Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-09-29 / 40. szám
2 KÖZÉRDEK 1906. szeptember 29. seggtől visszarántva, lassan a jómód ösvényére terelje és ez által is megszerettesse vele ezt a drága áldott földet, a mi hazánkat, melyet a jó Isten igazán csak jókedvéb-n teremtett. Halhatatlan Petőfink is azt énekli édes hazánkról: „Ha a föld Isten kalapja, Úgy hazánk bokréta rajta.“ Ez tény. Ha végignézünk Európa térképén _ és tanulmányozzuk a többi ország természeti szépségeit és termőképességét, úgy édes hazánk bizonyára az elsők között fog lal helyet. De mit használ a szépsége, mit használ a termőképesség, ha nem tudjuk hasznát j venni? Mit használnak az újabb vívmányod, ha azokkal nem ismerkedünk meg, hanem következetesen a réginél maradunk ? K.ell tehát, hogy hozzáférhetővé tegyük a modern gazdaságot népünknek ; szemléletivé kell tenni j annak kezelési módját; kézzelfoghatóvá kell | tennünk annak előnyeit a régi fölött, hogy saját szemével lásson és tapasztalján. Ismervén a példa vonzóerejét, a fölmi- velésügyi miniszter állít fel parasztmintagaz- daságokat egyes helyeken és főieg olyan vi- I déken, hol a mezőgazdaság képezi a népnek főfoglalkozását és az illető megyei gazdasági j egyesület helyén valónak találja annak berendezését. Es hogyan történik ez ? Vagy a községi elöljáróság vagy a me- j gyei gazdasági egyesület kiszemel egy értei- ! mesebb, törekvő, arra való gazdát, kinek | legalább 20 (húsz) katasztrális hold, tulajdon | földje van és aki arra vállalkozik, hogy mintagazdaságot fog vezetni. Annak folya- j modni kell a földmivelésügyi minisztériumhoz a megyei gazdasági egyesület utján parasztmintagazdaságért és ennek a folyamodványát a gazdasági egyesület pártolókig terjeszti fel a minisztériumhoz. Ha a minisztérium a gazdasági egyesület felterjesztésére és ajánlatára elfogadja a tervet, akkor megbíz egy szakközeget az üzemterv elkészítésével—legtöbbnyire szaktanárokat, kik valamely állami gazdasági | intézetnél működnek. Az illető szakközeg eljön, tanulmányozza a talajviszonyokat, a helyi és klimatikus viszonyokat és a szerint állapítja meg j az üzemtervet és annak főterményét, illetve I megállapítja, hogy mire fogja a termelésnél j a fősulyt fektetni. Tekintetbe veszi a geográfiái fekvést | j is. inert ha a birtok közlekedő vonalon — vasút vagy gőzhajó állomás, vagy nagyobb piacz (város) közelében fekszik, akkor az üzemterv elkészítésénél mindig a piacz - fogyasztására lesz tekintettel, azaz világosabban szólva, arra fogja a termelésnél a fősulyt fektetni,- I hogy a talajviszonyok mellett mi értékesíthető legjobban,^leggyorsabban és legbiztosab bau. Ha azonban a7 helység távol van a pi- acztól, de van a községben vagy közelében tejgazdaság, hol állataitól nyert tejét tudja értékesíteni, akkor a tej produkálásra fogja a fősulyt fektetni. Evvel kapcsolatosad persze a szarvasmarhatenyésztésre és takarmány- termelésre. Ha azonban minden közlekedő úttól tá^ol van a helység, hol a mintaparasztgaz-, daságot fel akarják állítani, de a talaj a gabonamüvelésre alkalmas, akkor be fogja azt úgy osztani, hogy abból minél több hasznot húzzon a gazda anélkül, hogy. a földek minősége kárt szenvedjen. Befogja földjét 5-ös, 6 os, ese'leg 9 es forgóra osztani — az persze mindig az állatállomány mennyiségé tői is függ — de a 3 nyomásos fekete ugar- rendszert semmi esetre sem fogja meghagyni, mert igy x/3 része a földnek nem hoz ugyan hasznot, de adót azéi’t még is kell utána fizetni. Mert nem kell ám azt gondolni, hogy a mintagazdaság tulajdon képen csak egy kis gazdaság, hol mindenből valami, de mintaszerűen lesz termelve. Szó sincs róla! Ez ferde fogalom ! Igaz, hogy a mennyire, lehet, felölel a terményekből annyit, a mennyit lehet, de arra mindig v fősuly lesz fektetve, 1 a mi a I talaj- és helyi viszony oknak legjobban meg felel és legjövedelmezőbb. Szóval : a gazdaságot inteusivvé, belterjessé tenni, azaz; minél többször és több hasznot abból húzni, anélkül, hogy rablógazdaságot folytatna, i Van mintagazdaság mely kertészetre, vagy állattenyésztésre, vagy tejgazdaságra lesz berendezve. Sőt cziroktermelésre is van berendezve mintaparasztgazdaság, a mely évenkint 4—600 frtot hoz a termelt czirok- ból kötött seprűk után. Ha tehát a szakközeg benyújtotta a minisztériumba az üzemrervet, akkor a föid- mivelésügyi minisztérium felszereli a gazda-' ságot. Ellátja a szükséges tiszta, jó fajú vetőmaggal, gazdasági eszközökkel: ekével, boronával, hengerrel, extirpátorral, vetőgéppel, szóval mindennel, mi egy intenzivebb mező- | gazdasághoz szükséges; ad neki 1 törzs faj- baromfit, 1—-2 kaptár mehet, sőt pénzsegélyt ! is nyújt neki nagyobb fajállatok fieszerze I sére, pl. szarvasmarha, sertés és juhra. Ji.s ezt mind azon feltétel alatt adja az állam, I hogy őzért köteles az illető legalább azt a j 20 kát. hold tulajdon földjét a készített üzeraterv szerint művelni és vezetni, mely ténykedését a minisztérium a gazdasági egye- i sülét valamely szakembere által ellenőrizteti. Ha az illető gazdaember aki szabott kö i vetelinényeknek megfelel, a minisztérium nem hogy követelne tőle valami kárpótlást annak j a fejében, hogy jövedelmét, megnagyoblfitóttá j és felszerelte gazdaságát modern es czélszeiü gazdásági eszközökkel, hanem megteszi azt a páratlan és hallatlan nagylelkűséget, hogy annak fejében 5 (öt) év múlva az összes felszerelés az illető gazda tulajdonába meg} I át egy fillér kártérítés nélkül. És mi a czélja? Tisztán csak a példaadás. És miben ájl e példaadás i Abban, hogy. a többi gazda latja a földnek észszerű megmunkáltatásat; látja, hogy sokkal intenzivebben lehet gazdálkodni anélkül, hogy rablógazdaságot űzne. A földnek, czélszerü megmunkálása, szántása, már maga megbecsülhetetlen előny. Ha látja a gazda, hogy az aratás után a tarlóbuktalás és hengerezés a föld termő- képességére fontos, akkor nem fogja azt jövő- tavaszig hagyni, S ha látja majd, hogy az ugart a pillangós takarmányok nem hogy ki nem szipolyozzák, hanem még -javítják a termő- képességét; ha tudja, hogy mikor szántson mélyen, mikor sekélyen; ha tudja, hogyan kell. a jószágot nevelni és etetni; ha tudja, hogy mikor és hogyan kell vetni; ha tudja, hogy milyen vetőmagot vegyen; ha tudja és megtanulja, hogy észszel kell dolgozni", ha tudja, hogy pontosság és tisztaság a takarékosság testvérei, akkor fog á gkzda boldogulni és akkor teljesedik csak be Széchenyi jóslata, mely szerint: „Magyarország nem volt, hanem lesz.“ Községi jegyzők gyűlése. A tolnamegyei községi- és körjegyzők egylete Szekszárdon, a'vármegyeház gyüléstermében, folyó hó 25-én délelőtt 10 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését. Az egylet tágjai csak kevesen voltak jelen, a mi a kedvezőtlen időjárásnak és az itt ott egy egy óriássá nőtt alma-, körte vagy diófa árnyékában meghúzódó présházat, pin- ezét, melyeknek füstös belvilága óh de sokat tudna beszélni arról a boldog időről, midőn az a szív vidámitó, drága jó ital minden fáradság nélkül, szinte önmagától termett, nem úgy mint, most, a midőn a „Cochylis ambi- guella“, „Tortrix pilleriana“, „Eumolpus vi- tis“, „Piasmopara viticola“, „Oidiura Tuckeri“ s még ki tudja mily elnevezésű Istencsodái — sok helyütt lehetetlenné nem tették a szőlőtermelést. Történetünk idejében mindezekről a betegségekről szó sem volt, talán még Páriz- Pápai szótárában sem. Akkor a gazdáknak legmostohább gyermeke volt a szőlőtelep s mégis az volt a leghálásabb s a gazda arra volt a lagbüszkébb. Amikor a nyári mezei munkában eltikkadt gazda alkony at-táj ban haza érkezett családjához, széttekintve a ház körül, elővette rejtekhelyéről a présház rengeteg kulcsát (mert rejtve volt, hogy a fiák reá ne akadjanak ), nyakába kerítette a tarisznyát, belehelyezve §gy pár pintes üveget (hogy a fiáknak is jusspn) s büszke öntudattal indult ki a minden feledés boldog paradicsomába, — a présházba! |É * # Nemes és nemzetes Szánthay Mihály nágy uramnak is ilyen arányú törekvés akaSztá nyakába a tarisznyát és adta kezébe rövid, vastag bobját; mert ime ő az, ki-a p ........i út on halad, fejedelmi gőggel mérve ki apró lépéseit, s minthogy inkább vala ő széles, mint magas, ennélfogva a távoli szemlélő inkább gondolná őt egy lassan mozgó hordónak, mint embernek. Valóban ő az! Szánthay uram, a ke- vély paraszt-nemes. Roppant nagyterjedelmü poczakját csak lassan tudja , taszigálni, nagyokat, fújva, sűrűn törülgetve verejtékező homlokát és pipacs piros nyakát. De szerencséjére még alig néhány lépés és mindjárt czélhoz ér. Már- a fordulónál van, csak a legneheze van hátra: a hegyoldalon fel a présházig. Ezen is túl esik, Égy-két perczig megáll s véghetetlen kevélységgel tekint végig 12 holdas szőlőterületén, melyen már látszik a zsendülő szőlőfürtök töméntelen sokasága s e látványra örömmel ad hálát nemes Szánthay uram önmagának, mivelhogy Istennel, — mint mondá — még nem vqlt szerencséje találkozni. De legyen bármekkora is a szemnek gyönyörűsége, az a gége szomjúságát el nem olthatja; csikorogva fordul ’ a pincze vasas ajtaja s feltárul a legszebb látvány: a boros hordók hpsszu sora, melyek minőség és évszám szerint nyugosznak egyenes sorokban a szú-ette ászokgerendákon. . — Lássuk ezt a fehér bakatort! — dünnyögi magában Szánthay uram. — >. Ez még csak tavalyi, éppen tüzoltani való 1. * tr Es szorgalmasan járja a vászonkorsó,, de csak addig, amig a természetes szomjúság eloltva nincsen, azután minden tisztességes magyar ember olyanformái] gondolkodik, mint ezúttal Szánthay uram is, hogy t. i. „az ökör is párjával iszik jóizüt.“ Már pedig ivó czimborát találni, különösen, ha az pénzbe nem kerül, Nóé apánk óta mindenkor a legkönnyebb feladatok közé tartozott. — Hej hó! Bögözi, Szarka! gyűjjék kendtek, mert baj van ... hangzik a kur- jantás. Tüdöbetegsegek, nurutoK, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. •. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenksff . „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hsffmai-La Roche A Ct. Basel (Svájc), Roehe“ 33 Kapható arratl rendeletre a gjrógjraiertárafc- ban. — Ara Uvegenkint 4.— korona.
