Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-01-12 / 2. szám
KÖZÉRDEK 1907. január 12 2 __________. ,. 7r.:T .- . • I A javaslat szerint igen fontos szem- j pont forgalmi érdekből, hogy lehetőiéi) minden községnek legyen egy, a járási közntnál nem alsóbb ősz- tályu közutja, mely a községei a legközelebbi közúttal kapcsolatba hozza s lehetőleg minden község j összekötne legyen a legközelebbi na- | sut állomással. E czélból a bizottság azt is javasolja, hogy a kerületi felügyelők az osztályozást a járási közutakon kezdjék, hogy mit bir az alap 15 év alatt kiépiteni és fenntar- 1 tani; tehát amennyi közutat csak elbír, ide veendő be, a többit pedig, ha járás1 jellegű lenne is, vagy a tör- ; vényhatósági utak közé fel, vagy a ( községi utak közé leosztályozzák. Ezek volnának az uj közúti tör- ; vényjavaslatot előkészítő bizottság javaslataiból főbb vonásokban, az álfa- ! lános érdeknek. A tervezett módosításokat, azt hisszük általánosságban örömmel üdvözli mindenki, nemcsak azért, mert az útadó kivetése egységesebbé válik, j az utosztályozás is igen helyes s ész- szerű módon történik, de legkivált ; azért, mert falán egyszer már vége j szakad, a bizony sokszor ötletszerűit történő útépítéseknek; meglevőn az előre megfontolt egységes terv, megszűnik az utakért folyó harcz és title- j kedés, amelyben a hatalmasabb érdek- J körök bizony nagyon sokszor elnyomták a gyengébbek jogos, igazságos kívánságát 8 a ki birja, marja, elvén, nem egyszer a közérdek rovására juttatták érvényre saját önző akaratukat. Szekszárd utczáinak kikövezése. A várossá való átalakuláshoz fűzött várakozások között az elsők egyikét foglalta el a kövezetvám-szedés jogának megszerzése. amivel vele jár, illetve amelynek teltételét képezi a város utczáinak kiküvezóse. Es a város polgármesterének dr. Hiding Ádámnak azt a törekvését, melylyel azt a kérdést a megoldandók élére helyezte, a legnagyobb elismeréssel kell honorálnunk, mert a városunk utczáin éktelenkedő feneketlen sár, rovására van a külső csinnak, a közegészségre káros hatású, akadályozza a köz- tisztaság fenntartását valamint a közlekedést is. A város képviselőtestülete is méltányolta mindezeket az okokat és egyik közelebb múlt gyűlésén megbizta Fejős Károly | szekszárdi mérnököt a szükséges műszaki , munkák, tervek és költségelőirányzat meg- ; készítésével. Á mérnök ur a legkisebb részletre is kiterjeszkedő, pontos és nagy körültekintéssel készitett munkálatával el készült és azt a városhoz már be is terjesztette. E szerint a város utczáinak hossza 22165 in. melyből ez idő szerint ki van kövezve 5620, kövezetlen 16845 m. Az utczákat a tervezet két csoportra osztja. Olyanokra, melyeken nagyobb terhet vivő járművek és kevésbé forgalmasokra, illetve olyanokra, melyeken könnyebb jár- j müvek és ritkábban közlekednek. Az első csoportba tartozók megsulykolt töröttkő ala-. pon bazalt koczkakővel, a második csoportba tartozók durva homokréteg alapon hasított visegrádi kék kővel burkoltatnának. Koczkakővel való kirakásra a tervezet az igazságügyi palola előtti utat, a Üsendes-utcza/ déli oldalát, a Szárnyas-, Pásztor-, Kerti-, Virág-, j Selyemgyár-, Orvos , Duna-, Sétatér-, a gim j názium mögötti és a Visi utczát jelöli ki. J Koczka kövei kövezve lenne 5044 m. amelyben bennfoglaltatik az a 732, m., a mely most hasított kővel van kirakva, de amely felszedetnék és újra köveztetnék. Hasított kővel 17121 m. lenne burkolva, melyben a már meglevő 4588 m. hosszú kövezet is bennfoglaltatik. A kövezet 4—5 m. szélesre van tervezve. A bemutatott költségvetés szerint a város utczáinak, a tervezet szerinti kikövezése 450,476 korona 04 fillérbe kerül, az évi fenntartási költség pedig 11,387 koronát tesz és pedig 3 útkaparó á 384 K, 1162, műtárgyak javítása 2Ö0, söprés, szemétel- hordás 2750, sárlehuzás és eltakarítás 6600, évenkinti javítás 675 korona. Ezek a tervezetnek azok a részei, a melyek a közönséget érdekelhetik s bizonyára együtt óhajtja velünk a város egész közönsége, hogy a tervet bár már mielőbb megvalósítva látnók. Tűzrendészetünk. Irta : Bajó János vármegyei árvaszéki ülnök és képesített tiizoltótiszt. (Folytatás.) Nélkülözi szabályrendeletünk a parázsnak, hamunak udvarra, szemétdombra kiöntését tiltó-, gyárakból, gépházakból stb. kikerülő hamu, tüzessalak lerakását szabályozó rendelkezéseket,*) szalmatüzelésnél a pörnye részére vízzel félig telt harnus gödör felállt fásának-, fáklyásmenetek engedélyezése esetén erről a tűzoltóság értesítésének kötelezettségét. Mennyire üdvös lenne a gyufának zárt tartókban való elhelyezése iránti ren- delkezéSj s a zsebben — tartó nélkül való — elhelyezésnek és a fül mellé dugasának szigorú eltiltása ! A lőpor és hasonló robbanó anyagok tartására érvényben levő szabályoknak a tüzrendészeti szabályrendeletbe való felvételét ismét csak az indokolja, a mit fentebb egyéb robbanó anyagok tartására nézve felemlítettem. Nem találunk szabályrendeletünkben intézkedést, mely a szabadban való tüzelésre, gőzgépeknek belterületen való kipróbálására, disznó perzselésre vonatkoznék ; vagy a sza badbau égő tűznek felügyelet nélkül hagyását büntetné. Miért hiányzik szabályrendeletünkből a kémények égetésének szabályozását tárgyaló , a kémények tűzbiztos építésének ellenőrzését szabályozó-, gyúlékony tárgyak padláson való elhelyezését tiltó-, gyalufor gács , fürészpor-, papirforgácsnak a műhelyekből naponkint való eltakarítását ezélzó rendelkezés ? Gyúlékony anyagokat tartalmazó helyiségben a munkásoknak a dohányzástól való eltiltása s ily helyiségekben vizkészlet tartásának kötelezettsége? Nem lenne-e czélszerü szabályrendele*) Dunaszentgyörgy község nemesi tanácsa már 70 évvel ezelőtt megtiltotta a hamunak szemétdombra, kerítések tövébe stb. kiöntését. (Lásd a Dunaszentgyörgy község nemesi tanácsának üléseiről vezetett jegyzőkönyvvet a község levéltárában). tető térkép, főleg, ha az oly sűrűén lakott és számos nagyvárossal dicsekedő Angolor- szágéval hasonlítjuk össze. Mig Erdély bérezés, erdős, patakokban gazdag vidékén legkevésbé pusztít, addig leghatalmasabb a gazdaságáról híres és legmagyarabb Tisza— Duna közben. Persze, itt van a legkevesebb viz ős a legtöbb por! Angliában ilyen szomorú vidéket nem is találunk : a rettenetesen szegény és szintén földművelő Irland j egészség dolgában vetekedik a Királyhágón túl levő, tehát legjobb területünkkel! A betegség nem riad vissza semmiféle társadalmi korláttól; még az alabárdos testőrség sem imponál neki: a kétségtelen előnyben részesített szegéngség milliói mellett, nem ▼éti meg az uralkodó házakul sem és a Habsburg és Románom ház nem egy tagja ▼olt kénytelen meghajolni e demokrata kaszás parancsszava előtt. Nem kiméi e baj semmiféle életkort sem. Erre nézve a legpontosabb adatokat Svájcz szolgáltatta és az 1888—1892-ik átlagszámokból kiderül, hogy még a 60-—70, sőt 80 éveseket sem kíméli, bár legnaggobb az aratása a harmadik és neggedik évtizedben. Valóban megdöbbentő elgondolni, hogy pl. hazánkban minden 6—7-ik ember halálát a tüdövész okozza s tekintve, hogy átlagod számítás szerint mintegy G évig tart, mig e baj végez egy emberrel, igy állandóan igen nagy számban élnek közöttünk a fertőzött egyének. Magyarországban az adataink alapján 1903-ra kiszámítva nem kevesebb, mint h00.000-re kell a tüdővészes betegek számát tennünk! A magyar tüdő- vészellenes mozgalom nagyérdemű vezére Korányi Frigyes évekkel ezelőtt Budapestre nézve, csekélységem pedig az ő nyomán az egész országra nézve kiszámította, hogy az országunkban élő tüdővészesek csökkent munkaerejéből és munkaképességéből folyó és az illető családokat sajtó anyagi érték- veszleség, évente és minimálisan számitva, legalább 70 millió koronára tehető, amihez még ápolásuk és gyógykezelésök költségeit is — szintén a legminimálisabban — hozzászámítva, az egész legalább 80—00 .millió korona értéket jelent éoenkint, amelynek az összlakosság munkaeredményéből való rendszeres kiesése mindenesetre pótolhatatlan hézagot és nemzetgazdasági veszteséget képez ! És még, ha a baj által okozott tömérdek szenvedést, gyászt, nyomort tekint jük! Elszorul szivünk a keserves kálvária láttára, melyet a szerencsétlen beteg és családja megjárni kénytelen, mig a kinos megváltás végre bekövetkezik! S hogy e pusztító kór tényleg egy népbetegség, azt az óriási számokon kívül semmi sem igazolja világosabban, mint ha azt a két térképet egybevetjük, melyet Leon Petit Párizs kerületeinek tüdővész halandóságáról, Bertillon pedig a franczia főváros kerületeinek anyagi helyzetéről készitett. Ebből látjuk, hogy a gazdagság által lakott kerületekben a gíimős halálozás igen enyhe,. a jómód által lakottakban enyhe, a középosztály kerületeiben közepes, a szegénységéiben súlyos, a nyomor typikus kerületében pedig szinte ijesztő arányid Azt se higyjük, amit naiv emberektől itt-ott hallani, hogy t. i. a »tüdövész« csak az ujabb kor kitalálmámja s hogy azelőtt az emberiség azt nem is ismerte; klasszikus leírását leljük annak már az ókorban is, azonban csak a modern kutatás derité fel annak óriási elterjedtségét. — Folytatjuk. — 1 UtíiifemeySeycH,, ürutt* . SZfcftiSP» feöhöges, skrofulozis. influenza elles számtalan tanár és orvos által Mpoirta ajánlva. Miatkogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen ■indent« „B»eh«“ —mmfUut. F. Isfaua-U Keck* & Cs. tusi (MJl tv»i.fc.; 'vlV-?ő Roche
