an­nak mennyisége játsza, de a minősége is bir fontossággal, amennyiben — egyenlő bőség mellett -— a kemény, ásványi por az ő finom tű vagy késalaku, éles, hegyes szem­csével jobban szurkálja, sebzi a hörgők nyákhártyáját, mint az agyagos talaj Sirolin FjäM az é;rt*T»t H i Kfi a rála«Ut, *Utk TüdoböibtjSBgex, uuruii*. szamár- Köhögés, skrofulozis, influenza elles számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Miattiogy értéktelen ntánzatokat is kínálnak, kérjen mindeskaf „Rocke“ eredeti ceonta földet. Hsffaass-Lc Rache Jk Ce. Basel (Svájc). Roehe“

Next

/
Oldalképek
Tartalom