Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-01-12 / 2. szám
1907. január 12. 3 tünkbe felvenni a gyúlékony anyagok raktár- helyiségének mikénti építését, homokkészlettel, biztonsági lámpással való felszerelését? Ily nagyobb raktáraknak több különálló részre osztását, kereskedésekben, raktárakban a könnyen gyuló csomagoló anyagok napi szükséglet-mennyiségének megállapítását magában foglaló rendelkezéseket ? — a mint ezt a tervezet is teszi. Gázgyárak, villamostelepek, petroloum- gyárak, acetylen fejlesztő készüléket magában foglaló épületek felállításának szabályozása azért, mert esetleg ily telepek vármegyénkben nincsenek, nem maradhat ki a szabályrendeletből; hol van az megírva, hogy soha nem lesznek ily telepek 7 ^(Villamos telepek már vannak is!) Ongyulásnak kitett anyagok raktározásának szabályozása szintén szabályrendeletünkben kell, hogy helyet foglaljon. Czélszerüség által indokolva felveendők szabályrendeletünkbe a vasutak mentén való építkezések szabályozása tárgyában érvényben levő rendelkezések is. Nem lenne e indokolt nyilvános épületek, templomok, iskolák, kórházak, szinbázak mulató helyek stb. tűzbiztonsága tekintetében tételes intézkedéseket statuálni ? Ezekben a tűzbiztos építkezés kikötése mellett a kijáratok számát és méreteit, a lépcsők és termek tűzbiztos elválasztását szabályozni ? Ezeknek berendezésére, befogadó képességére állandó felügyeletére és tüzörségére vonatkozó rendelkezéseket megállapítani ? Szabályrendeletünk egy hectoliter víznek készletben tartását rendeli el oly házakban, melyek kuttal ellátva nincsenek; a tervezet 2 hektoliter viz készletben tartását czélozza minden háznál, tehát az olyanoknál is, melyek kuttal el vannak látva. Bizonyára minden indokolást mellőzhetünk a tervezet ezen rendelkezése mellett, ha elgondoljuk, hogy mily előny van abban, ha az égő háznál a tűzoltóság egyszerre 2 hektoliter vizet talál készletben, s az oltáshoz siető emberek már a tűzzel szomszédos házakban megtölthetik kannáikat s vizzel érkeznek a fecskendőhöz! Legyen azután ezen vízkészlet helye meghatározva s ez legyen a telkek utczái vonalán a kapubejárás mellett, hogy igy mindenki, különösen a tűzoltóság, mely fecskendőjét helyes taktika mellett az égő ház előtt az utczán — s nem az égő ház udvarán — helyezi el, könnyen hozzáférhessen. Itt megkell még említenem, hogy sem a tervezet »ein a szabályrendelet nem foglal magában rendelkezést arra névé, hogy bérházaknál a vízkészletről és oltószerekről ki gondoskodjék ? A tulajdonos-e, vagy a ki a házban lakik ? A háztetőkön tetőlétráknak állandó elhelyezését sem rendeli el a szabályrendelet ; ennek czélszerü voltáról már több község elöljárósága meggyőződött; minden községben minden házon leendő alkalmazása kétségtelenül előnyös lenne. Hány tüzeset keletkezik a helytelen építkezésből ? Ezt is meglehetne akadályozni, ha a helyszíni szemlén kisebb építkezéseknél a községi tűzoltó parancsnok, nagyobb építkezéseknél a tűzrendészed felügyelő jelen volna ! Szabályrendeletünk a tűzoltó szerek minőségére és minimális mennyiségére nézve az 50 és ennél kevesebb házból álló községek tekintetében foglal magában részlete» rendelkezéseket, mig az 50-nél több házzal biró kösségekre nézve ezen minőség és mennyiaég aránylagos emelését állapitja meg. Hogy ez as emelkedési arány mily vitássá lehet a tüzoltósserek beszerzésére kötelezett községek és a felügyeletet gyakorló hatóságok (főszolgabíró, alispán) közt, könnyű elFEKETE ICO rövidáru-, KÖZÉRDEK gondolni; ha már most a főszolgabiró — mint I-8Ő fokú tűzrendészed hatóság — kötelezi a községet a tűzoltó szerek beszerzé sére s a község ez ellen kifogást tesz, mily sokáig elhúzódik a tűzoltó szerek beszerzése, mig e tekintetben végérvényes határozat hozatik! Ezt elkerülendő, kétségtelenül helyes a tervezet rendelkezése, mikor az 50-nél több házzal biró községeket — »zintén csak a házak számának figyelembe vételével — ismét több kategóriába osztja, a beszerzendő tűzoltó szerek minősége és minimális mennyi sége tekintetében. A tervezet az 50 és 25-nél kevesebb házzal biró községek, puszták, telepek oltó- szereinek minimális mennyiségét is megállapítja, mig az ennél kisebb lakott helyek, negyobb ipartelepek, gyárak, malmok oltóeszközeinek megállapítását a hatóságra bízza. Egyben módot nyújt a hatóságnak az oltószerek beszerzése tekintetében a helyi viszonyok figyelembe vételével határozni Ellenben a szabályrendelet a targonczra vagy puttony fecskendő előírása mellett egyéb szerek tekintetében a minimális mennyiséget nem állapitja meg. Hogy a tüzoltószerek elhelyezésére »zánt szertárak mikénti építésének a tervezetben foglalt előírása nem felesleges, mindenki beláthatja, ki a községi szertárak építési helyét és módját megfigyelte; mert ekkor tapasz talhatta, hogy a szertár nagy ritkán építtetett könnyen hozzáférhető helyre, belőle a szereknek az utczára való kivontalása is már akadályokba ütközik, a szertár a szerek befogadására elégtelen, ez okból a szerek benne össze vannak zsúfolva; némely ily szertár valóságos tyúkól, de majdnem valamennyi igazi porfészek. Nem felesleges intézkedése a tervezetnek az sem, hogy a tűzoltó szerek más — mint tűzoltási -— czélra fel ne használtassanak. Ily tilalom sem foglaltatik szabályrendeletünkben, pedig a korcsolya pályák vizzel való megtöltése, vagy a záporesők alkalmával pinczébe futott víznek kiemelése ugyancsak nem tűzoltói czél; a fecskendőknek ily czélra való igénybe vétele határozottan eltiltandó lenne. (Folytatjuk.) VÁRMEGYE. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését gróf Apponyi Géza főispán elnöklésével f. hó 9-én tartotta meg. Jelen voltak : Dőry Pál alispán, Simontsits Elemér vin. főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyiga/gató, dr. Hanyel Ignácz főorvos, Totth Ödön főügyész, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Örfjy Lajos, Wosinsky Mór, Török Béla, Perczel Dezső, Sass László, Beke Ferencz kir. alügyész. Dőry Pál alispán jélentése szerint de- czember havában a közbiztonság állapota kielégítő volt. Fegyelmi eljárás nem fordult elő, de rendbirságolás egy eseti) •íkal- maztatott. Deczember hónapban az ik. .• i 1667 ügydarab érkezett be. Az egész c folyamán 3513 drb volt a közigazgatási i zott sági ügydarabok száma, melyek közül 3 47 drb elintéztetett. Fink Kálmán kir. tanácsos, . nzügy- igazgató jelentése szerint deczember hónapban a különböző adónemekből befolyt 536381 korona 94 fillér, mely bevételt a múlt év hason időszakában befolyt 165462 korona 73 fillérrel összehasonlítva, az eredmény kedvezőbb 370919 kor. 21 fillérrel. A megyében 7 szeszfőzde volt működésben. Fizetési halasztás 21953 kor. nézve engedélyeztetett. Siyora Lajos törvényhatósági állatorvos jelentése szerint az állategészségügy a lefolyt hónapban kedvezőbbre fordult. Főleg a ser- í tésvész mutatott apadást. Ujmajor pusztán ragadós száj és körömfájás lépett fel, melyet azonban az erélyes óvintézkedésekkel sikerült helyhez kötni. Alacs Zoltán főmérnök jelentése szerint az állami és törvényhatósági közutak állapota a lefolyt hóban elég jó volt, elemi kár, vagy közlekedési akadály még a nagy hóesés miatt sem fordult elő. Az állami közúton a gyürüsi hid építése, a paksi átkelési szakasz egy részének rendezési munkája a vállalkozó hanyagsága miatt befejezést nem nyert; de némi kisegítő munkálatok által mindkét helyen az ideiglenes közlekedés megnyílt. A közutakon, a még hátralevő kavics a tél beállta előtt teljesen beágyaztatott. A szekszárd bikácsi th. közút végső szakaszán a földmunka a szükséges Déliány mütárgygyal együtt teljesen befejeztetett. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint az 1904—905. évi i beruházási útépítkezésekre összesen jóváhagyott tervek alapján a vármegyének 1.459,671 kor. 49 fillér járna; ebből időközben kiutal- ványoztatott i77,383 kor. 39 fillér, tehát még 1.282,000 koronára volna szükség, mely összeget azonban teljesen nem utalványozta ki, hanem abból levonta a vármegye által az útalap terhére felveendő 717.000 koronát, csak a maradványt, azaz 565.000 koronát tette folyóvá. A 717.000 koronás kölcsön felvétele most már sürgőssé vált, mert különben az egész útépítkezés megakad. Az 1906—907. évekre kiépítésre előirt utakra a tervezetek teljesen készen vannak, de mindaddig nem terjeszthetők fel jóváhagyás végett, mig a 717.000 koronás köl- i csont a vármegye fel nem vette és az uj { építkezési terv általa jóváhagyva nincsen. Dr Hanyel Ignácz t. főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot a múlt év deczember havában általában kedvező volt, kivéve a szekszárdi és ózsák pusztai vörheny járványt, melyek azonban most már megszűntnek tekinthetők, csupán Bölcskén áll még mindig fenn. A szekszárdi Ferencz közkórházban ápolás alatt volt 501 egyén. —- A közegészségügyi vizsgálatok a szokott módon a múlt hóban is megtörténtek. Az ülésen a következő fontosabb ügyeket intézték el: Közigazgatásiak : A különféle albizottságokat következőkép alakították meg : E dészeli albizottság. Megválasztattak gróf Apponyi Géza főispán, Török Béla, Kouáts. S. Endre, rendes tagokká ; kik közül í azután gróf Apponyi Géza elnökké, Török Béla alelnökké és dr. Szentkirályi Mihály jegyzővé, lett Gyámügyi fellebbviteli bizottság. Választás folytán rendes tagok lettek: gróf ! Széchenyi Sándor, Jeszenszky Andor, póttag: Femet József; gróf Apponyi Géza főispán által kineveztettek_ mint rendes tagok : Hoda Vilmos és Orffy Lajos, mint póttag : Wosinsky Mór. Mezőgazdasági bizottság 1907. é» 1908. évre szóló megbízatással rendes tagjaivá lettek: Kooáts S. Endre, Orffy Lajos, Jeszenszky Andor, Perczel József, póttagjaivá : Éernrieder József, Török Béla, . Wosinsky Mór, Boda Vilmos. II. fokú erdei kihágási bizottság. FARSANGI ÚJDONSÁGOK!! U. m.: törhetlc-n babák, moz^ó babák, 13 kr.-tól kezdve, valódi franczia baba 75 czm. hosszú 3 trt., felhúzható vonatok, motorok, darabja 25 krajezár. Fonográfok tiszta hanggal, drbja hengerrel együtt 5 frt. Újévi dísztárgyak nagy választékban !! 21—bt disz- és játékáru iizieiien Szekszárd, Kaszinó-bazár.
