Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-04-20 / 16. szám

L907. április 20. KÖZÉRDEK 7 hogy szent Jánosnak fejét véteti. Az bizo­nyos, hogy a régiek is ittak táncz közben és pedig oly hatalmas billikomokból, hogy mi valóságos kismiskák vagyunk hozzájuk a mi kvaterkázásunkkal. Azonban azon időben nem igen ütköztek meg a részegségen, a legelőkelőbb férfiakról, fejedelmekről, főpa­pokról, hadvezérekről fel van jegyezve, hogy azok délután rendesen ittasok valának. Ap- pafi Mihály vederszámra itta a bort. No de ez megbocsátható nekik, mert a régi világban nem volt más szórakozás, mint a bor és zene, aztán — még akkor nem vol­tak alkoholellenes kongresszusok sem. A tánczolásnál természetesen sok függ az illetők műveltségétől, karakterétől, no meg tánczmilyenségétől is. Mert utóvégre valaki csak nem azért megy a bálba, hogy ott bi­zonyos rithmus szerinti mozgást végezzen, hanem az egyik szórakozásból, másik ismer­kedésből, a harmadik meg — partidét keres. Hogy azonban a szent atyák a tánczot elitélték, oka az lehet annak, hogy talán az akkori szokásokban volt kifogásolni valójuk. De ma, a mai művelt korban erről szó sem lehet, legalább az intelligencziánál nem ; hanem igenis, a köznépnél sok dolog esik kifogás alá, amikor a fiatalság táncz- •mulatságra megy. Mert itt tényleg vannak oly szokások, milyenek a törököknél sem fordulnak elő. A parasztlányok maguk men­nek bálba, apjuk, anyjuk őket nem kiséri ‘s mig a lányok gyürődött ruhában, lankadt testtel és bemocskolt lélekkel hajnal felé hazavetődnek, addig a szülők egész nyugodt lélekkel, gond nélkül szépen kialusszák ma­gukat. Ha pedig másnap hallanak is valami megróni valót, mosolyogva mondják: „Hja, mi sem voltunk különbek!“ így természetesen sok időbe kerül még, mig a Náni meg a' Lizi, de — még a Böske is, gardesdamw mai mennek majd a bálbal Levélpapírok ld£„dir legcsinosabb kivitelben TríWxprpk a‘legjob,b tíliIn;lsí4sben, II uagy választok mm Irodalmi művek fizetésre Községi, közigazgatási, lelkészi stb. a legjutá­Nyomtatványok árakon beszerezhetők nyosi drb Mindennemű nyomtatványok Ízlésesen, gyor­san és olcsón készíttetnek gyor­san Vidéki rendelések és pontosan eszközöltetnek A MAGYAR NÉP MŰVÉSZETE Irta: Malonyay Dezső. Öt kötet, számos képpel, műmelléklettel, diszes bekötés táblával, 3 koronás havi részletfizetés mellett kapható Báter János könyvnyomdájában, könyv-, papir-, . rajz- és irószer-kereskedésében . Szekszárd, Kaszinó-bazár. Muzeum, közintézetek ügyei. A vármegyei muzeuiuegyesület köz­gyűlése. A vármegyei muzeum egyesület f. hó 13-án tartotta rendes évi közgyűlését, gr. Széchenyi Sándor elnök akadályoztatása miatt Döry Pál alelnök elnöklésével. Az egyesü­leti titkári jelentést tudomásul vették s Wo- sinsky Mór volt egyesületi alelnök érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták. Ezután az egyesü­leti pénztáros előterjesztette az 1906. évre szóló zárszámadást és a számvizsgálók jelen­tését, mely szerint az egyesület készpénzbeli bevétele volt 1241 korona 51 fillér; kiadása 1340 korona 63 fillér, túlfizetés 99 korona 12 fillér; az egyesület vagyona takarékpénztári könyvön és hátralékos tagdíjakban 1553 ko­rona 63 fillér, az 1907. évi költségvetést megállapították 1778 korona bevétellel és ugyanannyi kiadással. Ezután a tisztikar és választmány az alapszabályok szerint lemond­ván, megejtették a tisztujitást, melynek ered­ménye a következő: Elnökül újólag gróf Széchenyi Sándort választották meg, alel- nökul Dory Pált, titkárul Kovácli Aladárt, pénztárosul Ferdtnánd Jánost, számvizs­gálókul Krautszak Józsefet, Bodnár Istvánt és Holub Jánost, ügyészül dr. Örffy Gyulát. Választmányi tagok lettek : Acs Lipót, Bartal Béla, Dr. Bartal Kornél, Csapó Vilmos, Da- i róczy Zoltán, ifj. Eötvös Károly, Dr. Fent Ferencz, Fink Kálmán, Dr. Hangéi Ignácz, Hanzély János, Haugh Béla, Dr. Hirling Ádám, Jeszenszky Andor, Kálmán Károly, Dr. Kämmerer Ernő, Kovácli S. Endre; Krammer János, Dr. Kramolin Gyula, Kurcz í Vilmos, Di’. Leopold Kornél, László Géza, | Orffy Lajos, gróf Széchenyi Domokos, Sztan- kovánszky János, Simontsits Elemér, Ti- i hanyi Domokos, Totth Ödön, Wigand János. | EGYHÁZI ÜGYEK. Fai 1 Int in én y lelkészeknek. Gróf Ap- ponyi Albert vallás és közoktatásügyi mi- ! niszter, Szabó Károly országgyűlési képviselő közbenjárására a bátaszéki teréziánumi ura­dalom érdejéből a decsi, sárpilisi, alsónyéki és bátai lelkészeknek folyó évre egyenként, 40—40 méter öl tűzifát engedélyezett. ! EGYLETEK, TÁRSULATOK — Műkedvelő előadás. A szekszárdi rom. kath. olvasókörnek az elmúlt vasárna­pon a szent Gzeczilia kép javára tartott műkedvelői előadása minden izében a leg­jobban sikerült. Színre került VahotJ Imre 1 hazafias darabja: „A magyar honvéd vagy , Budavár visszevétele 1849-ben.“ Telt ház ! előtt játszottak a derék műkedvelők, szép i sikerrel legkivált Fialni Annuska, Bors Ju­liska, Uj János, Taksonyi János, Susák Juliska, Sziits Mihály mint főszereplők, kik kitűnő énekükkel és sikerült játékukkal sok tapsot arattak, de a többi szereplő honvédek, katonák is jól adták a nekik jutott szerepet. A darab sikere Szabó Géza hittanár érdeme, ki e tekintetben fáradságot nem ismer. Az énekek .betanítása pedig Krammer Zsófika k. a. és Nemes Győző tanító nevéhez fűző­dik. A tiszta jövedelem 250 korona Jegyét megváltotta: gróf Apponyi Géza főispán 20 koronával. Ezen előadás fentebbi tiszta jövedelmével s az eddigi adományokkal a Szent Czeczilia képre 450 korona gyűlt már össze. TANÜGYI HÍREK. Államsegély. A közokt.-ligyi miniszter a bonyhádi magán polgári leányiskola 1906/7. tanévi fenntartási szükségleteinek részben való fedezésére 600 korona államsegélyt utalvá­nyozott. MULATSÁGOK. Műkedvelő előadás. Az alsónyéki da­lárda folyó évi április hó 2l-én, Bötös István házában, saját pénztára, részben az evangé­likus református egyház „Orgona-alapja“ ja­vára tánczvigalommal egybekötött műkedvelői előadást rendez. Belépti dij: I-ső és Tl-ik sor ülőhely 1 korona 20 fillér, a többi ülőhely 1 korona. Állóhely 60 fillér. Kezdete este fél 8 órakor. Rossz idő esetén az előadás később meghatározandó időben tog megtar­tatni. Szilire kerül: Rálkay László „Felhő Klári“ czimü eredeti 3 felvonásos népszín­műve. 1 GAZDASÁG. Állatbiztosítási szövetkezet. Vármegyénk állattenyésztése a fejlett­ségnek, az előhaladottságnak magasabb fokát érte el és nem egy kisgazdának az állatállo­mánya képezi a vagyonának nagyobbik ré­szét. Ily körülmények között a gazdának ezt a jelentékeny értéket képviselő vagyonát védeni és baleset esetén a gazda kártalani- tásáról gondoskodni nemzetgazdasági maga­sabb szempontokból is igen kívánatos, sőt szükséges és aki ez irányban a kisembernek segítségére van, méltán számíthat a legtelje­sebb elismerésre. A gazdák érdekei szövet­kezeti utón való ilyetén gondozásának szép és követésre méltó példáját látjuk a várme­gyénkben Mucsi községnél, melynek gazdái a múlt év márcziusában Jeszenszky Andor, a tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnöké­nek útbaigazítása alapján állatbiztosítási szü- j vetkezetet alakítottak. A biztosítás kiterjed a lovakra és a szarvasmarhákra. Ki van zárva a 3 hónap- \ nál fiatalabb szarvasmarha, a fuvarozók lo- \ vai, úgy a tizenkét éven felüli lovak és a j csikók. A község kilencz részre van beosztva, j minden részben két-két választmányi tag j van, kik ezen részben az összeírást és becs- ! lést végzik. Az összeírásnál történt becslés i azonban nem végérvényes, mert kétes eset­ben a választmány dönt. A felírásnál történt ! becslés, alapját képezi a kivetésnek. Az össze- ! írásnál biztosított összeg kötelező egy negyed j évig, vagyis az uj összeírásig, ha a fél marha­állománya a negyedben kevesbedik is. A biz- j tositott összegből 10°/o levonatik s így a ! szövetkezet baleset folytán 90°/o-ot fizet, I mig a Budapesten biztosított állatok után j csak 70—75°/o-ot. fizetnek. Minden biztosított állat után fizet a tag 20 fillér belépési dijat. Ezen összegből és a kivetés alkalmával maradt feleslegből lesz fizetve az állatorvos, a fuvar és a gyógyszer. Ha az állat állatorvosi engedély alapján ki- vágatik, azt a szövetkezet maga végzi, a I többi szükséges összeg %-ban vettetik ki. A szövetkezetnek az alakulástól ez évi í április elsejéig terjedő működéséről Kardos Ferencz szövetkezeti ügyvezető jegyző által összeállított és lapunknak megküldött kimu­tatás szerint az I-ső negyedben 153938, a Il-ban 161718, a III ban 182925, a lV-ben 173270 korona értékű állat volt biztosítva. A IV-ik negyedben mutatkozó visszaesés oka az, hogy ezen összeirási idő deczember hónapjára esett, mikor is a kisebb és szegé­nyebb gazdák takarmány hiány, vagy más ok miatt túladtak állataikon. A fenti érték erejéig biztosított állatok közül elhullott 6 ló, összesen 1220 korona, j 3 tehén, 4 üsző, 1 tinó, összesen 1950 ko­rona értékben. Az összes kár tehát 3170 korona, melyre a szövetkezet 2729 korona biztosítási összeget fizetett ki, melyre a ta­gok 2236 korona 40 fillért fizettek be. Ezen kívül bevett a szövetkezet belépési díjból 165 korona 20, levágott állatok után 686 korona 10, összesen 3087-korona 70 fillért. Ezzel szemben kifizetett tagjainak 2729 ko­rona kárdijat, "beteg állatok gyógykezelésére és vágásért 248 korona 50 fillért, maradt készpénze 140 korona 20 fillér. Amidőn még megemlítjük, hogy egy 500 koronára becsült és biztosított ló irtán a károsult 450, 300 koronára becsült szarvasmarha után 270 ko­rona biztosítási összeget kapott, elmondottuk a szövetkezetről a főbb dolgokat, melyek á szövetkezet létjogosultsági és nagy közgazda- sági hasznát és jelentőségét igazolják. A szövetkezet ügyeit Major Károly plébános, elnök. Kardos Ferencz kántortanitó, jegyző, Nöth Miklós pénztáros és 17 tagú választ­mány vezeti, akik a nép érdekében való ön­zetlen munkálkodásukért községük bálájára, méltán számot tarthatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom