Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-09-28 / 39. szám
39. szám. Szombat, 1907. szeptember 28. Szekszárd, ISI. évfolyam. Ki ulóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület & Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. KÖZÉRDEK Hirdetések legjutáuyosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP AZ ORSZÁGOS NI. KIR. SELYEM TENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség: Bezerédj istván-utca5 szám. Ide küldendők a lapot érdeklő tisszes közlemények, ELŐFIZETÉS : egész evre 10 kor., félévre 5 k. negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. Felelős szerkesztő: BODNÄR ISTVÁN. Bei munkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: BÁTER JÁNOS NYOMDÁJA. Tolna és Baranyavármegyék nagyiparának feltételei. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének pécsi fiókja 1907. szept. 23-án d. e. tartotta Pécsett, évi közgyűlését. E gyűlésre és a kiállítás megtekintésére Budapestró'l és az ország különböző' részeibó'l mintegy , 35—40 eló'keló' nagyiparos jött Pécsre Chor in Ferencz főrendiházi tag szövetségi elnök, továbbá dr. Hegedűs Lóránt egyet. m. tanár, szövetségi igazgató vezetésével. Az e fajta gyűlés lefolyása szürke, monoton, sablonszerű szokott lenni. De most három felszólalás különös érdekességet kölcsönzött annak. S minket tolnamegyeiket különösen érdekelhet, hogy Chonh Ferencz, Hegedűs Lóránt tartalmas felszólalásai mellett, egy üde, friss tehetség bontott itt szárnyat, ifjú Leopold Lajos ózsáki nagybérlő', e kiváló szocziologns s jeles nemzetgazdasági iró, aki nálunk s a fővárosi sajtóban produkált már sikeres excursiókat, de ily hosz- szab lélekzetvételü utat, magasan repülést még nem. A Gyáriparosok országos szövetsége szólította fel őt, hogy Tolna és Baranyavármegyék nagyiparának feltételeiről előadást, tartson. S Leopold Lajos 3/« órás beszéde — a lapok véleménye szerint — valóságos szenzáczió számba ment. Ez a fiatal tolnamegyei birtokos ember — Írja a P. N. — Baranya és Tolnavármegye gyáripari jövőjéről szólt. Elragadta hallgatóit az érvek, számadatok tömegével, rajongó sze- retetével, mellyel a két vármegye jövőjéről beszélt, tájékozottságával, mellyel az egyke rendszerről, a naza- 1 renusokról és a kivándorlás következtében üressé lett falvakról, majd j ezekből kifolyólag a birtok osztályo- | zásról, végül pedig e két vármegyének nemzeti föladatáról szólott, melyeknek teljesítéséhez szükséges, hogy az ország ezen részében hatalmas gyár- ipar fejlődjék. A sociologus, a modern gazdasági termelő' nézőpontjából világított a legaktuálisabb kérdésekre és rokonszenves előadásával tetézte az elmondottak helyességét és okosságát és úgy, hogy a gyűlés végén Zsolnay Miklós zárószavában indíttatva érezte magát annak elmondására, hogy „Leopold Lajosban oly fiatalembert ismerhettünk meg, aki vezérszerepre van predestiuál va, s büszke lesz arra, hogy ilyen tehetség Pécs városában bontogatta szárnyát“. Abban a helyzetben vagyunk, hogy a kétségtelenül érdekes beszéd gerinczét, eszmemenetét itt közölhetjük : Előadása 3 részre oszlott. Az első részben Tolna- és Baranyavármegyék nagyiparának objektiv feltételeit tagolta. Kimutatta mily gazdag Tolnamegye nyersanyagokban, melyek nagyipari feldolgozásra várnak, megrajzolta a két megye gyári fejlődésének kiszabott kettős zónáját: a dunai vizvidék és pécsi kőszénbányák környékét. Forgalmi politikánk alapgondolatául e két vidék — víz és kőszén tarifális és menetsebességi közelebb- hozást jelölte meg, amihez természetszerűleg kell csatlakoznia a sárbogárd— bátaszéki vonal hordképessége és berendezése emelésének, hogy a pécsi kőszén áldásaiban ne csak Bátaszék, hanem Közép- és Felső-Tolna is részesüljenek. Ami a belső tőkét illeti, hangsúlyozza, hogy az utolsó 6 évben 20 százalékkal emelkedtek és bogy a fejenkénti betét átlag megfelel a Dunántúl átlagának, mig a jelzálogteher alacsonyabb ennél. Munkáskéz eddig tűrhető mértékben volt, s az ipari fejlődésnek a nép gyér volta akadályát nem alkotta. Annál meglepőbb, hogy falvainkTÁRCZA. Belényesi Julcsa. Összezúzott testtel, Összetört határban, Ágh urfit ott lelték Hatodik határban. S a törvény kutatja: Hogy történt az eset? j>Belényesi Julcsa Tadnod kell azt neked!« »Tudom is, tudom is, Könyörgöm, instállom, Most az őszön történt: Erzsébet-vásáron. Úgy alkonyat tájban, Dérhullató estue, Hazafelé mentem Szaporán, sietve. Kőkereszt mellett, az Öreghegynél jártam, Ágh urfi utóiért Aranyos határban. Köszöntein: jó estét, Szól: ni, itt talállak1 — Orvosságot viszek, — Mondok, — az anyámnak. Akkor sietsz, ülj fel, — Szól szelíden, lágyan, Akkor sietned kell. Na, gyere már — bátran! Édes volt a szava. — Mintha harang csengne, Oh, úgy hallom most is, Itt bent, a szivembe Szel idén fel vonszol, Kezét értem nyújtja: Csakhogy itt vagy egyszer Belényesi Julcsa . . ■ Beteg vagyok én is Gyöngyöm. gyöngyvirágom. Csókod, ölelésed Lesz az — orvosságom . . . Odavont magához ... — Fenyegettem, kértem, Pattogott az ostor . . . Láng gyűlt a szemében . . . Rohant a négy állat, Fel, a dombnak, hegynek, Nem bírta tartani, Le, a meredeknek. Igaz. hogy a gyeplőt Csak félkézzel fogta, A másik kezével Váltam átkarolta . . . S egyebet nem tudok, Könyörgöm, instállom, , Engem is otfc leltek Hatodik határon . . .« Bodnár István.. Az Uránia előadásairól. Irta: Krammer Zsófia. Október hó 1, 2 és 3-án a budapesti Uránia színház előadást rendez és legvonzóbb, legkiválóbb három műsordarabját hozza színre. Szolgálatot vélek tenni a közönségnek, midőn főbb vonásaiban előzetesen e darabokat ismertetem, habár halvány képet nyújthatok csupán azokról. (Hja, az én gyenge toliam nem az Uránia nagyszerű vetítő gépe.) Az első estén Pékár Gyula „Pénz őfelsége“ czimii darabját adják. Ez a kiváló, nagy tudomány u iró, aki munkáit mindig a rococo stil finom zománczával vonja be, aki
