Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-02-09 / 6. szám
közérdek 1907. február 9. nalrésznek okvetlen elsőrangú kiépítését kell tehát sürgetni, mert — s ez különösen Szekszárdnak létkérdése — Bátaszék, amely most még nagyközség, nagyon hamar túl fogja szárnyalni a megye ósdi székhelyét. A veszett fejszének már csak a nyele ez, de mást el már úgy sem érhetünk. De mintha csakugyan vakok volnánk, avagy azt tartanók: »minden úgy jó, a hogy van,< hogy a mi előbbre haladásunk, a mely maga után hozná az általános jólétet, viczi- nálison és ne gyors gőzösön járjon! Mert csak nem kiváltja a megye közönsége a közlekedésre vonatkoztatni n »lassan járj, tovább érsz« elvét! Csak éppen a szomszédba kell tekinteni, itt van, mint emlitjük, Baranya, a mely már Pécset a második fiumei vonal fej állomásának teszi meg, — persze üzletvezetőségi székhellyel ; — ott van Somogy; nincs az a háló, amely oly sűrűn volna összekötve a központtal, mint Kaposvár,, a megye különféle helyeivel, rzon kivül, hogy fővonal mentén fekszik. Van is virágzó kereskedelme és ipara! TIa a mtgy világversenyben le maradni nem akarunk, hogy vármegyénk még jobban el ne néptelenedjék, nem elég, hogy a viczinális gyorsabb közlekedését deputácziózzuk, a mit kegyes Ígéretek mellett majd tanulmányozni fognak, hanem álljon talpra az egész vármegye s a legvilágosabb közérdekre való hivatkozással, követelje az emlitett rétszil as—szekszárd—bátaszéki vasútvonal elsőrangúvá való kiépítését, még pedig most, amikora helyzet kedvező, hogy igy, ha már vidéki eraporum- má nem tehetjük, adjunk egy kis tápláló erőt a meggondolatlan vasúti politikával elerőtlenitett vérszegény Szekszárdnak. Tolnavármegyének tehát nem csak a szokásos szép felirattal kell majd támogatni a Bartal-féle indítványokat,, de összegyűjteni az ahhoz ér tő 8 érdeklődő embereket s egységes tervet kidolgoztatni a veszett fejsze nyelének megmentésére.* * Pécsről vettük e sorokat, de szekszárdi ember irta. Örülünk, hogy a Tolnamegyei gazdasági egylet az itt sürgetett bizottságot egy egységes terv kidolgozására azóta már ki is küldte. A szerk. Bukaresti látogatók a selyemgyárban. Balaban M. Péter, egy bukaresti elsőrangú szövőgyár igazgatója, továbbá egy ott;vni hírneves kertészet tulajdonosa Németh J. S. és dr. Popovics József budapesti egyetemi magántanár a napokban meglátogatták a selyemgyárt és itt a legélénkebb érdeklődéssel mindent a legbehatóbban megtekintettek. Különösen legkötötte figyelmű két a vetített képekkel bemutatott selyemtenyésztési »előadás. Szekszárdrél Tolnára rándultak át a vendégek, ahol valóban meglepte őket a selyeinfonoda berendezése. Tudomásunk szerint a bukaresti szövőgyárnak védnöke a román királyné és igy nincs ki zárva, hogy a nevezett igazgató legfelsőbb meghagyás folytán tette ezen tanulmányutat. Hiszen maga a román király a bukaresti kiállításon kiválóan érdeklődött az országos selyemtenyésztési felügyelőség által kiállított tárgyak iránt és a zsűri díszoklevelet adott a felügyelőségnek. A külföldnek érdeklődése hazai selyemtenyésztésünk iránt csak büszkeséggel tölthet el, de másrészt biztatóul szolgálhatna arra, hogy az intézőkörök, kiváltképpen pedig a törvényhatóságok kövessenek el mindent a szederfa tenyésztés érdekében, mert csakis elegendő szederfával biztosíthatjuk továbbfejlesztését a selyemtenyésztésnek, amelynek nemzetgazdasági nagy fontosságát ma már senki kétségbe nem vonhatja. „Letjyen csak elég szederfalevél s a többi bizonyosan el nem marad.u A Szegzárdi Takarékpénztár közgyűlése. Vármegyénk legrégibb s jó lélekkel j mondhatni legtekintélyesebb pénzintézete a | Szegzárdi Takarékpénztár f. hó 7-én tartotta j szokásos évi rendes közgyűlését. Őrffg Lajos vezérigazgató legelőször is í konstatálta a részvényeseknek kellő számban való megjelenését. Indítványára a közgyűlés elnökéül Boda Vilmos részvényest kérték fel, a jegyzőkönyv vezetésével pedig Török Bélát, az intézet ügyészét bizták meg. Jegyzőkönyv hitelesítőkul az elnök László Lajost és Ujfalusy Lajost jelölte ki. Ezután az igazgatóság jelentését terjesztették elő, amelyet dr. Steiner Lajos igazgató olvasott fel. A nagy gonddal összeállított elnöki je lentés bevezetésében élénk, találó vonásokkal rajzolja az elmúlt év gazdasági állapotát. Megemlékezik a termés jósága mellett, több, nagyobb birtok parczellázásának üdvös köz- gazdasági hasznáról, melynek elérésére olcsó hitel nvujtásával az intézet is hatékonyan közremunkált. Előterjeszti azután azokat, a lapunk előző számaiban már bőven ismertetett számszerű adatokat, amelyből az intézet szépen virágzását olvashatja ki mindenki. Ezek szerint az elmúlt év tiszta nyereménye 92728 korona 25 fillért tesz ki, vagyis olyan összeget, a mennyit az intézet fennállása óta még egyszer sem ért el. A múlt év üzleti eredménye az előző évéhez képest 15226 kor. 37 fillér emelkedést mutat, mely I bizonyos mellékkörülmények behatásán kivül az | az egyes üzletágak növekedésére vezethető vissza. Az igazgatósági jelentés rfieleg szavakkal emlékezik meg az év halottjairól. Schneiderbauer József igazgató, Goldberger J. Mór, Zsiqmnnd Ferencz részvényesek elhunytéról. | Schneiderbauer Józsefnek feltétlen megbiz- | hatóságát, rendkívüli nagy munkaerejét külön is kiemeli a jelentés s emlékét jegyzőkönyvileg is megörökíteni javasolja. Úgyszintén meleghangon szól Goldberger J. Mórról a nemes emberbarátról és Zsigmond Ferencz- ről, kivel a régi becsületes iparos világ egy tipikus alakja távozott körünkből Az intézet a múlt évben egy uj, na- | gyobb pénzszekrényt szerzett be s ez évben a Safedeposit intézményét is meghonosítja a közönség kényelmére. Az igazgatóság az évi osztalékot részvényekben 30 koronában kéri megállapittatni. I S ezt a következőkép okolja meg : „A nagy évi nyereségből mindenesetre ! tellenék részvényenkint nagyobb osztalék is, azonban az igazgatóság intézetünk jól fel fogott érdekében a tavalyinál nagyobb oszta- ; lékot nem hozhat javaslatba. Nem szabad számításon kivül hagynunk, hogy betéteink nagy emelkedését a közönség bizalmának köszönjük, ennélfogva kötelessé- i günk, hogy a bizalomra a fedezetül szolgáló vagyonunk gyarapításával reá szolgáljunk. A í mit az alapokhoz csatolunk, azt a részvényeFeladatunk kettős: Az első: célirányos és erélyes védekezés, bogy a bajt magunktól távol tartsuk ; a második: lehetőleg megmenteni azokat, akiknek szervezetébe a baj már befészkelte magát. A védekezést, az óvóintézkedéseket ismét két csoportba oszthatjuk: az első a kórokozó bacillusok távoltartását, a második a szervezetünk ellenállóképességének a fokozását, illetőleg a hajlamosság csökkentését czélozza. Lássuk az elsőt! Hallottuk, bogy a fő veszedelem a • tüdővészesek köpetében rejlik. Mi következik ebből ? Az, hogy nem szabad a beteg embernek a bacillust tartalmazó köpetet a szobában elszórnia; de az egészséges embernek sem szabad azt az utczáról a lakásba bevinnie, amit pedig megteszünk, ha nedves lábtörlőt nem használunk és megtesznek hölgyeink, ha az utcza szemetét seprő uszályaik, vagy hosszú, földet érő aljaikkal egész porfelhőbe boritTanulhatnánk a lenézett aki lakásába lépve, a Utcza szenyével fertőaz ják a szalonokat! muzulmántól is, küszöbön hagyja zött lábbelijét! ' A beteg köpetét gondosan fel kell fognunk! A zsebkendő e czélra nem elegendő, mert hirtelen előrántva, a rajta beszáradt baczillusokat a levegőbe porlasztja. Legtökéletesebben oldja meg a kérdést a Dettweiler-féle zsebben hordozható köpö- üveg, mely járóbetegek részére igen ’czél- szerű és némi gyakorlattal nagyon ügyesen kezelhető. Persze, a belátás és felebaráti szeretetnek bizonyos foka kell hozzá a beteg részéről, hogy berzenkedő hiúsága az üvegcse „megbélyegző“ jellegén tultegye magát! Ezért nagyon üdvös a gyermekeket már korán rászoktatni arra, hogy köhögésnél — egyéb híján — legalább a kezüket tartsák szájok elé, hogy másnak szembe ne köhögjenek; az igy megfegyelmezett egyén — későbbi szükség esetén — sokkal könnyebben rendeli alá hiúságát embertársi érdekének. Fekvő betegek részére a Kuthy-Ruttner-féle köpőcsésze ajánlatos, szobánk sarkából pedig száműzzük a régi módi köpőládákat és helyettesítsük a köpet beszáradása és szét- porlásának elejét vevő viztartalmu köpő- edénnyel. Mindezen eszközök könnyen és jól tisz- tithatók ; fertőtlenitésökre legczélszeriibb a forró viz, hiszen 60—70* már elég a bacillusok csiraképességének a megölésére, 95° C. mellett pedig perczek alatt teljesen elpusztulnak. A köpet után — jelentőségében — a por következik; nemcsak mert a porszemcsék hátán nyargalhat a bacillus tüdőnkbe, hanem mert a por — egymagában is — izgatja, ingerli s igy hurutossá teszi és végeredményében, ellenállóképességében gyengíti a tüdőnket. A pornál a főszerepet annak mennyisége játsza, de a minősége is bir fontossággal, amennyiben — egyenlő bőség mellett -— a kemény, ásványi por az ő finom tű vagy késalaku, éles, hegyes szemcsével jobban szurkálja, sebzi a hörgők nyákhártyáját, mint az agyagos talaj Sirolin FjäM az é;rt*T»t H i Kfi a rála«Ut, *Utk TüdoböibtjSBgex, uuruii*. szamár- Köhögés, skrofulozis, influenza elles számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Miattiogy értéktelen ntánzatokat is kínálnak, kérjen mindeskaf „Rocke“ eredeti ceonta földet. Hsffaass-Lc Rache Jk Ce. Basel (Svájc). Roehe“
