Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-01-26 / 4. szám
1907. január 2tí. 2 _____ bízásából“ gyakorlandó, gyámhatósági jogkörrel ruházzák fél. Ily gyámhatósági jogkört még kevés árvaszék adott a községeknek s bizony mondom, az ily árvaszékek számát a tiz ujjunkon elszámlálhatnánk. A legtöbb árvaszék azért nem adott községeinek még a mai napig sem gyámhatósági jogkört, mert nem tartja a községi elöljáróságok „szellemi állapotát“, értelmi fejlettségének meglevő nivóját oly biztosítéknak, mely a jelzett jogkör gyakorlásának elengedhetetlen feltétele. Ezt az indokolást vármegyénk községi elöljáróságaira nem vonatkoztathatjuk, sőt határozottan kijelenthetjük, hogy vármegyénk minden községe oly elöljárósággal rendelkezik, melyre ez a jogkör feltétlenül rábízható. Hogy mégis egyélőre csak körülbelül 10 község elöljáróságának : a járási székhelyeknek és nagyobb községeknek megbízását tervezik, annak egyedüli oka, a minden átmenettel együtt járó s rendesen felmerülni szokott nehézségekben keresendő s az általáno- sitás előtt kétségtelenül szükség van az e téren szerzendő tapasztalatokra. Mi a deczeutralizácziót az általános érdek szempontjából ez alkalmazásban is előnyösnek látjuk, fő azonban, hogy a községi adminisztráczió még jobban meg ne terlieltessék munkával. S mivel ellenkezőleg, úgy vagyunk meggyőződve, hogy a községi elöljáróságok rengeteg sok nemleges és más fajta jelentés megtételétől lesznek az által megkímélve, ha odahaza szóbelileg intézkedhetnek, az ily fajta reform behozatalát üdvösnek és czél- szerünek találjuk, mert a közvetlenség is megkivántató feltétele, a helyes és jó adminisztrácziónak. — Ó —S. közérdek ______; A magyarság érdeke Váralján. — A közigazgatási bizottság és kir. tanfelügyelőség becses figyelmébe ! — Ezen lap egyik közelebbi száma közli, hogy Váraljáról 9 tagú küldöttség járult alispán ur elé, s a községi iskola felállítására bárom évi halasztást kért azon okból, mert a reformátusok ez év folyamán templomot építenek, melynek költségeihez az egy ház ta- j gok az államadó 100 perozentjével járulnak. Ezen közlemény hiányos és kiigazításra, szó rul. Mert : Nem száz, hanem kétszáz huszonöt százalékot fizetnek a ternploinépitésre. Ehhez jő a mostani negyven százalékos községi pótadó. Ha ezt a nagy terhet még a községi iskola költségeivel is, tehát mintegy 100 perczeuttel emeljük : oly horribilis összeg áll elő, a mit a váraljai szegény magyar gazda el nem viselhetne Lie hiányos a közlemény azért is, mert a bizottság nem csak halasztást kért. alispán úrtól, hanem a hozzá benyújtott fölebbezési kérvényben a közig, bizottság határozata alóli feloldást is kérelmezte, következő okokból : A református magyaroknak 80 négy- ; szögméter belterületit szép tantermük van, melyet ők ezelőtt lő évvel önerejükből nagy ! költséggel építettek. Tanköteleseik száma ped’g csak 75. Ellenben az evangélikus né meteknek csak 57 négvszügméter belterületit tanhelyiségük van, tanköteleseik száma pedig 109. E helyiséget a járási orvos 1906. január 18-án kelt jelentésében minden kritikán nlólinak, sőt egészségügyi szempontból bezá- randónak véleményezte. A közig, bizottság, s ennek megkeresésére az evang. egyházi hatóság, tellát felhívta a váraljai evang. gyű- ! lekezetet, hogy ezt a kritikán alóli helyiséget I megnagyobbítva alakítsa át megfelelő tante ! rémmé, egyúttal második tanítóságot is szer vezzen. '/ E felhívásnak meg lett azon következ- | menye, hogy az evangélikusok 1906. febr. 25 én egyházközségi közgyűlést, tartottak, s elhatározták, hogy a szűk tanbelyiséget. a kor kívánalmainak uiegfelelőleg átalakítják, — második tanítóságot is állítanak, de ezen 11. tanterem, és 11. tanítóink felépítésére egyévi halasztást kérnek. A halasztást meg is nyerték, de nem csak, hogy semmit nem tettek, hanem 19(J6. szeptember 5 én újra gyűlést tartva s itt előbbi határozataikat vissza vonva, az építkezést megtagadták. Én úgy sejtem, hogy ez a megtagadás onnan ered, mert valanu german érzelmű titkos bujtogató azt magyarázta nekik, hogy ha felekezeti iskolát állítanak, annak kültagéi a felekezetet fogják terhelni, ha pedig községi iskola lesz, azt a község minden lakosa tartja fenn és építi, tehát a reformátusok is, mivel pedig ezek többen vannak, többet is fognak fizetni. Es igy az evangélikusok egészen magok fogják használni azt az iskolát, melynek úgy felálhtási mint fenntartási költségeihez csak mintegy har- mud részben járulnak, mert a reformátusok az ő saját iskolájukból soha sem fogják gyermekeikét. kivonni. E megtagadás következtében a vármegyei közig, bizottság természetesen mmi tehetett mást, mint hogy a községi iskola felállítását elrendelte. De kérdem tisztelettel: igazság v,»lna-e az. hogy a magyarok olyan iskolát ál! -anak, s tartsanak fenn, melyet ők soha s, -mi körű mények között igénybe venni nem minik ? Igazság volna e az, hogy a magyai igen magas és állandó adóval sujtassamd azért, mert a németek elszaporodtak A mai evangélikusok nagyapó i múlt század elején , templomot, iskolát, I- velmes tanitólakot építettek. Hát a maiak n n tudnának-e egy szerény második iskolái litani, holott a számuk több mint háronm \ i, vagyonuk pedig hatannyi. Van közöttük sok módos, sőt tekintélyes vagyonú gazda. A kis házasok és zsellérek pedig itteni kőszénbányában állandó alkalmazást nyernek, s több jövedelmük van, mint a telkesek egy részének. Az az állítás tehát, hogy a szegénység miatt nem tudnak iskolát 11 itani, nem felel meg a valóságnak. Hanen megfelel az, hogy: nem akarnak. De ez az akarat mindjárt nn g lesz, csak egy kis „szelíd nyomás“ kell h >zzá. Erre a szelid nyomásra nagy -r.ükség vau és pedig minél elébb. íme, hogy a szűk helyiségben a 109 gyermek meg ne iá I ladjon, e tanév elején aként intézkedtek hogy a kisebbek délelőtt, a nagyobbak 'lutrin menjenek iskolába. így is van. A lanitő a hétnek mind a hat napján tanít- Nem hogy egy, vagy fél napi, de egg órai szünideje sincs. Vasárnap kétszer prédikál, és ismétlőket land. Temetéseiü l végez. .1 szülékkel s egyebekkel naponként bajlódik. Ar egyházközség administrativ ügyeit is ő intézi. Ennyi elfoglaltatás, és ilyen iskoláztatás mellett eredményes tanitást végezni emberi erővel csaknem lehetetlen. A szelid nyomásra tehát haladéktalanul szükség van A bacillus- (behatolván pld. a tüdőbe) ott egy sejtben megfészkeli magát. A bacillus anyagcseréje által termelt méreg ha fásként kifejlődik ott most a inár gyakran emlegetett „giimő“ egy eleinte csak yól- csövi nagyságú, de később szabad szemmel is felismerhető, szürkés-sárgás apró gonibostű- hegynyi göböcske, melynek közepén (gór- csövileg vizsgálva) tipikus esetekben ott találjuk a^gümőkorra szinte jellegzetes, úgy nevezett »óriás sejtet« s ennek testében is a baczillusokat. Az igy megtámadott sejtek — a szervezet védelmi liarczának »avant gardeja« — a betolakcrdott idegen lények izgató jelenlétének hatása alatt duzzadni, nőni vagyis lombosodni kezdenek s miu den tápnedvet lehetőleg magukhoz ragadva, magukba szi va, az ellenséges lény eket mintegy körül nőni, elzárni, fogvatartani és a szervezet rendőreinek — a fehér vérsejteknek erélyes támogatása mellett megsemmisíteni és ártalmatlanná tenni igyekeznek, ami azonban nem mindig sikerül. Ha sikerül, úgy az erősebbnek bizonyult sejtek mind jobban tömörülve, áthatolhatatlan fallá, kötőszövetté alakulnak, mely mindjobban zsugorodva örökös fogságra, eltokolódásra kárhoztatja az ellenfelét s e börtönbe egyre több mész- szemcse rakodván le, ez a beteg góczok fokozatos elmeszesedésére s ezzel ártalmatlanná tételére, vagyis ggóggnlására vezet. Jaj azonban ha ez nem sikerül! Akkor a gümők és a velők telehintett lobos szövetek elsajtosodása, a sejtek pro toplazmájának szemcsés szétesése képezi a Kocli-baciilus romboló munkájának további útját. A küzdelemben kimerült sejtek kellőképen táplálkozni többé nem tudnak, el- ! gyengülten szétesnek és a börtönükből kiszabaduló győztes baczillusok vígan teljédnek tovább, hogy újabb és újabb területeket hódítsanak. Az a magas fajsúlyú, sajtos, törmelékes köpet, melyet a betegség végszakában levő egyének oly bőven ürítenek, ilyen tönkrement, beolvasztott tüdősejtek roncsaiból és nagy baczillus-tömegekből áll. Az elgenyedt, kiköpdösött szövetek helyén egy kis üreg képződik, a szomszédos üregek összefolynak, egyre nagyobbodnak, egész barlangokat, az úgy nevezett „cavernákatu hozva létre, mel,ek elég gyakran a nagyobb hörgőkbe (bronchusokba is áttörve, hihetetlen mennyiségű gennyes tartalom kiürítésére adhatnak alkalmat. A sok váladékkal járó tápnedvelvonás, a genyes felszívódások és lobos folyamatokkal járó tartós lázak, az étvágynak e lázakból eredő fokozatos esökkenése, a tüdők éleny felvételhez szükséges légző-felületének egyre, sziikebb hatótok közé szorulása s ezzel a vér jel frissülésének mind-nagyobb fokú tökéletlensége, s ebből eredőleg a bevett táplálék napról* napra hiányosabb feldolgozása és hasznosítása : lassankint a beteg elsorvadására és végső kimerülésére vezet. Ez a tuberkulózis l^jgyókoribb alakjának, a tüdővésznek * lefolyása. De nemcsak a tüdőt támadhatja meg a bacillus ! Ha valamely güniőkóros gócz bacillus- tai talma egyszerre felszabadulva £a vérbe jut es a vérkeringés utján a testnek úgyszólván **'” wvhí renfelein ■ nrAfytierWak- ***-• ára tvtfenkint 4.— koron* Tüdobetegsegek, iiuruiuk, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orrot által naponta ajánlva. V Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kénen mindenki „Roche“ eredeti Ceomagoldet. W. Hefnunn-Ln Rnche A Ce. Basel (MJ*), «fr**- - %.\
