Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-09-29 / 40. szám
*9Ö ZÉRDEK 3 1 ^---3g§ —r—*—*-------------■ l| 1 § 19 Q6. szeptember 29. emiatt sürgőssé vált szüreti munkának tudható be. A közgyűlésen Kerbolt István/- egyl. elnök lemondása folytán az egylet alelnöke Purt Adqlf hátai jegyző elnökölt,' a - ki fen- költ hangú elnöki megnyitó-beszédében az egylet tagjait egyetértésre, összetartásra és kitartásra buzdította/ mert a küzdelem, a mely a jegyzők jogainak kivívásáért folyik s a melyben a jegyzők teljesen magukra vannak hagyva, csak abban az esetben győzhet, ha az önbizalmat ápolják és jogaikat a inaguk erejével vívják ki. A jegyzőkönyv vezetésére Virányi Károly egyleti első aljegyzőt, a jegyzőkönyv hitelesítésére Helfen- bein Dánielt és Janosits Károlyt kérte fel. Napirend előtt Glöckner Keresztély nyug. felsőnánaí jegyzőnek elhunytéról emlékezett meg, a mi fölötti részvétének és fájdalmának jegyzőkönyvi kifejezését határozta el a közgyűlés. , Az elnöki jelentést, a melyben az aláirtok a községi jegyzőket érdeklő, a múlt közgyűlés, óta történt fontosabb közéleti mozzanatokról és az egylet egy évi életéről számol be, a közgyűlés tudomásul vette és ennek kapcsán a jegyzői magán munkál átok uj díjszabásának ’összeállításánál s megállapításánál közreműködőknek elismerését és köszönetét iktattatta jegyzőkönyvbe. Kerbolt István egyl. elnöknek lemon-; dását a közgyűlés nem fogadta el s elhatározta, hógy őt elnöki tisztének további viselésére felkéri. Az egylet 1905. évi számadását és a milleüiumi ösztöndíj-alap 1905. évi számadását megvizsgálás végett az Erdős Gábor, Janosits Károly és Kardos István egyl. tagokból álló bizottságnak adták ki. Az 1904. évi egyl. számadást/ és az 1904. évi milleniumi ösztöndij-alap számadást a közgyűlés jóváhagyta és Hesz Pál egyl. pénztárnokot a további felelősség alól felmentette. Az 1907. évi költségvetés megállapítása utálj a közgyűlés tudomásul vette a Kli- mes Antal egyl. főjegyző által a községi és körjegyzők nyugdijszabályrendeletéhez nagy gonddal és körültekintéssel, mély tanulmány- nyal és nemes ügyszeretettel készített magyarázatot s kezelési szabályzatot és a szerzőnek munkájáért elismerését és köszönetét fejezte ki. A völgységi járás jegyzői egyletének a jegyzők szabadságidejének rendezése tárgyában előterjesztett indítványa kapcsán a közgyűlés ebben a tárgyban sürgős indítványt terjeszt a központi' jegyzői egylet közgyűlése elé. A központi járás jegyzői egyletének a községek utczáinak megvilágitásáról szóló, figyelmet érdemlő szabályrendelettervezetét tanulmányozás és javaslattétel végett a Klimes Antal/ Virányi Károly és Illés Gyula tagokból álló bizottságnak adták ki. Iff Lágler Sándor nagyszokolyi jegyzőnek a törvényhatósági bizottsághoz jegyzői fizetési alap létesítése iránt előterjesztett és véleményezés végett a.várm. jegyzői egy-' íetnek kiadott indítványát oly véleménnyel határozta a közgyűlés visszaterjeszteni, i ogy Tolnavármegye jegyzőinek ilyen alapra szükségük nincsen.. Az orsz. központi jegyzői egylet uj alapszabály-tervezetét csekély módositá«.sal elfogadta. Az ezután következő két lényegtelenebb, személyi kérdésben az egylet választmányának javaslatait fogadta el a közgyűlés, azután pedig a f. hóv 29-én megtartandó orszá- I gos 'központi jegyzői egyleti gyűlésre az egylet képviseletére Purt Adolf egyl. alelnökit küldte ki. Végül Illés Gyula döbröközi jegyzőnek a községi jegyzők részére, az egyleti közgyűlések alkalmával napidij felszámitha- tásának engedélyezése fránti kérelmezésre vonatkozó indítványát, a közgyűlés elfogadta. A közgyűlés, a mely mindvégig a megjelentek élénk érdeklődése mellett folyt le, 3/412 órakor ért véget. Virányi Károly. Tanitóegyesületi gyűlések. i. A sióvidéki ég. ev. tanítóegyesület f. hó 19-én Györkönyben a, tagok élénk-részvétele mellett tartotta rendes évi őszi közgyűlését. A gyűlést szokott módon istentisztelettel kezdték, melyen Tomka Gusztáv egyházmegyei tanügyi esperesr mondott hatásos szép alkalmi imát. Utánna az egyesület elnöke, Heiszer Henrik rövid megnyitó beszédben rámutatott a népnevelés és oktatás 'nagy fontosságára. így különösen kiemelte, hogy a most folyamatban leyő nagy társadalmi átalakulás küszöbén az emberek boldogulása I főleg attól függ, hogy a tudásnak és az isme; ! reteknek ki milyen^fokát sajátította el. Rámutat ezért a tanítóság nagy feladatára, a melynek csak úgy fog megfelelhetni, ha a korlátok ledöntése mellett, lehetőleg országosan tömörül és mint egységes testület iparkodik befolyását a társadalomfa érvényesíteni. Másrészt j, pedig, ha magát a népet iparkodunk meggyőzni a népnevelés fontosságáról i és megértetjük, yele, hogy midőn a tanítóság a nép- nevelés ügyének emelésén fáradozik, a nép érdekeit mozdítja elő./ Még kell értetnünk, hogy mint minden állásbéli,- a tanító is' csak úgy fordíthatja minden erejét hivatása betöltésére, tehát a nép, a nemzet érdekeinek előmozdítására, ha anyagi gondoktól ment megélhetése .biztosittatik és ebből kifolyólag meg kell győznünk a népet, hogy azok épen magának a népnek ellenségei, a kik a tanítóknak a tisztes megélhetést, biztositó javadalmazás megadását ellenzik stb. Az elnöki megnyitó elhangzása után az egyesület, mint az Eötvös alap helyi gyűjtő és kezelő- bizottsága tartott rövid gyűlést, melyen az egylet alelnöke, mint e bizottság vezetője, néhány bejelentést terjesztett elő, melyek tudomásul vétettek. Most a györkönyi tanítók előadása következett orgonán. Először Marth Péter egyleti tag adott elő egy praeludiumot, melyet Máj er József szintén györkönyi tanító hegedűvel kisért. Ezután felolvasták az elnök 15 pontból álló jelentését, mely többek között felpanaszolja- azt a viszás állapotot, hogy a tanítóságnak külön postakönyve és hivatalos bélyegzője nincs, igy a hivatalos körözvénye- ket a leíkészi hivatalok továbbítják, mi sok késedelmet s még más kellemetlenségeket is okoz. Felirt már az elnök az egyházmegyéhez is, de sajnos sem ez, séma kerület nem intézkedett. A gyűlés a jelentést tudomásul vette és az elnöknek az egylet és a tanítóság érdekében kifejtett tevékenységéért köszönetét mondott és részére egyhangúlag bizalmat szavazott. Végül Walter H. felsőnánaí tanító : „Miként vonható be a család és különösen a társadalom az erkölcsi nevelés magasztos munkájába“ ezirnü dolgozatának felolvasása következett volna, de mivel a nagyterjedelm ü munkálat a tagok közt körözve volt, ezért az idő rövidségére való tekintetből azt felolvasottnak vették, csak Wikkert Lajos egyleti tag olvasta fel afelett való bírálatát, melyben nagy elismeréssel nyilatkozik a ritka szorgalommal és gondossággal kidolgozott rnuukáÉs a felhívás nem talál süket fülekre, mert a jó szomszédok azonnal átérzik a dolog komoly voltát s csakhamar megjelennek : — Csés jó napot kívánunk, nemzetes uram ! Osztán mi volna az a nagy baj ? —- No csak gyüjjék keetek beljebb. Itt van la! ennek a 10 akósnak úgy látom, jnintha baja volna. No mit szólnak hozzá keetek ? — Bizony nemzetes uram,mondja Bögözi — törülgetve tüskés bajuszát — csakugyan baja van ennek. — Mí-i-csoda? Te hitvány léhütő, még te mered az én boromat dehonesztálni ? Hát aztán mi baja volna ennek — eb anyád! ? — Hát az, kérem alássan, hogy nem az én pinczémben van. — Az már más! . . ..Kaparj kurta, neked is lesz. ügy e vén potrohos ! W gondolá magában Bőgőéi, — szerencséd, hogy jó apát választottál magadnak, különben a magad emberségéből nem volna még egy pint borod se! Most már vigabban folyik az italozás. Az egyik hordó után a másik következik, j FEKETE HUGO rövidáru-. Hosszas kóstolgatás, műértő fejcsóválás és gége köszörülés után egyhangúlag kimondják, hogy: „a bor jó!“ Mely egyhangú vé lemény után Szarka szomszéd ama véleményének mert hangos szavakban kifejezést adni, hogy bár a bor jó, de mégis jobb, ha az ágya meg van vetve, s ha netalán a nemzetes úrnak volna kezeügyében valami harapni való, mély tisztelettel kebeleznék be, ha még apnyi volna is ! Ez a szerény, őszinte kívánság láthatólag zavarba hozta a házigazdát, a miből aztán az éles szemű Bögözi azonnal kitalálta, hogy harapni való nincs s a zavar elsimítása czéljából erőteljes dorgálásban akarta, részesíteni Szarka szomszédot illetlen szavazatáért; midőn lassú csikorgással nyilik be a pincze ajtaja és sokat jelentő arczkifejezéssel lépett be azon Pista, a hegypásztor. '•7-—: Adj Isten jónapot nemzetes nagy uram! Megkövetem alásan/ ha netalántán tisztességes mulatságukat ilyenformán háborgatnám, de mégis csak a mondó vagyok, ne tiltsa fáradsága egy szóra kijönni. — No, mi a má mőg?, ' — Alássan jelentem,, hogy a felső vár goban egy riska- tehén garázdálkodik, még pedig úgy látom, régóta, mert nagyon sok hiányosság mutatkozik. Vájjon nem a nemzetes uram riska tehene-e az ? :—- Hát már hogy ne volna az enyém, mikor az enyém ! Eredj szógám, vezesd oda a nagy diófa alá/ aztán itt az esztérhéjjba találsz egy kaszakést, piszkáld meg vele a nyakát, hátulsó lábáról húzd le a nadrágot, a béllésit pedig hozd be, de szaporán, értetted ? —- Igenis nemzetes uram, értettem, parancsolatjára azonképpen lesz ! És úgy is lett. Hangos nótázás és vi- gan pattogó tűz mellett készült a pompás paprikás, felséges illatával betöltve hegyet- völgyet. • # íj: Estéledik: A szürke alkony ráborul a munkás világra. A gulya, ménes kolompja elhallgat. Nyugalomra készül .a nyugtalan világ. Csak a faluból hallatszik ki egy két kutyának méla vonítása, mintha hetek óta távol lévő, munkában fáradozó gazdájukat siratnák. az iskolatáskák s 15 krajczártöl kezdve kaphatók. Nagy raktár gyermek-harisnyákban és kötényekben « disz- és játékáru üzletében Szekszard, Kaszinó-bazár.
