Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-10-19 / 42. szám
1907. október 1 KÖZÉRDEK 3 miniszternél tisztelegtek, kérve, hogy a nagy munka halmazra való tekintettel a Bonyhádit! beszüntetett második albirói állást újból szervezze. Az igazságügyminiszter megígérte a méltányos kérés teljesítését. A függetlenségi párt értekezletet tart. A tolnamegyei függetlenségi és 48 as párt elnöke folyó hó 19-én a Szekszárd Szálló kistermébe értekezletet hivott ö-sze a párt oly irányú akcziója érdekében, hogy a függetlenségi párt mennél nagyobb számban legyen képviselve Tolnavármegye törvényhatósági bizottságában. — Ve érképviselő. A Gazdák Biztositó Szövetkezete vezérképviseletével Tolnavármegyében Szeremley Lajos nyug kúriai bíró, szekszárdi lakost bízta meg. — Járda a vasúiig. Régen érzett hiányt akar pótolni városunk tanácsa. Arról van szó, hogy járdát készíttet a vasutig. Szabó János helyettes mérnök, a kinek úgy látszik érzéke van a czélszerü ujitások iránt, legközelebb javaslatot tesz, a vasutig vezető gyalog ut kiaszfaltoztatása iránt. A kivezető járót bent, a városban a házak mellett terve/.!, hogy a háztulajdonosok is hozzájáruljanak. A múzeumon túl azonban már a város fedezné a költséget. El vagyunk készülve, hogy ezért is felszólal majd a sok „minek a,“ d* azt hisszük, e nagyon is égető kérdés felett nem lehet egyszerűen napirendre térni. A Garay szobor talapzat javítása Megemlékeztünk a Gurut/ szobor talapzat pusztulásáról. Szabó János helyettes városi im'rnük javaslatára most) a városi tanács kijavíttatja a talapzatot. Egyelőre csak Ing czetnenttel öntötték he, de ha látják, hogy a repedés tovább is terjed, felemelik Garay cre/szobrát s alaposan lerakják újból a talapzat megmozdult sarok köveit. — Teaestóly. Lapunk inás helyén közöljük a szekszárdi nőegylet és róm. kath. óvoda által f. hó 23-án rendezendő teaestélyre vonatkozó meghívót. Itt csak annyit említünk meg, hogy az estély már csak a kitűzött czelra való tekintetből is kiválóan siketültnek Ígérkezik, úgy helyből, mint vidékről nagyszámú közönség jelenléte várható. Az est programmját még ugyan nem vettük kézhez, de úgy értesülünk, hogy többek között Kramolin Vilmos a »Művész szerelem« j magánjelenetet adja elő Szécsi Ferencztől. — A pécsi kiállítás bezárása. A pécsi kiállítást e hó 15-éu harangzúgás közepette, \ ünnepi esen bezárták sok ezer főnyi közönség j jelen tetőben. A kiállítás látogatóinak száma j meglnbidüi az egy milliót. Ez alkalomból Szterényi József államtitkár táviratilag üdvözölte Pécs város közönségét és a fáradhatatlan rendező bizottságot, mely fényes eredményeket mutathat föl. A kiállítás kapuinak végleges bezárása alkalmából annak az óba jának ad kifejezést, hogy ennek gyümölcsei Pécs város és Baranyantegye fokozottabb gazdasági fejlődésében jussauak kifejezésre. A kiállítás végrehajtó bizottsága Frigyes királyi herczeg fővédőhöz, Wekerle Sándor miniszterelnökhöz, Kossuth Ferencz, Apponyi Albert gróf és Darányi Ignácz miniszterekhez, továbbá Szterényi József és Mezőssy Béla államtitkárokhoz a kiállítás hathatós támogatásáért köszönő táviratot intézett. — Csendes esküvő. Csendes esküvő ; volt e hó 15 én a szekszárdi belvárosi róm. I kath. templomban. Buda Géza, szekszárdi kir törvényszéki aljegyző be nap délutánján vezette oltárhoz Kövessy Ödön kir. törvény széki biró leányát, Urbanics Sárikát. Násznagyok voltak: Tomcsányi Lajos alapitv. uradalmi főfelügyelő és Boda József kaposvári takarékpénztári főkönyvelő. A lakodalom a menyasszony nagyatyjának, Hervay Kálmán, volt battonyai főszolgabíró és földbirtokosnak elhunyta miatt a legnagyobb csendben folyt le. — A VÖrÖSUOr jövője. A kik vártak a ! szüreteléssel, kitűnő bort szűrtek az idén j Szekszárdon. Ma még nincs meg a kívánt j kereslet, de azért meglesz a bornak a jé ára. j így biztos tudomásunk van róla, hogy a vil- I lányi prima borok elfogytak s a mi még van, 30—35 forintnyi áron kel. Egerben, Arad- hegyalján nagyon kis termés volt, sor kerül tehát a szekszárdi vörösre is. Jól teszik ezort a szőlős gazdák, ha nem sietnek az eladással. 1 Egy tolnamegyei nagytermelő levelet kapott egy külföldi nagy czógtől, mely vörösborra nein reflektál, hogy a bor árak nagyobb emelkedése tavaszra biztosan remélhető. — Városi építkezések. Szekszárdon a városház előépitményén az építési munkálatokat üicenty László építész már megkezdette. Az előépitményt tartó oszlopok alapzatát már kiásták s öt méter mélységben építésre alkalmas, élő talajra találtak. Ezen j felül csupa feltöltött föld van S a régi elő- épitmény sülyedésót az okozta, hogy alapza- J tát erre a földre építették. A mostani épit- ] mény oszlopait, bár az alapot élőtalajra épi { tik, nagyobb óvatosság okából beton alapra j rakják. A munkások ásás közben egy álló helyzetben levő csontvázra akadtak, mely azouban már oly korhadt volt, hogy érintésre az egész szétesett. — A város által az újvárosban építendő menedékházi épület, melyet j sét ; elismertek, hogy a tárgyhoz való hozzászólása a • legálaposabbak közé tartozik, s nemcsak ügyes előadása tűnt fel, hanem arról is tett tanúságot, hogy komolyan és behatóan tanuimanyozta az őskorról szóló európai irodalmat. ■ A tetszés, a melylyel fogadták, s az a tudat, hogy a lengyeli telep hazánkban páratlan, a külföldi hasonló telepek között is nagyjelentőségű, arra ösztönözték, hogy a szakkörök figyelmét állandóan ébrentartsa, és lekösse Ez okból irta és olvasta föl és közölte ismertetéseit. A külföld érdeklődését pedie tt-y keltette föl, hogy németül meg francztául tartott egyes felolvasásokat, a mi csakúgy, n eredményesnek is bizonyult, mert néhány ev múlva Erupa minden régésze ismerte a lengyeli ásatásokat, s ma már alig van ez őskorral foglalkozó olyan munka, a mely VVostnski kutatásaira ne hivatkoznék. Kutatásainak a külföldön valószinüleg na- gyoiil« fontosságot is tulajdonítottak, mint itthon ; de ez a körölmény nem szegte kedvét, tovább is állhatatos buzgósággal folytatta tevékenységét, s örömmel használt fel minden alkalmat, hogy a magyar régészeti tudományt előbbre vihesse. A mint a külföldön ismertették Wo- sinski műveit, ő is szívesen irt a nyolezva- nas években egy-egy tanulmányt némely régészeti termékről. Ilyen ismertetése három jelent meg,1) köztük legérdemesebb az, mely t) Riviere : L’antiquité de l’honime dans les Alpes maritimes Arch. Ért. Vlí. K. 1887. L archeologie préhisorique. Par le baron I. de Baye. Arch. Ért. Vili. K. 18a8. Lés prémiers age du metal dans le Sudest de a Siret testvéreknek spanyolországi ásatásai- j ról szóló munkájával foglalkozik. Az ismertetésbe beleszövi a maga véleményét is, különösen a zsugorított helyzetű temetkezésről, a melyet ő vallásos jelentőségűnek tart a Siret testvérekkel szemben, a U ik a zsugorított temetkezést helykiméléssel iparkodnak magyarázni. De idejének legnagyobb részét az a munka foglalta le, a mely a lengyeli sánczot rendszeresen tárgyalja. Ezt a jelentős művet forrásmunkának kell tekinteni nemcsak azért, mert megbízhatósága minden kétségen felül áll, hanem azért is, mert seüki sem nélkülözheti, a ki a hazai kőkorszakkal akar fog lalkozni. A fontos mű két nyelven jelent meg, magyarul és németül. A magyar sző- j veget Leletek a lengyeli őskori telepről az Archeológiái Közlemények két részletben hozta; az egyiket, mely harminczkileucz fel I bontott üregről számol be, 1885 hen a XIV. j kötetben, a másikat pedig, mely 205 felásott I üreg leírását foglalja magában, 1890 ben, a | XVI. kötetben. A német szövegű ismertetés: j Bas prähistorische Schunzwerk von Lengyel seine Erbauer und Bewohner három kötetben Játott napvilágot Budapesten. Az első 1888-ban, a második 1890 ben, a harmadik 1891-ben. Az első két rész ugyanaz, mint a | magyar kiadás, a harmadik a következteté- j seket tartalmazza, s megrajzolja az akkori j kultúra képét; tehát nem kevésbbé fontos, ■ mint a két első kötet. 1’ Espagne. Par Henri et Lous Siret. Arch. Ért. VIII. j K. 1888. Stann István épitész készít, már tető alá került. Az épületet a télen át száradni hagyják s csak tavaszszal fejezik be teljesen, hogy a menedékházat látogató gyermekek teljesen száraz és egészséges épületbe kerüljenek. — Eljegyzések. Bonyhádi Perczel Miklós belügyminiszteri fogalmazó eljegyezte Schwarz Juliskát, Schwarz Félixnek leá- nyát. Reinprecht János, a szekszárdi kaszinó vállalkozója eljegyezte Zsdli Károly tanító leányát, Irmát Várdaróczról Baranyame- gyéből. Spannenberger József csibráki tanitó eljegyezte Czikóról Gasz Arankát, Gasz József czikói postamester leányát. — Búcsúzó jegyző. Zsigmond Elemér, Gindlicsalad község uj jegyzője folyó hó 13-án bucsu/.ott el Harcz községtől, melynek ügyeit annyi éven át oly odaadó buzgalommal vezette. Isteni tisztelet után szép beszédet intézett a néphez — kérve, hogy tartsák nieg jó emlékükben. Este banket volt tiszteletére, amelyen Csőig Ferencz helyettes jegyző, Renczes János, Doszpod Pál és Thal István méltatták a távozó kétségtelen érdemeit. — Negyven éves papi jubileum. Ritka szép ünnepnek volt tanúja folyó hó 8-áu Dunaföld vár. A város érdemes, közszeretetben álhí prépostplébánosa, Biró Imre, ünnepelte áldozópapságának negyven éves évfordulóját. Titokban lepték meg az ősz lelkipásztort tisztelői és titokban sikerült számára olyan fényes ünnepélyt rendezniök, a milyenben kevés jubilánsnak van része a mai világban. Az ünnep előestéjén óriási fáklyás és lainpionos menetben üdvözölte a helybeli tűzoltóság, a jubileum napján pedig a tanítóság. kik ragaszkodásuk és hálájuk jeléül átadták neki nagy csoportképben arczképei két; majd a járás főszolgabírója, az elöljáróság, hivatalok, testületek, magánszeraélyi- ség k üdvözölték a jubilánst. A hálaadó szent mise után százötVen teritékü társasebéd volt a köztiszteletben álló prépost tiszteletére. — Vadaszat. Náway Emil, bátaszéki alapítványi uradalmi főfelügyelő, f. hó 15-én, Teréz napján sikerült vadászatot rendezett a terézianumi alapítványi uradalom kövesdi erdejében. 4 vadászaton részt vettek : Her- lelend i László központi igazgató Budapestről, Szekszárdi-ól: Huzslinszkg Géza törvényszéki elnök, Bújó Pál főszolgabiró, dr. Hagymáissy Zoltán szolgabiró, Báicz József rendőrkapitány, Bátaszékről: Földes Dezső és Mayer János, valamint az uradalmi tisz Sajátságosnak tetszik, bogy a harmadik rész magyarul nem jelent meg, s a mű ilyforinan csonka maradt. De ennek oka nem Wosinski volt. ő mindent elkövetett, hogy munkájának harmadik kötete is megjelenjek magyarul. A kéziratot átadta az Akadémia archeológiái bizottságának, de ez nem is bocsátotta érdemleges bírálat alá, hanem a szerző kérését elutasította. Elutasító határozatát azzal indokolta, hogy a bizottság Wosinski praehistoriai kutatásainak közzé tételevei az Archeológiái Közleményekben már úgyis nagy helyet engédett, méltányos tehát, hogy a bizottság kiadványaiban más régészeti szakok is megfelelően érvényesülhessenek. Látni való, hogy ez az indoklás nem magyarázza meg teljesen azt az eljárást, mely útját szegte a nagyfontosságú harmadik rész megjelenésének. A magyar kiadáshoz harmineznyolez képes tábla van csatolva, a melyek gróf Apponyi Sándor költségén készülték. A munka, mint az előszó is mondja, a lengyeli ásatások eredményét közli abban a sorrendben, a mint a 244 üreget Wosinski feltárta. Tudatja a szerző az előszóban azt is, hogy tartózkodni fog minden következtetéstől, csupán a leletek pontős felsorolására fog szorítkozni ; de azt az Ígéretét nem tudja beváltani. Az egyes leletek fölemlitésénél ugyanis ki kitér, analógiákat hoz fel, következtetéseket von be; s ha az őskori nép életének teljes képét nem is adja, az akkori szokásoknak es kuliurának egyes mozzanatait már itt igyekszik megvilágítani. — folytatása következik. —
