Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1907-03-23 / 12. szám

1907. márczius 23. KÖZÉRDEK 3 szerény adományainkat a szobormű czéljaira kérjük fordítani. De most tulajdonképen a szoborról van szó. Olyan szobor terveztetik, mely a múzeummal szemben állíttatnék fel. Ez legalább is egy megfelelő talapzaton álló mellszobor. Egy ilyen szoborhoz ezerek és ezerek kellenek. A gyűjtés tehát sokáig kell hogy tartson. A hely maga művészeti szem­pontból nem valami alkalmas szobor elhelye­zésére. A monumentális épület agyon nyomja egyik oldalról, a poros utón túl pedig oly nagy a „levegő"*, hogy azt háttér gyanánt csak rendkívüli méretű architectura állja ki. A hely tehát szobor felállítására egy- átaljában nem alkalmas. De mórt kell annak épen szobornak lenni ? S ha mégis szobor lenne, hova jönne a -— másik szobor? Mert a muzeum megterem­tése ötletéből nem egy, hanem két emléket kell megörökíteni! Ezt igy kivánja az osztó igazság! Mi is van az épület két homlok­falán elhelyezett márványtáblába vésve? „Gróf Apponyi Sándor áldozatkészségéből és Wosinsky Mór lelkes munkájával épitette stb. stb.“ — Ez a két ember együtt terem­tett ! Mindkettőjük érdeme, hogy a lengyeli ieletgyüjtemény az archeológia közkincsévé lett! S kettőjük érdeme, hogy ez az egysé­ges gyűjtemény, mely tudományos szempont­ból az egész múzeumban a legtöbbet ér, ma a szekszárdi múzeumban van. Együtt fárad­tak, együtt áldoztak, együtt teremtettek, együtt kell megbecsülteiniük is ! S ennek a szobornál sokkal jobb, szebb és méltóbb módja lenne, ha az épület főbejáratától jobbra és balra egy egy mellképnagyságu bronz medaillon illesztenék bele a falba, melyek­nek egyike Wosinsky Mórt, a másika gróf Apponyi Sándort ábrázolná. Nézetem szerint tehát a gyűjtést c kettős czél érdekében kell folytatni. Az erre szükséges költség hamar összejön. Kevesebből is. művészibb dolgot lehet előáliitani. Ajánlom az essjmét a moz­galom vezetőinek megfontolásába, s egyszers- mint az igazságos közvélemény támogatásába. Nonnullus. Az országos gyermekvédő liga. Az országos gyermekvédő liga szék- I »zárdi bizottsága e hó 21-én délután fél j négykor, dr. Hirling Ádám polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott. Az elnöklő polgármester bejelentő, j hogy Apponyi gróf főispán akadályozva j volt a megjelenésben s a központnak már két Ízben is várt küldette: dr. Karsai sem hogy minden javakorbeli özvegy asszony, a kinek picii szája van, tarthat ezután kél törvényes férjet. A szép özvegy össz.eszoritotta piros aj kait, s módosán kérdező az összeszoritott aj kakkal: — Ugyan, úgy-e ? Másnap azért ismét előfogta fiát. — Hát ma mit végeztetek a tanács­ban ? — Hát azt édes anyám, hogy a melyik javakorban levő özvegy assszonynak nagy szája van : az tarthat ezután négy törvényes férjet. A szép özvegy nagyot nézett, aztán a tegnap összecsucsoritott szép szájat lehető­leg legtágasabbra nyitva, ekként csudál- kozott: — Lehetetlen ! No de úgy gondolom, hogy7 nekem is lehetetlen tovább folytatni, mert még rosszul találnék járni. jelenhetett meg. Mivel az egylet szép czélja és rendeltetése már a múlt héten tartott ülésén bőven ismertetve lett, feleslegesnek találja az ismétlést, e helyett inkább azt javasolja, hogy a bizottság szervezkedjék, miért indítványozza, hogy először is egészít­sék ki * bizottság tagjainak még hiányos névsorát. Többekkel történt megbeszélés folytán bemutat egy névsort, de ez ne aka­dályozzon senkit, hogy a helyi bizottság tagjául mást is ne ajánljon. A névsor követ­kező: Ozv. Sass Istvánná, Fink Kálmánná, Orffy Lajosné, dr. Szigeth Gáborné, Bajó Jánosné, Nits Istvánná, Bajó Pálné, Wolf Henrikné, Tókus Vilmosné, Szeghy Sándorné, dr. Hangéi Ignáczné, Mehrwerth Ferenczné, dr. Haidekker Béláné, Szondy Istvánná, dr. Mayer Gyulán é, dr. Kramolin Gyuláné, Borzsák Endréné, Perlaky Józsefné, Halász Gézánó, Győrbiró Benőné, Debulay Imréné, Stokinger Jánosné, Franek Jánosné, Hahn Ferenczné, Friedmann Béláné, Kövessy Ödönné, dr. Rubinstein Mátyásné, dr. Beöthy Károlyné. Simontsits Elemér, Bajó János, Franek János, Stokinger János, Debulay Imre, Tóth Károly, dr. Dragics Imre, Bajó Pál, Kron Salamon, Halász Géza, Kovács Dávid, Nits István, Kiinger Ferencz, Szabó Géza (hittanár), Fejős Károly, Szeiner Lipót, dr. Rubinstein Mátyás. A felsoroltak közfelkiáltással a bizottság tagjaiul meg is választattak. Ezután az elnök indítványára a gyermeknap rendezőjéül dr. Gyenes József kir. törvényszéki birót választották meg, ki ugyan elhárítani igyekezett magáról e tisz­tet, de végre Simontsits Elemér felszólalása után mégis kénytelen volt meghajolni a köz­bizalom megnyilvánulása előtt. A bizottság titkára közfelkiáltással dr. Szalag László, j jegyzője pedig Rácz József lett. Ezután egy szükebb bizottságot választottak, amelynek a gyermeknap s az egylet más ügyéinek előkészítése lesz a feladata. A bizottság tagjai Hirling Ádám dr. elnöklete alatt: Wigand János, Krammer János, Hazslinszky Géza, Kurz Vilmos, Tihanyi Domokos, Simontsits Béláné, Kovács Dávidné, Hazs­linszky Gézáné, Dőry Nakszi, Wigand Jánosné. A megalakult helyi bizottság további teendőinek tárgyalása alatt Orffy Lajos annak az óhajának adott kifejezést, hogy a befolyó pénz felküldésekor a bizottság hang­súlyozza azt, hogy az itt összegyűlt összeg elsősorban a Tolnamegyéből segítségre szorult gyerekek gondozására fordittassék. Wigand János, dr. Leopold Kornél ezt ellenző fel szólalása után Simontsits Elemér kifejti, hogy a liga országos éi'deket van hivatva szolgálni, annak működését csak hátráltatná, ha az egyes vármegyék hasonló lekötések­kel állanának elé, mivel tehát az alapszabály szerint minden egyes tagnak amúgy is meg­van az ajánlási joga, a bizottság megnyugod- j hátik a központi igazgatás rendelkezéseiben, j A bizottság abban a reményben, hogy igy a | helyi érdek is kielégítést nyerhet, külön javaslattal nem él a felküldött összeg miként leendő használása iránt. Ezzel a bizottság ülése véget ért. Még néhány szó tűzrendésze­tünkről. Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának szives figyelmébe. E lap hasábjain „Tűzrendészetünk“ czimen megjelent czikkemből külön lenyoma­tat készíttettem, s azt egy—Tolnavármegye törvényhatósági bizottságához benyújtandó — indítvány kapcsán a törvényhatósági bi­zottság tagjainak megküldöttem. A kiküldött indítványnak már 14 pél­dánya aláírva beérkezett hozzám ; . ezeket kellő időben akként fogom benyújtani, hogy a legközelebb megtartandó vármegyei köz­gyűlésen tárgyalható legyen. Az indítvány egy példánya pedig köz vétlenül az alispáni hivatalhoz érkezett be. Miután azonban több oldalról azon kérdés merült fel, hogy ezen indítvány el­fogadása nem fog-e vármegyénk adófizető polgáraira újabb terhet róni, indíttatva ér­zem magamat, hogy a kérdést ezen oldaláról is megvilágítsam. Az indítvány ezen alakjában már most elfogadva, a vármegye közönségét újabb te herrel nem sújtja; mert az indítvány nem czéloz mást, mint megindítását egy oly pro- czes8zusnak, mely a vármegye tűzrendészet! viszonyainak javítására vezet. Ha azután ez a proczesszus megindult, s a vármegyei tűzrendészed felügyeletről szóló és alkotandó szabályrendelet kerül majd a törvényhatósági bizottság tárgyalása alá, lesz eldöntendő az anyagiak kérdése is. De legyen szabad a kérdés anyagi oldalát már most megvilágítanom. A tervezett vármegyei tűzrendészed felügyelői állással járó teendők egyfelől szo­rosan vett hatósági funkeziót képeznek (pl. a községek és Szekszárd r. t. város tűzren­dészed viszonyainak, a tűzrendészed szabá­lyok végrehajtásának ellenőrzéseként a hely­színén és előadói teendők végzése az alispáui hivatalnál), másfelől pedig a községek érde­kében végzendők lennének (pl. a községi tűzoltóságok kiképzése) és harmadsorban magán érdekből szükségessé vált kiszállások­kal járna elvégzésük (pl. nagyobb építkezé­sek, tűzveszélyes anyagok felhalmozásával, vagy folytonos tüzeléssel kapcsolatos iparte­lepek engedélyezését megelőző helyszíni szem­léken való közreműködés). A tűzrendészed felügyelőnek teendői közt ekként tett felosztás czélszerüen irány­adónak vehető a költségek mikénti fedezése tekintetében is A tűzrendészed felügyelet mindhárom nemű költségeinek fedezésére szolgálna a vármegyei tűzrendészed alap. Ebből nyerné a tűzrendészed felügyelő megállapitandó tisz­teletdiját (a hatósági funkeziók elvégzése fejében) és kiszállásai alkalmából járó mér­sékelt napi diját és fuvarra tett kész kiadá­sainak megtérítését. (Úgy a hivatalból,] mint : a községek és magánosok érdekében tett kiszállásai alkalmából is.) Ezen alap bevéte- i lét képezné a községek általakba befizetendő é.i hozzájárulás, ugyancsak a községek által kívánt kiszállások, mint a magánosok érde­kében végzett kiszállások fejében esetről-esetre befizetendő átalány összeg (mint van pl. a kultur-mérnöki kiszállásoknak is az adóhiva­talnál befizetendő, határozott összegben meg­állapított átalány összege). A községek évi állandó hozzájárulása lenne 15—20 korona, egy-egy kiszállás áta­lánya lenne, esetről-esetre befizetendő 15— 20—30 korona; ez utóbbi összeg azonban tekintve, hogy ily kiszállás egy-egy községbe 3—4 évenként lenne szükséges, 3—4 felé oszlik, igy egy község évi összes terhe lenne 25—30 korona. Ha inár most figyelembe vesszük annak a lehetőségét, hogy7 a hivata­los és a községek érdekében levő kiszállások a legtöbbször egyesithetők ' lesznek, rövid időn belül a vármegyei tűzrendészed alap annyira megerősödnék, hogy abból a szegé­nyebb községek tűzrendészed kiadásaik fede­zése czéljából még segélyben is lennének ré- szosithetők, esetleg pedig úgy az évi állandó hozzájárulás, mint az esetről-esetre fizetendő átalány összeg is leszállítható. Hogy azután a községek a vármegyei tűzrendészed alapba befizetendő évi állandó hozzájárulást, valamint az érdekükben vég­zendő kiszállásokért járó átalány összeget, Hasvéti képeslapok remek szép kivitel­ben, nagy válasz­tékban, jutányos áron kaphatók BÁTER JÁNOS könyv- és papír kereskedésében Szekszárd, Kaszinó-bazár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom