Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-02-09 / 6. szám
1 907. február 9. KÖZÉRDEK 3 sek vészére takarítjuk meg és általa részvényeiknek nem csak bejértékét, de következménykép forgalmi értékét is emeljük, teliát tőkéjüket gyarapítjuk. Miután azonban üzlet ágaink emelkedése a folyó évben oly nagy mérvű lendületet vett, hogy az általunk kezelt idegen vagyon emelkedésével, a biztosítékul szolgáló intézeti vagyon csupán az évi megtakarítások által előre láthatólag lépést nem tarthat; ennélfogva kötelességünknek tartottuk alap tőkénk és tartaléktőkéinknek uj részvény ki- bocsájtásával való felemelését munkába venni és mihelyt előmunkálatainkkal készen leszünk, javaslatunkat még az évközben összehívandó rendkívüli közgyűlés elé fogjuk terjeszteni.** A felügyelő bizottság jelentését Tóth Károly felügyelő-bizottsági elnök mutatta be. E szerint az intézet egész ügymenete és vezetése példás pontosságával, az intézet érdekeit mindég szem előtt tartó, koczkázatot kerülő megfontoltságával és higgadtságával, méltán érdemelte ki a közönség bizalmát, mely az utóbbi 10 év alatt a betét állománynak tíü százalékkal való emelkedésében is fényesen megnyilatkozik. A közgyűlés úgy az igazgatóság, valamint a felügyelő-bizottság összes javaslatait elfogadta s részükre a felmentvényt megadta s elrendelte az osztalék azonnal való kifizetését. Jótékony adományokat a kegydijul és •az iskoláknak évente megszavazni szokott összegeken kívül a következő czélokra ad tak: a szekszárdi polgári iskola ösztöndíj alapra 40, gőzfürdőre 50, ártézi kútra 200, Bezerédj szoborra 50, a kassai Rákóczi szoborra 20 korona, helybeli szegényeknek 300 korona, úgy hogy az évközben jótékony czélra kiosztott 268 koronán felül, most össze- sen még 1520 koronát osztanak szét. Ezután betöltötték a Schneiderbauer József 1 alálával megürült igazgatósági helyet. Egyhangú felkiáltással Tóth Károly műszaki tanácsost választották meg, ki mint felügyelő bizottsági tag és elnök már hosszú éveken át hasznos tevékenységet fejtett ki az intézet érdekében. Helyére közfel iáltással dr. Drágíts Imre főorvost választották felügyelő bizottsági taggá. Mindketten szép szavakkal köszönték meg a kitüntető bizalma . őrffy Lajos vezérigazgató indítványára a közgyűlés a gyűlést vezető elnöknek köszönetét szavazott, mig az intézet igazgatóságának, felügyelő bizottságának, tisztikará- | nak, faradhatlan, ügy buzgalmáért, sikerekben gazdag működéséért Spányi Leó dr. ügyvéd fejezte ki a részvényesek hálás köszönetét, j lágyabb pora; részben ennek a kövezet- i pornak tulajdonították Bécs nagy tüdővész- halandóságát, kapcsolatban az ott uralkodó nagy szelekkel, melyek azt felkavarják. Mi < sem panaszkodhatunk városunkban, hogy mostohán volnánk porral ellátva és Bécscsel | szemben mindenesetre fölényes mennyisége mellett a minőség veszélyeiből is kijut a részünk, lévén abban a szétporló kövek ré- J vén elég sok, éles, ásványi szemcse is. Azután Bécsben és más nagy városok- j ban s akárhány kis városkában is legalább öntöznek rendesen, amivel a kártékony port lekötvén, annak veszedelmes szárnyalását meghiúsítják il'etőleg korlátozzák, nálunk azonban mindeddig még csak papiroson öntöznek. Persze, bajos viz nélkül öntözni s már ez egymaga eléggé megvilágítja, mily szorosan függ össze vajúdó vizkérdésúnk a közegészségügygyei! — Folytatjuk — Megérkeztek FEKETE MŰ rótidári-, Tűzrendészetünk. Irta: Bajó János /ármegyei árvaszéki ülnök és képesített tüzoltótiszt. (Folytatás.) Node legyen elég ennyi vármegyénk tűzoltóságainak s ezzel kapcsolatban tüzren- dészetenek tényleges állapotáról. Az olvasó az előadottakból is meggyőződést szerezhet arra nézve, hogy az országos tűzoltó szövetség a szabályi endelet-tervezet elkészítésével nem végzett felesleges j munkát; s hogy e munkálatnak ttizrendészeti 1 viszonyaink javítása terén eredménye egyál- j talán nem muta kozik, annak bizonyára nem ! az országos tűzoltó szövetség az oka; meg- j győződhetett továbbá arról is, hogy mindaz, | a mit az országos tűzoltó szövetség, különösen a tűzoltóságok kiképzése-, kiképzésének- s általában a tüzrendészeti viszonyoknak ellenőrzése-, ezen viszonyok felügyeletének hatályosabbá tétele tekintetében tervezetébe felvett, mindaz a mai tényleges állapotok szanálása tekinteteből szükséges. Lássuk tehat a tervezetnek a tűzoltóságokra vonatkozó intézkedéseit. Az eddig ismertetett tényleges állapotok szerint vármegyénkben van önkéntes és van kötelezett tűzoltóság. A tervezet is vagy egyik vagy másik felállítását kívánja, (de mindkettőnek egy- idöben fennállását is lehetségessé teszi) feltételezvén természetesen, hogy akár egyik, akár másik rendszeresittetik, az rendeltetésé- j nek rendszeres, tervszerű és szakszerű ki- | képzés, létszámának a helyi viszonyokhoz mért nagysága stb. által meg is felel. Ha már most önkéntes tűzoltósággal rendelkezik a község, a tervezet gondoskodik segéd csa pútokról is, kimondván a tűzoltói kötelezett- i ség általánosságát, tí mikor azt teszi, kötelezi az összes ül)—42 életévben levő férfi lakosságot és az összes fogatokat a tűzoltói szolgálatra. Ez által jut az önkéntes tűzoltó- j ság azon helyzetbe, hogy rendelkezik a szűk- j séges emberi és állati erővel a nem szigorúan I szakszerű oltáskörüli teendők elvégzésére. Ez a rendelkezés oly annyira fontos, | hogy vármegyei szabályrendeletünk átalaki- i tása alkalmával a tűzoltóságokra vonatkozó résznek a legelejére kellene tenni, vastagon nyomott betűvel kinyomatni, hogy a szabály- rendelet végrehajtóinak, végrehajtása ellenőrzőinek legelsősorban is emlékezetébe vé- I sődjön. (Részemről a szabályrendelet-tervezetbe felvettem volna, (s ez által a hatóságoknak J szabályrendeleteik átalakítása tekintetében j határozott irányítását kívántam volna szol- j gálni,) hogy ott, a hol önkéntes tűzoltóság j van, a kötelezett tűzoltóság is okvetlen fel- j állítandó. Tapasztalásból tudom, hogy a lakosság csak akkor fogja az önkéntes tűzöl- J tóság működését támogatni, ezen támogatásra 1 csak akkor lesz szorítható —- legalább a 20—42 j életévében levő férfi lakosság — ha állandóan | fegyelem alatt van, ily fegyelem pedig csak í a kötelezett, azaz rendszeres kiképzésben ró- j szesülő tűzoltóság kötelékében lehet). A tervezet azután részletezi az általános tűzoltói kötelezettség alól való mentesség eseteit, a megváltás kötelezettségének és lehetőségének módozatait és eseteit, a tűzoltóságoknak a községi elöljáróságokhoz való viszonyát, a tűzoltóságnak éjjel és némely esetekben más időben is készenlétben állását; őrhelyiségének elhelyezését; egyenruházatát, rangjelzését, egyéni és csapat felszerelését, általános szolgálati és gyakorlati rendjét; továbbá a tűzoltóság feletti felügyeletet és ellenőrzést, a parancsnok felelősségét, a parancsnok kinevezését (önkénteseknél a parancsnokot választják, de az alispán erősíti I meg, s alkalmatlan volta esetén ugyan ő el is mozdíthatja), kinevezésének feltételeit, egyéb tisztek és altisztek kinevezését, a parancsnok dijjazását, a gyakorlatok és elméleti oktatások (!) számát, a gyakorlaton vagy oktatáson, avagy a tűz színhelyén meg nem jelenők, goromba magaviseletüek, engedetlen- kedők ellen alkalmazható kényszer eszközöket ; az őrtanyai rendet, a csapat beosztásának és vezetésének mikéntjét; önkéntes csapatok tagjainak felvételét, kilépési és kizárást módozatait; az önkéntes és kötelezett csapat egységes vezetésének mikéntjét; a parancsnok, tisztek altisztek és legénység szolgalati kötelezettségét úgy a tüzeseteknél, nem különben árvíznél, baleseteknél; végre az ügykezelés szabályait; vagyis mindezeket a vármegyei szabályrendeletbe veszi fel. Helyes ez igy azért, mert a tűzoltóságoknak egy határozót direktívát nyújt; önkénteseknek oly irányban, hogy alap és szolgálati szabályzatukat miként állapítsák meg, a községeknek pedig oly irányban, hogy kötelezett tűzoltóságuknak milyen szolgálati rendet szabjanak ; s ez által létesül egy > lyan helyzet, melyben a tűzoltóság megfelelhet rendeltetésének, hivatásának, s a község is megtalálja a tűzoltóság szolgálatában a reá fordított költségek ellenértékét. Lássuk most már a vármegyei szabály- rendelet és a tervezet közötti külömbséget a tüzoltaskürüli teendők felsorolása tekintetében. A tűz környékének megvilágítása egyedül a tervezet intézkedése s ezt a tervezet a községi elöljáróság kötelességévé teszi. Kapcsolatos ezzel a tervezet azon rendelkezi se, mely szerint köteles minden háznak lakója az utczára nyíló ablakait éjjeli tűz eseten kivilágítani. Ez intézkedések egy felől a tűz -közelében levő, de a tűz által valamely akadály folytán meg nem világított helyen, más felől a község összes utczáin teszi lehetővé az oltáshoz igyekvők akadálytalan mozgását és különösen azt, hogy a vízszállító kocsik, melyek a vizet nagyobb távolságról szállítják, egymásnak kitérhetnek, igy gyorsabban közlekedhetnek, s ez által az oltáshoz több vizet szállíthatnak. A tűzoltóknak és szereiknek a tűzhöz való gyors szállítása érdekében a szabály- rendelet részletes intézkedéseket nem tartalmaz, erre a fogat tulajdonosokat nem kötelezi. Ebből fejlődött ki több helyen az a rendszer, hogy a tűzhöz legelső* második és harmadiknak érkező fecskendőt szállító fogat külön díjazásban részesül. Ez kétségtelenül czélszerü rendszer, de tapasztalásból állíthatom, hogy ennek daczára is későn érkeznek a fecskendők a tűzhöz. Ez állapotot javitani hivatott a tervezet azon intézkedése, mely a fogat tulajdonosokat arra kötelezi, hogy lovaikkal a szertárnál jelenjenek meg; ha már most ezen kötelezettség megállapítása mellett még külön dijjazást is kapnak, kétségtelenül gyorsabb lesz a szereknek a tűzhöz való szállítása. A tervezet szerint tűzvész esetén senki nem tilthatja meg a tűzoltóságnak, hogy épületein, udvarán, kertjén ki, be és át járjon; mig a szabályrendelet szerint ennek megengedése, illetve eltűrése hatósági utasítást tételez fel. Pedig ritkán van momentán jelen a hatóság képviselője, mikor a tűzoltóság az ily ki és bejárás igénybe vételére kényszerítve vau, igy a tűzoltóságnak a fentebb említett jogot a szabályrendelettel kell egyszer és mindenkorra megadni. A tervezet a tűz terjedésének meggát- lása czéljából a kigyuit tárgy szomszédait és a szélirányba eső tárgyak birtokosait köte lezi veszélyeztetett házaiknak megszállására, vizes ponyvákkal letakarására, ezeknek folytonos locsolására, a padlás nyílások elzáráa farsangi újdonságok: báli keztyük, harisnyák, zsebkendők, álarezok, legyezők, szalagok, csipkék óriási választékban. 25—58 disz- és játékáru üzletében Szekszárd, Kaszinó-bazár.
