Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-12-29 / 53. szám
1906. deczeqiber 29. KÖZÉRDEK 3 verejtékkel megszerzett vagyon megvédése s végeredményében a nemzeti vagyont a tűz által érhető — még ma is évenként milli ókra rugó — károk megakadályozása iránt érdeklődnek: mert csak ezeknek fog érdekes olvasmányul szolgálni. Másoknak, kik csak időtöltésből, szórakozásból olvasnak, elolvasásra éppen nem ajánlhatom; ezek előtt még a betűt is gyűlöletessé teheti, ez pedig a czélom nem lehet. Jelen czikkem szól tehát egyedül a komoly olvasóknak, a közügyek iránt érdeklődőknek. Egyedül ezek fogják az előadottakat megszivlelni, s ezekről hiszem, hogy a tűzrendészetünk terén ma létező állapotokon segiteni fognak/ mert segiteni tudnak és akarnak. Tapasztalás bizonyítja, hogy a ki valamely eszme gyakorlati fontosságáról, czélsze- rüségéről meggyőződött, igyekszik azt az eszmét ihások előtt is ismertté tenni, azon eszmének másokat is megnyerni; ez a czélom ezen czikkel nekem is. Tapasztalásból tudjuk azt is, hogy ez az igyekezet nem mindig jár a remélt sikerrel; mégis— ha még a siker legkisebb reménye nélkül is tettem volna ezt — vettem magamnak a fáradságot e czikk megírására, egyedül azon reményben, hogy legalább ama kevesek érdeklődését fogom egy humánus ügy iránt felkelteni, kik a közjóra törekvőkként ismeretesek, kiknek részéről vármegyénk tűzrendészete iránt az érdeklődés ép oly lelkesedéssel fog megnyilatkozni, mint a milyennel én e czikket megirtam. * * * Vármegyénk tűzrendészetét az 1890. évben alkotott vármegyei szabályrendelet — a községi ttizrendészeti szabályrendeletek irányelveiről — szabályozza. Ennek alapját az 1888. évi kormányrendelet vetette meg. A vármegyei szabályrendelet pedig kötelezi a községeket, hogy helyi viszonyaiknak megfelelő községi' szabályrendeleteket alkossanak. A községek ezen kötelezettségüknek az 1891—1893. években tettek eleget, azonban a „helyi viszonyokw-at nem mindig vették figyelembe. Ez idő óta tűzrendészetünk tételes szabályai a fejlődést alig ismerik. Mert — eltekintve egyes tűzveszélyes anyagok fokozottabb ipari használatából kifolyólag, ezen anya--, gok kezelését, raktározását stb. érdeklődkor-' mányrendeletektől — 4üzrendészetühk tételes szabályait még ma is a 18 évvel ezelőtt ki- bocsájtott- kormányrendelet, a 16 évvel ezelőtt megalkotott vármegyei szabályrendelet foglalja magában; pedig ez a 16—18 év termékeny talaja volt a tapasztalatnak, melyet szak férfiak elméleti tudása megváló sitani, a gyakorlati térre átvinni megkísérelt de minden siker nélkül. Siker nélküli volt az országos i tűzoltó- szövetség munkája, midőn a tüzrendészeti törvény tervezetet — 5 évvel ezelőtt — megalkotta s a magas kőrinányhoz benyújtotta; siker nélküli volt ugyanezen szövetség* igyekezete, mikor a vármegyei és községi tüz- rendésizeti szabályrendelet mintáit elkészítette s ezelőtt három évvel a vármegyéknek meg- küldötte. S mi volt ezen sikertelenség oka? A törvénytervezet azért nem lett volna törvénnyé, mert a tüzrendészeti költségek fedezetére a biztositó társaságokat — melyeknek igazgatóságában tekintélyes ország- gyűlési képviselők foglaltak helyet — kívánta horribilis jövedelmük 2°/o-val megadóztatni ? A szabályrendelet minta azért nem lett volna elfogadva, mert a tüzrendészeti kiadások szaporodásától féltek a vármegyék és a költségek ? Kétségtelen, hogy minden újítás újabb kiadással jár; de mikor az újabb kiadás és az általa elért előnyök a mérleget kiegyenlítik, az ujitástól visszariadni nem volna szabad. A biztosítási társaságok részvényesei azt a 2°/o jövedelm csökkenést meg sem éreznék, mert javulnának a tüzrendészeti állapotok, kevesebb volna a tüzeset, kevesebb kárdijat kellene kifizetniük. A vármegyék és községek kiadástöbb létéi pedig kamatostulmegtérülnének ugyancsak azért, mert kevesebb lenne a tüzeset, a szorgalmas munkával megteremtett vagyon a tüztől nagyobb biztonságban lenne s a lakosság néhány fillérrel megváltaná magát a rettegéstől. Mert tévesen gondolkozik az, ki azt hiszi, hogy a biztositág által meg van védve a tűz miatt szenvedhető károsodástól! Kevés tüzkárosult dicsekedett még, hogy a tűz által elpusztult vagyonáért a biztosított összeggel teljesen kártalanítva lett,! De még teljes kártalánitás esetében is nem hagyandó figyelmen kívül egy magasabb szempont: a nemzeti vagyon pusztulásának megakadályozása. (Folyt, köv.) Építkezés előtt. A polgári leányiskola, postahivatal és csendőrség sürgős elhelyezése szinte kényszeríti a város közönségét, hogy a középit- kezés terén a fejlődés irányában határozott lépést tegyen. S ámbár a pénz drágasága, a munka viszonyok bizonytalan volta s a beltelkek aránytalan drágulása miatt nem épen szerencsés körülmények között kell az épitkezést megkezdenünk, mégis ha alapos számadást csinálunk s ha a középitkezést egybekötjük egyéb fontos kérdés megoldásával is és ha mindezekhez az állam kellő támogatását is sikerülend megnyernünk, nincs okunk, hogy az ezirányban szándékolt lépéstől visszariadjunk. Legelőrehaladottabb stádiumban van a polgári leányiskola épület-kérdése. Szekszárd város karácsonyfájára egy igen szép épülettervet függesztett az állam- épitészeti hivatal szorgalmas és ügyes keze, .finom ízlése. A Szegzárdi takarékpénztár a közügy iránti áldozatkészséggel tartotta fenn az úgynevezett A lbanich-telket a polgári leányiskola számára, mert nincs kétség benne, hogy 5—6000 koronával is magasabb vételárt kapott volna a takarék harmadik személyétől ezen 1000 Q ölnyi saroktelekért. De az utczavonal megállapítása oly szerencsétlenül történt, hogy ha ezen változ tatás nem történik, nemcsak a városrendezés elé állítunk egy elháríthatatlan akadályt, de megnehezítjük a Sédárokszabályozást s magát a leányiskola szépészeti hatását is felére szoritjuk vissza. Előre is megjegyzem, hogy a kitűzött vonal a Rezeg városi mérnök által készített utczaszabályozási tervei ellenkezik, amennyiben a Sédpatakkal párhuzamosan csak 3 méter széles gyalogjárót hagyna fenn, holott Rezeg terve szerint ott rendes szélességű kocsiközlekedésre is alkalmas utczát kell hagyni. A főutcza felől pedig az épület déli I sarka a szomszédos Perlaky-féle háznál töbfé | mint egy méterrel beljebb szögelne az utcza- testbe egy oly szögletet alkotva ott, amelynek szépészeti hatását nem kell bővebben, kiemelnem. Szerencse, hogy csak két utczára szolgál a telek, igy könnyebben lehet a dől gon segiteni anélkül, hogy a leirt terven i változtatni kellene. A polgári leányiskola épületnek ezen- 1000 Q öles saroktelek aránytalanul nagy lévén a beépítésre, a terv szerint a Sédnél a kereszténység szelídítő szelleme előidézett. Még nem rég fél vad állapotban a gyilkolás és pusztításban lelték örömüket s most már az, kinek szépapja még*, templomokat s kereszteket döntött porba, jámbor zsolozsmák éneklése közt vonul a szent helyekre, főleg Palesztinába, hogy meglássa a szent földet, melyről ábrándos lelke annyit álmodott. Ne csodálkozzunk ezen, hisz’ mi is erőt s ihletet megyünk keresni a nagy tet-^ tek által emlékezetes helyekre. Ámde mégis később a próféták és apostolok városát megszentségtelenitették; a hitetlen arabok, utóbb a törökök kezébe került; Salamon teploma helyén muzulmán mecset emelkedett, a minaretekről Allah imádására szóllitották a népet, a harangok nem zúgtak töbhé és Sophronius patriarcha szívfájdalmában halt meg. A hitetlenek a szent földön lakó keresztényeket mindenképen sanyargatták. Ez a vallásos és harczias bátorságból duzzadó Európa hogy tűrhette volna ezt? Meg is indultak a dicső kérész tes hadjáratok már 1996-ban, vezetve azoktól a hős középkori lovagoktól, kiket nagyságukban csak bámulni, de utánozni nem FEKETE HUGÓ rövidáru-, tudunk. Nem részletezhetem ezeket az isméiteken megújuló hadjáratokat és csak annyit emlitek, hogy — mint számítják — 6 millió ember vett részt bennük és nem volt Európának nemzete, mely vagy maga, vagy egyikmásik királya részt ne vett volna bennük. Magyarországból Il-ik András király volt a szent földön magyar seregekkel, sőt az első keresztes háború vezérévé a lovagias' hőst, Szent László magyar királyt szemelték ki, őt • azonban halála ebben megakadályozá. A vezetést átvette egy. másik páratlan jellemű lovag, Bouillon Gottfried, alsó lotharingiai herczeg és minő vezetők voltak még mellette ! Ott voltak a hős testvérei Balduin és Eusztách, azután Rajmond toulousi gróf, a hős Boemund, Tarent herczege, Guiskard Róbert herczeg, fia és hős unokája Tanred István Blois gróQa; I ső Fülöp franczia király testvére Vermandois Hugó, aztán Róbert normandiai herczeg stb. Ily vezetők alatt s ily lelkesült seregnek ki tudott volna ellenállni ! Mikor a szent várost megpillantották, még á legelőkelőbb lovagok is leszálltak lovaikról, megcsókolták a földet, melyet az Üdvözítő földi életévet megszentelt és Isten is úgy akarja! kiáltások közt nyomultak a szeút város falai felé, melyet iszonyú küzdelem közben 70 ezer zsidó és mohamedán levágása után elfoglaltak és Jeruzsálem tornyain újra a kereszt ragyogott. Nemcsak a férfiak, de a legelőkelőbb nők is résztvettek a hőstettekben. Fiorina a burgundi herczeg leánya jegyesének, Sveno dán király egyetlen fiának oldalánál harczolva esett el; Henne- gaui Margit csata közben az elesettek közt kereste a törököktől megölt férjét; egy másik Margit Jeruzsálem falain harczolt és egyedül jött vissza Európába sisakkal, parittyájával tes zsoltáros könyvvel kezében; Adél, Blois grófnője szemrehányásokat tett a szent hadat ott hagyó férjének és visszatérni kényszerűé. IX. vagy. Sz. Lajos franczia király hőslelkü Margitja részt vett férje oldala mellett a hadjárat minden szenvedéseiben és mikor fogságba jutottak és szabadon bocsátta- tásuk ügyében a hitetlenek tárgyalni kezdtek vele, elbámultak ezek, mikor azt felelte, hogy neje nélkül semmit sem határoz. Mi nem annak a. jele, mintha báb lett volna neje kezében, hanem mutatja azt a nemes tiszteletet és bizalmat a nők iránt, mit épen a ÚJÉVI ÚJDONSÁGOK!! U. m.: törhetlen babák, mozgó bábák, i3 kr.-tól kezdve, valódi franczia baba 75 czm. hosszú 3 frt., felhúzható vonatok, motorok, darabja 25 krajczár. Fonográfok tiszta hanggal, drbja hengerrel együtt 5 frt. Újévi dísztárgyak nagy választékban!! 19—tel disz- ás játékáru üzletében Szekszárd, Kaszinó-bazár.