Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-04-20 / 16. szám
6 1907. április 20. vezetőséghez (elnök: Leicht Lajos), mely vezetőség saját aláírással ellátott fényképes igazolványt ad 60 fillér ellenében. — Üres állomás. A bölcskei rk. osztálytanítói állomásra április hó 25-ig pályázat van hirdetve. — Jutalom adóbehajtásért. A m. kir. pénzügyminiszter 1375 koronát bocsátott a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgató rendelkezésére, hogy abból az adóbehajtás körül kitűnt községi jegyzőket és más alkalmazót takat legalább 30—30 korona jutalomban részesítse. — Szerkesztőnknek, a Széchenyi utcza 1085. szám alatt levő házában egy kisebb, 3 szobás udvari lakás kiadó. — Halálozás Ozv. Biró Jánosné, néhai Biró János volt'vendéglős özvegye folyó hó 19 én 63 éves korában hirtelen elhunyt Szek- szárdon. Temetése holnap, vasárnap délután lesz a Virág-utczai gyászházból. — Alapszabály jóváhagyás. A m. kir. belügyminisztérium a németkéri róm. kath. ifjúsági egyesület alapszabályait jóváhagyta. — TŰZ Pakson. Kern Ferencz paksi lakos nádfedelü háza f. hó 15-én regget 3A 3 órakor kigyulladt és leégett. A kár 750 korona, de a ház biztosítva volt. A tűz keletkezésének oka az, hogy a gazda lámpával ment a szénapadlásra, miért, is a paksi járásbíróságnak gondatlanságért feljelentetett — Idült tüdőhurut gyógykezelésénél a j „Sirolin-Roche“ feltétlenül igénybe veendő, mivel a legtekintélyesebb egyetemi tanárok egybehangzó nyilatkozata szerint a köpetet legrövidebb idő alatt kevesbiti, esetleges lázt leszállítja és az étvágyat előmozdítja. „Sirőlin- ltoche“ ugyan egy creosot preparatom, de nem az ilynemű preparátumok rossz izével. | Teljesen méregtelen és nagy adagokban véve is tökéletesen felemészthető. Naponta 3—6 I teakanál elegendő az eset súlyosságához mérten. „STFolin Roche“ kapható a gyógyszer- | tárakban. — Véres verekedés. A tolnai révkorcsmában iszogattak Sikál’ István, Iioszlcpő István és Hajdú István bogyiszlói lakosok, mikor betértek oda Dán kő László, Kis László, Kis Pál és Pataki János ujfalusi faragók. A két társaság csakhamar összeszó ' lalkozott, majd előkerült a bicska, amelynek kezelésében a bogyiszlóiak mutattak nagyobb jártasságot, mert a faragókat úgy összeszur kálták, hogy mind a négyet kórházba kellett szállítani. — Halálos végű baleset. A bátaszóki alapítványi uradalom a decsi határon levő Sárbáta pusztán istállókat építtet. Tegnap délután a nagy szél és eső miatt abban kellett hagyni a munkát s amikor a munkások szerszámukat összeszedték, a szél egyik istálló tetejét lesodorta, mely Varga János alsónyéki ácsra esett rá s azt agyonnyomta. — Marakodó kutya. Sipos Mihály naki lakosnak már többször volt kellemetlensége harapós kutyája miatt, s a községi biró annak kiirtására fel is hivatta. Legutóbb Balogh Imre 6 éves kis hát harapta meg, oly súlyosan, hogy. gyógyulásához legalább 3 hét szükséges. Sípos most már valószínűleg kiirtja kutyáját, mert a bíróságnál is feljelentették miatta. — Választási költség. Hamvai Ödön a szakcsi kerület volt képviselő jelöltje Süss' Ferencz, Szabó Mihály kurdi és Nagy János vátongi lakosoknak bizonyos összegeket adott át kortes és ellátási költségekre. Most, hogy megválasztva nem lett, ezen összegeket tőlük visszaköveteli, amit a jó választók nem hajlandók viszaadni. — Gyilkosság. Stefan János mázai lakost f. hó 17-ére virradó éjjel, mikor e.z a községi korcsmából haza felé ment, Hopp János éjjeli őr, Szelheim Henrik és Sipos János anyira megverték és összeszurkálták, hogy a helyszínén moghallt. Hajnalban akadtak reá hoít- testtére az arra járók. A gyilkosokat1 akik tettüket régi haragból követték el letartóztatták. — Lopások- Alsónyéken Karácsony Jánosnak 11 darab, Kocsis Istvánnak 6 darab tyúkját ismeretlen tettesek ellopták. — Bosza Mihályné Varga Éva rovott múltú alsónyéki lakos B. Kovács János és Kocsis István éléskamráiból élelmiszereket, Borsos Sárától és B. Kovács István alsónyéki lakosoktól aszKÖZÉRDEK t.literitől és tynkott lopott. A csendőrségnek sikerült kinyomozni orgazdájával Keserű La- josnéval együtt. — Vajda Illés gerjeni lakos 4 drb bárányt lopott Szuprics Vendel Gerjem- György majori lakostól, miért a csendőrség által a szekszárdi kir. ügyészségnek féljelentetett, ugyancsak Molnár Mihály juhász 24 darab bárányt gazdája Szuprics Vendel tudta nélkül eladott, miért is sikkasztás czimén a szekszárdi kir. ügyészségnek feljelentetett. — Fatolvajok. Az idei tél hosszúsága és zordsága bűnös útra terelte a hőmérséklet változása iránt érzékeny Viszmeg Jánosné, Töringer Jánosné és Jakab Péterné decsi lakosokat. Elfogyván tüzelőjük, Ács István és Heberling János decsi lakosok fakészletéből fedezték pillanatnyi szükségletüket, hogy dermedt tagjaikat felmelengessék — Az eltűnt asszony. Bárdos Józsefné sz. Mácsik Erzse öcsénvi lakos, mint erről hirt adtunk, múlt hó 26-án lakásáról eltűnt. Folyó hó 18-án a falu alatti legelőn levő kutban akadtak reá holt ’testére. Miután nincs kizárva, hogy gyilkosságnak lett áldozata, megvizsgálására a jái’ásorvos kiszállt. — Rendőri hírek. Erdélyi Já nos, regölyi lakos kamaráját f. hó 4-ére vir radóra ismeretlen tettesek feltörték s onnan 3 zsák lisztet, 6 sonkát és más élelmiszert elloptak. — Polgár János és Györki János, üunaföldvári lakos, legényeket f. hó 1-én Menyhárd József, Rádgeber János és Simon János elverték és rajtuk késekkel életveszélyes sérüléseket okoztak. — Hauk Antal helybeli lakosnak a sióagárdi dűlőben levő akáczását Ocskovics János, agárdi lakos, legény vigyázatlanságból felgyújtotta s teljesen leégett. A gondatlan legényt a csendőrség feljelentette. — Jeni János, alsónánai lakos, vaj- készitő már régóta észlelte, hogy a vajüzletben levő asztalfiókból kisebb összegek eltűnnek. F. hó 2-án délelőtt a szomszédos Káh János korcsmárossal együtt, ennek ivószobájából kileste a tolvajt, aki nem volt más, mint a korcsmáros szolgája, Knap Péter, aki az asztaltetőt fölfeszitette s igy az asztalfiókot könnyen kihúzhatta. — Apáti pusztáról még 1901.év őszén elloptak 2 vas fogasolót és pedig: Kulcsár József, Gáncs János és Ducz József medinai- lakosok. A fogasolót a csendőrség most találta meg Gáncs József és Kispál Mihály szedresi lakosoknál. — Ifj. B. Kovács János alrónyéki lakostól Varga Éva ottani lakos, kivel azelőtt vadházasságban élt többféle élelmiszert ellopott s Keserű ottani korcsmáros feleségének eladta. A tolvaj nőt a csendőrség feljelentette. — Varga János kölesdi lakost, József nevű fia szóváltás után ásóval fején és arczán úgy megvágta, hogy az orvos véleménye szerint 2—3 hét kell a felgyógyuláshoz. Apróságok. Kiss báesi gyűjteményéből.* Gyánt pusztáról bejött hozzám részeg fejjel, tántorogva .egy katonaviselt béres, ki is mondókáját igy adta elő : — Jegyző uram, én Gyánt pusztáról Külfürgedre, a Sárdli Vincze fáréjába költözöm. Hogyha valami szertartás következik erányomba, azt Külfürgedre, * Sárdli Vincze** fáréjába Felsőnyékre kell átreczúnyi. ** Sári Vincze Felsőnyéken körjegyző volt. Fiatal ember koromban egyníer az igali vendéglőben, többed magammal, egész éjjel mulattam. Midőn reggel felé haza mentünk, kocsisom azt mondta, hogy: — Korán érkezünk haza, jegyző uram. — Nem baj az, János ; jobb, mintha későn érkeznénk. — Hát hogyan tudtak annyira mulatni a czigá- nyok muzsikálására ? — Miért kérdezi János ? — Hát a mit azok a czigányok muzsikáltak, az nem volt se nóta, se mars. — Hat mi volt János ? — Az csak — zöngés volt. N’. . . . bácsi, községi esküdt, szimpathikus ember volt, néha-közben szívesen eltréfáltam vele : — Hallom N . . . . bácsi, hogy nemsokára lakodalomban leszünk. Feleségül veszi N . . . özvegyét * Ki a néppel közvetlenül érintkezik, nem egy furfangot, ékes szólásmódot les el. Lapunk barátjának feljegyzéséből megkezdjük a közlését egy ilyen fui^sa- sági sorozatnak. A szerk. — Nehezen esik az meg jegyző uram. Gyermekeim nagyon ellenezik ezt a házasságot Egy kis akadály volt az, hogy N . . . . bácsi lutheránus, az özvegy pedig katholikus volt. N . . . . bácsi az özvegynél tett többszöri látogatás után aztán úgy is találta, hogy jobb is lesz, ha nem házasodik meg. Már most csak a módját kellett kitalálni a tisztességes visszavonulásnak. N . . . . bácsi, a* ő „sunyi“ eszével meg is találta. Egyik napon az özvegynél tett látogatása alkalmával elővette a mértéket és az özvegy szobájában volt nagy almáriumnak szélességét és hosszát megmérte. — Miért méregeti János bátyám azt az almáriumot ? — Hát nagy baj van húgom asszony. —■ Az-e ? és mi legyen az a nagy baj ? — A te almáriumod szélesebb, mint a mi szoba ajtónk; magassága pedig majdnem elérné a mi padlásunkat. — No már pedig én ugyan az almáriumomat | senki kedvéért el nem hagyom Inkább a házasságból j se legyen semmi. — Úgy, na akkor nagyon sajnálom hugom- | asszony, de magamnak is be kell látnom, hogy1 a házasságból nem lehet semmi. Másnap reggel megjött N . . . . bácsi és „sunyi módon“ ezt mondta: „Hát jegyző uram, nem lesz má a házasságból semmi “ — A maguk hajdúja egy értelmes, jóravaló fiatal ember lehet. — Bocsásson meg jegyző uram, de magának csak megmondom, hogy az' bizony nem egészen becsületes ember. O kigyelme egy kétszínű szerkesztő. CSARNOK. A könny. A könnyem el ne fojtsd, engedd, hogy kisírjam, Hiszen a könnyekben csodás balzsamír van. Nagy fájdalmunk csitul, úgy megenyhül tőle, A köny : meghalt kínunk gyöngyös — szemfedője ! BODNÁR ISTVÁN. A szentek és a táncz. — Elkésett farsangi czikk. —- Irta: Kardos Ferencz. Nem tudom, jól választottam-e meg a ezimet, mert tudvalevőleg a szentek nem tánezo nak, mikor pedig tnég a földön jártak, alkalmasint akkor sem tánczoltak ; bár Dávid királyról tudjuk, hogy ő a frigyszekrény előtt tánczolt. Bizonyára jókedvében és népe boldogsága fölött való örömében telte. Mert aki ma is tánczol, csak akkor kezd bele, ba jó kedve van ; igaz, bogy azt mondja a magyar közmondás: „Sírva vigad a magyar“, de, ez nem érthető a tánezra, mert a csalatkozott szivek legfeljebb köny- nyeznek. Hogy a táncz valami régi elterjedt szokás, bizonyítja, hogy minden nemzetnek megvan a saját nemzeti táncza; mert a nemzeti jelleg nemcsak a nyelvben, szokásban, de tánezban is nyilvánul; hogy melyik táncz a legszebb, az az ízlés dolga, a magyarnak bizonyára az ő táncza tetszik legjobban; sajnos, hogy a magyar tánezok nagyon ki vannak forgatva már az eredetiségükből. Eleink a magyar mellett szintén jártak ide gén tánezokat is. De rátérek czikkem ezimére. Minő összefüggés van a táncz és a szentek között? Hát az, hogy igen sok szent elitélte a tánezot. Kérdés, hogy a táncz egészségi és erkölcsi szempontból káros e ? Egészségi szempontból véve általában úgy vagyunk a táuczczal, mint minden dologgal, hogy mérsékelten élvezve nem káros. De tulerőltetés folytán bizony számtalan embernek hozott válságos betegséget, sőt nem ritkán rögtöni halált is. A szentek azonban inkább morális tekintetben voltak a táncz ellen. Salesi szent Ferencz azt mondja: „Hogy a tánezot csak a legritkább esetekben, kell megengedni.“ De ellene voltak még szent Ephrem, Ág OS ton, Vazul stb. Szent Vazul azt mondja, hogy a tánezolók vétkezhetnek a 6-ik és 9-ik parancsolat ellen. A táncz a fiatal vért pezsgésbe hozza, hozzájárul még a szeszes italok élvezése, mi az idegekre izgatólag hat. Heródest is Salome nevű mostoha leányának a táncza izgatta és birta arra az ígéretre,
