Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-03-23 / 12. szám
4 Közérdek 1907. márezius 23. mely (ismétlem) évi 25—90 körönét tenne ki, miként fedeznék, enc nézve többféle mód kínálkozik. Igv fedezhetnék a községek ezen kiadásaikat már meglevő tűzoltó alapjukból. (Ilyen alapnak a vármegyei tűzrendészen szabályrendelet értelmében minden községben kell lenni; ezen alapok 1893 év óta oly nagyra szaporodtak, hogy azok kamat jövedelméből ezen hozzájárulást és átalányt te dezhetik) vagy a _ felügyeleti költségekből rájuk eső. részt beszedhetnék a lakosságtól, akár a lakosság száma, vagy annak állami adója, vagy pedig — a mi sok helyütt van szokásban —- a kémények számának arányában a háztulajdonosoktól. E tekintetben azonban határozott számadatok rendelkezésemre nem állanak s igy számszerűleg azt, hogy ez alapok bármelyikének elfogadásával egyik-másik község lakosai mily arányban terheltetnénck, kimutatni nem tudom; de bármelyik alap elfogadható lenne a tűzrendészed felügyelet költse geinek fedezése ezéljából -megteremtendő községi bevétel előteremtéséhez, a községek, az adófizető, vagy éppen csak háztulajdonos, községi lakosok alig észrevehető megterhelésével. Tekintve már most a beszedés módját, s az ezzel járó munkát, valamennyi módozat közül legajánlatosabb a községnek a tűzren dészeti felügyelettel kapcsolatos kiadásai fedezésére a községi pótadónak aránylagos emelése, a mi az évi 25—30 korona többlet kiadást véve figyelembe, újabb teherneK oly csekély, hogy arról beszélni is alig érdemes. Azt hiszem ezekben sikerült eloszlatnom egyes vármegye bizottsági tagoknak az in ditvány aláírását és beküldését eddig gátló aggályait. Hajó János. Márezius 15. Simontornya. Simontornya község közönsége is méltó módon üunepelte meg a márcziusi nagy napok emlékét. A kaszinó szépen sikerült halvacsorát rendezett, melyen szép tósztokban sein volt hiány. Bereck István és dr. Vas Izor már- czius idusának jelentőségét fejtegették szép lendületes beszédekben. Lövi] Jakab Bereck István községi jegyzőre és a jelen volt hölgyekre, Lővy Ignácz pedig a még életben levő negyvennyolezas honvédekre ürítette poharát. A vacsorát követő táncz reggelig együtt tartotta a jó kedvű társaságot. Az iparosok olvasó egylete is szépen ünnepelt. Egész napon időközönkint tarack lövésekkel emlékeztette az embereket a szabadság napjára. Délelőtt tesiületileg részt vett a rom. kath templomban tartott ünnepi istentiszteleten; este pedig társasvacsorát rendezett, melyen Árpád János, Német József és Szili Imre mondottak szép pohárköszöntőket. Az iskolai ünnepélyek közül megemlítjük az izr. iskola ünnepélyét, hol Klein M. József tanító magyarázta el szépen a gyermekek nyelvén az ünnep jelentőségét. Ezen ünnepélyt a gyermekek szavalatai és énekei tették változatossá. Az összes középületeken és sok magánházon lengett a nemzeti zászló. Tolnanémedi. Tolnanémedi községben márezius hó 15-én lobogó diszében állottak úgy a köz, mint a mágánépületek. A református templomban disz isteni tisztelet volt, a hol is Kozma László ref. lelkész igazán megható és magas röptű imában kérte a magyarok Istenét, hogy ebben a se hideg, sem meleg időkben is segitse továbbra nemzetét. Azután a ref iskolában i'kojai ünnepély volt, a lakosság élénk részvételével ; a gyermekek szavaltak, két hangra nemzeti dalokat énekeltek s Kozma László lelkész ismertette a nap l jelentőségét hazafias, lendületes beszédben. .Megható volt az apró honpolgárok hazafias lelkesedéssel előadott szavalata, szép össze- ' vágó éneke, a mi Faragó Mihály lelkes tanító fáradozását dicséri. Délután két órakor az ág hitv. evang. iskola uj tantermében volt nagy részvét mellett ismét iskolai ünnepély. Eösze Zsiginond ev. lelkész tartotta a tartalmas ünnepi beszédet, Bauer János tanító pedig felolvasott ; *a műsor többi 11 pontját a Német István tanító által betanított ének és szavalás töltötte be. A falusi iskolákban szokatlan lendülettel előadott hazafias dalok feltűnést keltettek. A fiatal tanítók kitettek magukért. Este bál volt az olvasókörben. Ezidén az iskolai ünnepélyekre volt a fősuly fektetve, hogy ezúttal az ártatlan lelkekbe vésődjék be nagy nemzeti ünnepünk emléke. Dunaföldvár. A szabadság ünnepe: márezius 15-dike párját ritkító módon folyt le az idén Duna- földváron. A város zász ó díszt öltött s megkapó szép jelenség volt, mikor olyan épülő tek is, melyeken eddig a nemzeti lobogó hiányozni szokott márezius idusán, a kir. járásbíróság, postahivatal, községháza stb. — ez alkalommal büszkeséggel lobogtatták a trikolort! Kora reggel a 48-as itteni öreg bonvédeink zászlójuk alatt misére vonultak. Mise után pedig a község főbb utczáin haladtak el. Látásuk meghatotta a lelkesülni tudó sziveket. Este az „Egyenlőségi kőidben szónoklatokkal, szavalatokkal egybekü tött közvacsora volt. A „Dunaföldvári dal I kör“ a Hyiunussal kezdte s nyitotta meg a közvacsorát, majd a Szózat, s régi magyar dalok éneklése mellett lelkesítette az ünneplő nagy közönséget, Márkus Vilmos zenekara pedig kuruez nótákat adott elő. Egymást érték felköszöntők és szavalatok is. A nem zeti zászlókkal feldíszített nagyterem s fényes teríték valóban nagy ünnepre vallott. Megható volt a 48-as honvédek jelenléte, kiket ez alkalommal is, mint minden évben Szluha István országgyűlési képviselő látott vendégeiül. Az ünnep díszszónoka: Rátkay László országgyűlési képviselő, az „Egyenlőség! kör“ elnöke volt. A gazdasági önállóság mellett tartott képekben gazdag, magasszár- nyalásu beszédet, majd a jelenlevő 48-asokat éltette s érdekükben, valamint az egész országban még életben levő 48-asok érdekében a közönség iftvében sürgönyt intézett a miniszter- elnökhöz, hogy a 48 ások kegydijat felemelése tárgyában tett Ígéretét mielőbb beváltani szíveskednék Vastayh Ferencz a „Talpra magyar“-ral, ifj. Rátkay László az „Egy gondolat bánt engemet“ szavalatával lelkesített, majd dr. Schóber László tett indítványt, | bogy a dunaföldvári temetőben Damjanich egyik volt hadnagyának emlékét a közönség méltó emlékkel örökítse meg. Szép beszédet I mondott Adorján Ferencz a 48 ra, majd is- I mét a „Dunaföldvári Dalköi-re.“ Horváth | János, Rátkay László országgyűlési kép- I viselőt köszöntötte fel s a jelenvolt 48 as j honvédeket üdvözölte. Végül Vastagh Ferencz a „Dunaföldvári Dalkör“ pártolására, i mint a hazafiság ébrentartójára hívta fel az ünneplők figyelmét. A sikerült közvacsora a reggeli órákban ért véget. Tolna. ■ A szabadság hajnal hasadásának emlék napját Tolnán három egyesületben is meg- I ünnepelték. A Casinó, Iparos olvasó egylet í és a Kath. legényegylet rendezett ez alkalommal hazafi s ünnepélyt. — A leglátogatottabb volt a kath. legényegylet ünnepélye, ahol Fekete Ágoston prépost plébános tartott ünnepi beszédet; Mózes Endre, meg Sif>os József pedig alkalmi felolvasást. Ezen kiviil Schelleniberger Józsa és Schmekád Katicza alkalmi költeményt szavalt, az ifjúsági dalárda pedig hazafias dalokat énekelt. Bátaszék. Bátaszéken délelőtt 10 órakor ünnepi mise volt, melyen jelen volt a község elöljárósága, az iskolás gyermekek. Testületileg fölvonultak a tűzoltók*-, a polgár-testület, a kath. legényegyesület, a magyar munkásegyesület, valamint az intelligenciának java része, (valláskülönbség nélkül.) Az egybegyült közönség áhítattal hallgatta a dalárda énekét. Mise után Blandl György káplán mondott a s/ószékről hazaszeretettől duzzadó, vallásos érzéstől áthatott beszédet. Este bankett volt, melyen 80-nál többen vettek részt. Gyönyörű hazafias beszédben méltatták a napot Szabó Károly orsz. gyűlési képviselő, valamint Szakács Imre, mórágyi ev. ref. lelkész, úgyszintén Bátaszék község érdemes jegyzője, Erdős Gábor is. Alsónyék. Az alsónyéki polgári olvasókör ösz- szes tagjai 10 órakor zászlóval a szent egyházba mentek, l;ol Szabó Károly ország- gyűlési képviselő, mint lelkész oly megható imát és jtrédikácziót tartott, hogy a híveket és a szomszéd községi, nagy számmal megjelenteket valósággal elragadta. Az isteni tisztelet után, az összes lakosság és a szomszéd községiek is zene szóval a vendéglőbe mentek, ol a közös ebéd várta őket Ebéd alatt Szabó Károly országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, méltatva beszédében márezius 15 ikének évfordulóját, a bátnszéki vendé gekre emelte poharát. Utána Papp János emelt poharat Kossuth Ferenezre, kívánva, hogy az isten sokáig éltesse, hazánk javára és boldogságára. Beszédére a vendégek sttr- gönyileg üdvözölték Kossuth Ferenczet. Ez után megkezdődött a zene és járták a csárdást kivilágos kivirradtig. Paks. A paksi állami polgári iskolában nagyszámú közönség jelenlétében ünnepelték meg márezius 15 ét. A műsor a következő volt : 1 Szózat Kun Kálmán tanár vezetése mellett, énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Klauber Sándor szavalta Petőfi Sándor „Rab“ czimű költeményét 3. Kun Kálmán polgári iskolai tanár a hazafiasságtól áthatott lendületes szép beszédben méltatta a márezius 15 iki történteket és az ifjúságot a hazaszeretetre serkentette. 4. Giins Jenő szavalta Petőfi Sándor „márezius 15, 1848“ czimü költeményét. 5. Polgár István nagy hatással szavalta a „Petőfi visszatér“ czimü költeményt Váradi Antaltól. Végül az ifjúsági énekkar Kan Kálmán tanár vezetése alatt a himnuszt énekelte és ezzel e szép ünnepség véget ért. Azonkivül az összes felekezeti iskolákban megünnepelték márezius 15 ót. Bonyhád. Bonybádnak érzelemben magyar kö- zönsége tömegesen vett részt a polgári leányiskolának kiválóan sikerült ünnepén, melyet a szózat eleneklese után az iskola igazgató- nője, Setényi Sarolta nyitott meg, magasan szárnyaló beszéddel Deutsch Ilona hazafias erótól duzzadó felolvasásban méltatta már- cziu8 15-ikének jelentőségét. Kőnigsbaum Mariska, Kühnel Hona és Davidovics Irma hazafias verseket szavaltak igazi lelkesedéssel, a növendékek énekkara szépen énekelte Erkel „Takarodó“ ját és végül előadták igen Fekete Hugó Szekszárd, Kaszinó-bazár Női- és gyermek-kötények, harisnyák, ingek, gallérok, 30_H nyakkendők, ajándék-, disz- és játéktárgyak nagy választékban.
