Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-03-30 / 13. szám
2 1907. mérczius 30. közérdek élő igazságot, a szereiét fenséges jelszavával. Az emberek semmivel sem ismerték fel jobban az igazságot, mint a teremtés első idejében és semmivel sem cselekedtek másképp, mint akkor. Letagadták, elnyomták, megfeszítették az embert, hogy megöljék az igazságot, balgatag ésszel gondolván, hogy a testtel együtt minden sirba száll. A megváltás fenséges műve áll előttünk: az ember első gondolatáért a názáreti Jézusnak kellett sirba szállnia, hogy akik az általa tanított szeretetnek és igazságnak tüzében megtisztult lélekkel küzdik át a földi életet, örök életet nyerjenek. A legfenségesebb eszmét, a legfenségesebb igazságot Jézus tanította, halandó embernek lehetetlen vele egy rangba helyezkedni; ámde vannak és lehetnek, kik a beléjük szállott szép lélek megnyilatkozásaként nagy eszméket, nagy igazságokat hirdetnek. Vannak és lesznek, kik ez eszmék, ez igazságok ellen törvén, minden erővel és minden eszközzel igyekeznek a hirdetőket elnyomni, tönkre tenni, elnémítani földi pályafutásukban. Ragyogjon előttük és mindnyájunk előtt a legfenségesebb isteni példa, hogy a hősnek, ki életét szép és nemes eszmék kivivására áldozá, kinek ezért földi életében csak gúny, kaczaj, megvetés és elnyomás jutott osztályrészül s ki tán a küzdelemben elbu- kottan kora sirba száll annak csak testi részét érinti a halál. Az eszme, az igazság feltámad újra, késő unokák veszik ajkaikra, lesznek hűséges követői s az eszmék harezosának dicső emlékét ivadékok hosszú 'sora tartja illő tiszteletben; mert a legnagyobb földi Hős halálával megváltott s a szeretet és igazság utján haladó lélek, mint az öröktől fogva létezőnek az emberben működő megtisztult része: halhatatlan, örökéletü. Feltámadunk! Üdv neked és örök i hála, ki bennünket ez útra vezettél, 1 Urunk, Jézusunk! K. A. Hogyan tartsuk a gyermeknapot ? Irta: Or. Gyenes József. Az istenember feltámadásának, a szeretetnek szent ünnepén, midőn kicsinyeitek a mindenféle jóval megra- | kott szülői asztal körül gondtalan, vig | lakmározásukkal örvendeztetik kedé- ; lyeteket — ihlesse meg sziveiteket az j irgalomnak és könyörületnek felemelő, nemesitő érzése! Első sorban hozzátok szólunk, apák és anyák — akik átéreztétek s méltányolni és felfogni tudjátok a kedves kis apróság első gügyögésével járó boldogság érzését, — amely fokozódik mindinkább, midőn kis gyermeketek kacsóit felétek nyújtani látjátok, amidőn halljátok nap-nap után a rendszertelen gőgicsélésnek artikulált emberi hangokká való kialakulását ! Hozzátok! Mert éppen ti tudjátok azt, hogy mit jelent a kis gyermek életében, - ha nincsen apja, anyja, gondviselője? Ugy-e, összeszorul kebletek arra a puszta gondolatra is, hogy a vére- 1 tekből formálódott édes kis gagyogó jószág gondozó nélkül maradva, do- bathatik bele az élet viharzó forga- j tagába? Pedig hány esőverte, rongyokban didergő kicsiny lélek fojtott nyöszörgése hallatszik a nagyvárosok utczasarkain újságokat kinálgató rongyos némber szellős nagykendője alól ? iá piszkosan, lerongyolódva, éretlen paraszt suhanezok rttpők tréfáinak szomorú tárgyaként hány kóborol aj tóról-aj tóra, sőt községről-községre ilyen „senki fia.“ Én Istenem, mit tehet az az ártatlan csöppség arról, hogy őt a sors zsenge korában a gondozó kezektől megfosztotta, avagy hogy létét a bűnnek, könnyelműségnek köszönheti ? Hisz végre neki is, emberi ábrá- zatra teremtve, az élet javaihoz, örömeihez ezen a czimen ugyanannyi jussa volna, mint a gazdag ember gyermekének! Feli kell ébreszteni a lelkiismeretet, tettekre kell birni a felebaráti szeretetet, meg kell erősiteni, bele- vinni a társadalom minden osztályának vérébe, gondolatkörébe azt a tudatot, hogy aki az elhagyott gyermeket védi, nem irgalmat, szánakozást gyakorol, hanem — kötelességet teljesít, ! Az Országos Gyermekvédő Ingának ezen minden czélok között a legszebb és legnemesebb feladata teljesítésében való támogatását tűzte ki maga elé a Ligának Tolnavármegye területére nézve megalakult helyi bi- zottsága. Czéljai elérésének egyik eszköze a vármegye területén s első sorban annak székhelyén, Szekszárd városában f. évi április hó 3-án a gyermeknap rendezése, mely intézmény jellege, szervezése és lefolyása külön e czélra terjesztett Írásbeli ismertetéseknek tárgyát képezi s ez irányban a Liga részéről rendelkezésre bocsátott s a rendező bizottság által már idejében kiosztott falragaszok s egyéb nyomtatványokból a t. közönség kellőleg tájékozva van. A fősuly az anyagi eredmény minél kedvezőbbé tétele végett, a hölgyek tevékeny és buzgó utánjárására van fektetve. Lehet-e valami szebb, méltóbb s hozzáillőbb a gyöngéd női lelkülethez, mint äz elnyomottak, a Mikor Baranya vármegye főispánját beigtatása alkalmával Tolna vármegye nevében üdvözölte, röviden összefoglalta azt a kapcsolatot, mely a két szomszédos megye között már ősidők éta fennáll. Ugyancsak történelmi vonatkozások kíséretében éltette Konstantinápolyban a török nemzetet. Történelmi és régészeti ismereteit máskor is felhasználta, bár a vonatkozásokat legszívesebben merítette utazásainak tapasztalataiból, s mikor bizalmasabb körben, kedves humorát csillogtatta, régészeti élményeit aknázta ki. E tekintetben, s talán valamennyi pohárköszöntője között legsikerültebb az, a melyet 1802-ben Nagyinányokon, a bányászok zászlajának felszentelését követő lakomán mondott a „vén csontokról.“ Megható az a hízelgéstől ment rajongó- tisztelet és, őszinte ragaszkodás, a melylyel gróf Apponyi Sándor iránt viseltetett, s a melynek több pohárköszöntőjében is kifejezést adott. Ugyancsak nagy tisztelettel adózott Troli pécsi praelátusnak is, aki jótékonyságával szerzett halhatatlan érdemeket. De általában megragadott minden alkalmat, ha valakinek érdemei előtt meghajthatta zászlaját; s igy | felköszöntötte a jubilánsokat (Fördős V. Ágos- ' ton I.), felköszöntötte azokat, a kik kitüntetésben részesültek (Tóth Károly, Fink Kál- : mán); s felköszöntötte a kerületi gyűlések alkalmával paptársait, az ujmisés papokat. Ez a néhány eset is mutatja, hogy , I élénk társadalmi életet élt; megjelent mindenhol, a hol megjelenését társadalmi állása j is kívánta. Mint kedvelt, s igen népszerű pap sokszor vett részt lakodalmi es Jkeresz- i telési ünnepségekben, s ily esetekben is elmondta szellemes köszöntőit az ifjú párra, vagy az örömszülőkre (Török, Szondy, Mol- doványi, Fördős, Wilczek stb. családoknál), j Tudományos és'egyéb elfoglaltsága mellett mindig szakított magának annyi időt, hogy a társadalmi érintkezést fenntartsa barátaival, ismerőseivel; nem zárkózott el rideg könyvei és régiségei közé, hanem kivette részét a földi élet mértékletes örömeiből. Eljárt barátságos lakomákra, s maga is mindig szive- sen látta vendégül barátait. És ő, a ki mit- sem törődött az étkezéssel, a kinek szinte nem is voltak igényei, ilyenkor kitett maga- : ért. Nemcsak pazar lakomával látta el vendégeit, hanem nyájas szeretetben sem volt hiány, s fűszerül az ötletes felköszöntő sem maradt el. Lengyelen és Aparon mindig megünnepelte a búcsút, maga köré gyűjtve barátait, s az ilyen alkalmakra mondott beszédei szép számmal maradtak meg. De van sok pohár- köszöntője, a melyeket akkor mondott el, mikor őt látták vendégül névnapokon, vagy születésriapokon, vagy egyéb ünnepélyes alkalmakkor. Ilyenkor a házi urat, de gyakrabban a házi asszonyt tisztelte meg felszó lalásával. S mint finom érzésű, előkelő modorú, tapintatos ur szívesen mondott ügyes bókokat a társaságban jelenlevő hölgyekre, azzal magyarázva föllépését, hogy a durva cserepekkel foglalkozó régész sem feledkez- hetik meg arról a rendkivül fontos hatásról, a mit a gyöngéd nőiesség gyakorol a világ folyására. E pohárköszöntők sokaságuknál fogva is érdemesek a figyelemre, s mivel az ilynemű dolgokat nem igen szokták megőrizni, ezen gyűjtemény ritkasága miatt is becses. De becsessé teszi e köszöntők nagy részét
