Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-01-26 / 4. szám
Szekszárdi, III. évfolya 4. szám. Szombat, 1907. január 26 Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. HIRDHTÉSHK leg-jutányosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Széchenyi-utca 1085. szám Ide küldendők a lapot érdekli összes közlemények. HUŐFIZHTÓS t egész évre 10 kor., félévre 5 k., negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész érre előre beküldik : 5 kor. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M KIR SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő : Belmmikatársak : Kiadja: BODNÁR ISTVÁN. JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. BÁTER JÁNOS NYOMDÁJA. A községi elöljáróságoknak gyámhatósági jogkörre! való felruházása. A szegényebb néposztályok számtalan tagja sértett jogának orvoslásától még ma is legtöbbször azért áll el, mert terhes reá nézve az az ut, melyen az orvoslásra hivatott hatósághoz eljuthat. * így van ez nemcsak a jelenben, de még inkább igy volt a múltban. A hatóságok, a sértett emberi jogok visszaállítása czéljából, még a sértésnek laikus — nem törvény ismeró' — által is elismert fennforgása esetében sem vétettek igénybe, mert a nagy — térbeli — távolság legyó'zésének nehézségei, nem egyszer gondolkodóba ejtették a sértettet, hogy: váljon a törvény igénybe vételével helyre állított jog rend ellensulyozza-e azokat a terheket, a melyekkel a hatóságok elérése együtt jár? Ha azután a mérleg a sértett javára nyereséget alig mutatott, a sértett legtöbbször elállóit a szenvedett jogsérelem orvoslásától, s a megsértett jogrend reparálása elmaradt. Ezen állapotnak előállása úgy az egyeseknek, mint az általános jogrendnek kétségbe nem vonható rövidséget okozott, melynek megszüntesse orvoslást követelt, s ilyen orvoslásnak mutatkozott az államigazgatás összes ágainak terén: a deczentralizáczió. Ez hozta közelebb a népet a hatóságokhoz, ez tette lehetővé a sértett jogrend gyakoribb reparálását, ez növelte a népben a törvény tiszteletet, ez tette lehetővé a hatóságnak a néppel való gyakoribb érintkezését, a jogszabályok ismeretének elterjedését; s mindezek együttvéve a nép életét nyu- godtabb mederbe terelték, melyben háboritlanul élhetett annak minden osztálya polgári hivatásának! Áz államigazgatás minden ágában évek óta tapasztalható már a deczent- ! ralizáczió elvének érvényesülése, különösen pedig tapasztalható ez a legújabb időkben az emberi életviszonyok legtöbbjét felölelő közigazgatásban, s nem szorul bizonyításra, hogy e téren már a legnagyobb mértékben keresztül is vitetett. Ma már a közigazgatási tisztviselők a lakóhelyükön keresik fel a népet, mikor bizonyos időközökben, kint a községekben „tárgyalási napokat“ tartanak, ennek határidejét előre közhírré tétetik, a mikor minden panaszt meghallgatnak, s ha lehetséges: azonnal intézkednek; vagy pedig az eljárást folyamatba teszik, avagy a panaszost ajogi élet útvesztőjében helyes irányba igazítják. Megkiméltetik tehát a nép, hogy a hatóság elérése czéljából, lakhelyét elhagyja, szorgos .munkáját hosszabb időn félbeszakítsa, törvényes alapot nélkülöző panaszával magának anyagi károsodást okozzon ; megtanulja a nép ezáltal a jogszabályt, melyhez hasonló esetekben a jövőben alkalmazkodjék. Ez eddigiek elmondását az a körülmény tette aktuálissá, hogy a de- czentralizácziót vármegyénk árvaszéke is tervezi a gyámügyi közigazgatás terén. Az 1877. évi XX. t.-cz. 171. § a szerint ugyanis „megbízható a községi elöljáróság .... azzal, hogy intézkedjék a vagyontalan és oly kiskorúak minden ügyeiben, hol a vagyon csekélysége miatt nem annyira számadásról, hanem inkább annak ellenőrzéséről van szó. hogy a jövedelem fejében a kiskornak kellőleg eltartattak. Ily esetekben a kiskorúakra nézve a községi elöljáróság gyámhatósági jogkörrel intézkedik, azon korlátok közt, melyeket a gyámhatóság, tekintettel a község anyagi és szellemi állapotára, az örökösödési eljárás befejeztekor megái lapit.“ Ezen törvény-szakasz alapján tervezik, hogy a vagyontalan vagy csekély vagyonnal bíró kiskorúak ügyében, esetről-esetre a községi elöljáróságot, az árvaszék „nevében és megTÁRCZA. Madách Imre szelleméhez. Mindig csodáltalak, „az ember tragédiája“ mélyen telkembe van vésve! — Gyönge vagyok, hogy szóljak: melyik a legszebb, legédesebb része; De im, az ég borul, a nap alkonyaira száll. — „Hosszabb az árnyék“ a hunyó a nap sugárinál, — Nekem is napom hónyik jönek és nőnek az estéli árnyak S íme csoda alkonyatkor — Lelkembe fény támad! — Hej pedig : kiiny rezeg szemem pilláinál. Fáj szívem s mégis oly boldog vagyok „Ember küzdj és bizva-bizzál!“ — E néhány szó. oly édes, úgy ragyog! SZÉKY GÉZA. A tuberkulózis. A budapesti Urania-szinház, a budapesti - Erzsébet-sza- natórium és a düsseldorfi Liesegang czég 115, diapo- _sitiv-vetitett képével illusztrált felolvasás czéljára irta es a szekszárdi múzeumban 1907 január 6-án felolvasta : Dr. Kramoiin Gyula. III. S akinek egyszer alkalma nyílt hogy bepillantson a tudományos búvárkodás komoly műhelyeibe a nyomon kövesse az éleselméjűség szövevényes útjait,, melyeken át hatalmas tudásu, kiváltságos elmék az emberiség rejtett, apró ellenségeit megközelíteni igyekeznek ; s aki igy megérti, milyen értelmi erőkre van szükség, hogy a pozitív alapon I nyugvó haladás egy-egy talpalattnyi területét meghódíthassuk: az csak szánakozó mo- j solygásssal fordulhat el az olyan szélhámos I kontároktól, akik orvosi féltudással és rosszul megemésztett tapasztalatokra hivatkozva, mindenféle titkos összetételű kotyva- lékokkal akarják lépre csalni szegény, ssen- ! védő embertársainkat, elrabolva tőlök azt a drágti időt, amit — a tudomány állásának i megfelelő becsületes gyógykezelés mellett — talán még a megmentésökre fordíthatnának !! Mindaz, ami Koch korszakalkotó mun- ; kálkodása óta a tudomány terén a tüdővési ! kérdésében történt, csak az általa megnyi- I tott utón való egy-egy lépést képtz és nem vezetett eddig oly döntöértékii újabb ered I menyre, ami a nagyközönséget érdekelhetné ■ 8 így a jelen kor munkásságának ecsetelését i mellőzhetjük. Nem érdektelen azonban a ; tuberkulózis vagyis gtlmőkór közvetlen oka és előidézőjével, a felfedezőjéről elnevezett Koch-féle-giimőbacilussal közelebbről megismerkedni. Ez a legkisebb kórnemző bac- teriumok egyike. Szerfelett kicsiny: hossza egy miliméter ezredrészének 1*6—4-szerese, vastagsága pedig egy ezredrész miliméternek alig a fele. Nemcsak nem látható tehát szabadszemmel, hanem még górcső alatt is csak az erősebb nagyításokkal vehető észre, ahhoz pedig, hogy rajta behatóbb vizsgálódásokat eszközölhessünk vagy pláne az életjelenségek részleteit megfigyelhessük, a legerősebb fajta 1000—1200-szoros lineá- JÍS nagyításokra van szükség. Ez annyit tesz, hogy a górcső mindkét irányban — hosszúságban és vastagságban is — 1000—1000-szeresen nagyitja a tárgyat, vagyis területileg számítva ki, az úgynevezett 1000-szeres lineáris nagyitás tulajdonképen 1000X1000 vagyis egy milliószor nagyítja szervezetünknek a parányinál is kisebb, de annál ádázabb ellenségét. A bacillus karcsú, egyenes .vagy köny- nyedén hajlott pálezika alakjával bir. Igen lassan növekedik még kedvező tenyésztalaj- ban is. A fejlődésére legalkalmasabbnak talált anyagban is csak 8—12 nap, néha csak hetek múlva lesz a tenyészete láthatóvá. Felette érzékeny a hőmérsékkel szemben s ezért külön eszközöket kellett feltalálni, hogy a fejlődéséhez szükséges állandó, egyenletes meleget biztosíthassuk. Legjobban szereti az emberi test hőmérsékét, 37. C, e mellett nő mesterségesen is a legjobban, bár — mint mondottuk — lassan, amivel önként érthe tőleg függ össze a baj többnyire huzamos, krónikus jellege. Mesterséges tenyésztésénél a tápanyagra kent baczillusok egy vakolatszerü, száraz, pikkelyes lepedék képében szaporodva, megfelelő nagy kolóniát alkotnak. Legnagyobb számban a gümös egyén köpe- tében vannak jelen, de ott találjuk a legkülönbözőbb szervek — szövetek — s ezek váladékaiban is as illető orgánumok gümős elfajulásainál. Az egész kórfolyamat a következőképen alakni:
