Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-06 / 1. szám

1906. január 6. KÖZÉRDEK 3 e8yetemben a kereskedés felvirágoz­tatásának. Másrészt szükséges, hogy az emberiség tanult része ne okvetle­nül törekedjék Budapestre. A kitűnő orvos, a kitűnő ügyvéd, a kitűnő biró stb. a vidéken is kitűnő, s bizonyára méltányolni fogják itt is kitűnőségü­ket. És első sorban arra van szükség, hogy a vidéket lehetőleg benépesítsék a kitűnő emberek. Mert nem igaz az, hogy a vidéken mindenkinek el kell parlagiasodnia. Korántsem. A ki ön­magában elég erőt érez, a kiben meg van a törekvés arra, hogy szellemét művelje, az itt is ni eg fogja állani he­lyét ; s ha talán nem is lesz olyan fényes a pályafutása, mint a főváros­ban némely szerencsésnek, itt is kifejt­heti tehetségeit és áldására lehet annak a körnek, a melyben helyet foglal., És épen a kitűnő emberek hivat- vák arra, hogy a vidéket szomorú elhagyatottságából kiemeljék, hogy a művelődést, anyagi gyarapodást elő­mozdítsák, hogy a vidéket erőssé, virágzóvá és elégedetté tegyék. Kitűnő emberekben pedig nem szűkölködik a vidék, de a fődolog az lenne, hogy ezek a kitűnő egyének ne a fővárost boldogítsák, hanem itthon maradjanak és saját megyéjükben iparkodjanak érdemeket szerezni. Egy nagy üf halálára. Meghalt, sir irata ennyi: Nagy úr volt, mert szolga tudott lenni t GYUTACS. Egy esztendő dióhéjban. Kemény dió egy esztendő eseményeit dióhéjba szorítani. De hát megpróbáljuk. Ne aprehendáljon azonban, a ki a dióhéjon kívül marad, mindenki nem férhet bele. Legyen tehát az első, az ősi: Vármegye. Úgyis neki voltak és vannak legkemé­nyebb napjai. A vármegyék állanak áz első csatasorban. A mi vármegyénk ugyan még voltaképen meg sem szagolta a puskaport, legfeljebb csak felderítő szolgálatot végzett. 1905, márczius 80 ári volt az első kirukko- lás. Könnyű fegyverzetben, de már éles bajo- nettel. Szabó Károly bizottsági tag indítvá­nyára felirtak az országgyűléshez, hogy márcz. 15-ike nemzeti ünnep legyen. A hatá­rozat természetesen egyhangú volt. Aug. 10 én már éles golyó is került a patrontás­kába, de nem volt rá szükség. A vármegye bölcs határozatban tiltakozott a kormány ki­nevezése ellen, megtagadta az országgyüiési- leg meg nem szavazott adókat és ujonczokat, de tovább nem ment a védelmi pozicziónál, igy nem tiltotta meg ez az önkéntes adózást és a katonának való önkéntes belépést. Akkor se hideg, se meleg határozatnak tartották ezt, de sok zaklatást hárított el ez a vármegyei tisztviselők fejéről s ezek most áldják az akkori bölcs mérsékletet. Nov. 7-én már puskaporosabb volt a levegő. Simontsits fő­jegyzőnek főispánná való kineveztetesét nov. 8-ra jósolgatták a politikai augorok. Ez is hevitette egy kicsit a levegőt, ami már meg is látszott nem csak egyesek, de a közgyü lés hangulatán is. Simontsits azonban vissza­lépett, mély hazafias érzésétől mást várni nem is lehetett, minthogy nem helyezkedik ellentétbe vármegyéje hangulatával. De azon a gyűlésen sem történtek valami rettenetes dolgok: Szabó Károly, ez az illusztris ellen­zéki férfiúi egy kicsit megostromolta a Bur- got s erre a közgyűlés mély sajnálatát fejezte ki a szept. 23-iki fogadtatás felett és fel­hangzott a Kossuth nóta, . a mely mellesleg, minden magyar ember előtt szent melódia. Azóta az ősi vármegye várakozásteljes álla­potban van. Mi lesz, hogy lesz, lesz e vala­hogy, mert ma már úgy is van, hogy sehogy sincs! Deczember 8-án ugyanis felmentették közszeretetnek örvendő, főispánunkat — kit I a király decz. 19-én a főrendiház alelnökévé nevezett ki. — Ki lesz az utódja ? ez most a kérdés. Persze ez most még megfejthetet­len rébusz ! A vármegyénél különben ez évben több személyi változás volt. Korbonics Dezső helyére Bajó Jánost választották meg árv. ülnöknek. Báró Jeszenszky Ödön, Becht Ödön, báró Fiáth Elemér pedig szolgabirók lettek, dr. Hagymássy Zoltán pedig — tb. al­jegyző, Szekszárd város junius 17-én lett nagy­korú. Egyébként majd elválik, hogy »nem korán nagykorusitotta-e gróf Tisza István, ki éppen csak' elmenetele utolsó napján irta alá a nagykorusitási engedélyt, vagyis a ren­dezett tanácsot. Julius 14-én állították össze a virilisták névjegyzékét, jul. 15-én 136-ban állapították meg a képviselőtestületi tagok számát s a választás alá kerülőket aug. 17 én választották meg. A polgármesteri székbe dr. Hirlig Ádám szept. 2 án ült bele s a tisz­tikar nagyrészét is ekkor választották. A választást Mayer Gyula dr. és társa meg- • apellálta, de a vármegye jóváhagyta. Molnár Lajos rendőrkapitány, okt. 9-én tett hivata­los esküt, mig Janosits Károlyt okt 30-án választották meg főjegyzővé. A szervezési s több szabályrendeletet a múlt héten tárgyalta le a képviselőtestület. Látszik azonban rajta, hogy inkább a polgári elem dominál. A képviselő választás január 26 volt az ismert eredménnyel. Perczel Dezső meg­semmisített mandátumát, azaz a bonyhádi képviselőséget azonban Wéber János jul. 12-én nyerte el. Egyéb nevezetes eseményekJanuár 19-én volt a hires lengyeli kastély égése. Szerencsére műkincsekben nem esett kár. A Bezerédj-szobor még nem kész, de a szoborbizottság a szobor történetének meg­írásával jan. 31-én Bodnár Istvánt bízta meg. Bezerédj Pál, az eléggé ki nem emel­hető s magasztalható miniszteri meghatalma­zott, márcz. 25-én töltötte be 25 évét annak, hogy a selyemtenyésztés akkor elárvult ügyét átvette. Az uj pécsi püspököt okt. 27-én ne­vezte ki a király s felszentelése decz. 21-én Rómában volt nagy fénnyel és pompával. A Dunántúli ev. ref. egyházkerület volt püs­pöke Szász Károly, a jeles poéta október közepén hulyt el. Dómok Péter ev. ref. esperes aug. 7-én mondott le. Helye most van betöltés alatt. Szilassy Aladár közig, tanácselnököt a paks- faddi Dunavédgáttársulat elnökévé választotta. Az Uránia szept. 13 án rendezett előadást Szek- szárdon, de a villanyvilágítás miatt — sötétben. Busbach Péter volt orszgy. képvi-elő nov. 7-én halt meg.. Garay Antal, a költő testvére pedig még soká ne haljon meg, hisz még decz. 16-án volt csak 83 éves. Előléptek Wigand János főgimn. igazgató és Tihanyi Domo­kos kir. tanfelügyelő a VII. fiz. osztályba. Fink Kálmán pénzügyigazgató pedig kir. tanácsos lett. Tíz éves szolgálati jubileumot ült: Rassovszky Julián főszolgabíró és Nagy György Hangonyi, Szekszárd volt birája. Bíróság. Legtöbb személyi változás történt a biróság körében. Selcz Józsefet, a törvényszék elnökét a király számfölötti curiai bíróvá nevezte ki, helyébe törv. elnökké Hazslinszky Géza neveztetett ki. Biróy Béla törv. biró, Ítélőtáblái birói ezimmel és jelleggel a gyönki járásbíróság vezetésével bízatott meg, Abay Leó törv. biró. t<áblabifó lett, Szilágyi. Ernő aljárásbiró lett Győrött, Szekszárdon pedig Sinkovits Géza zalaegerszegi aljegyző, Faddy János, Wagner Andor, Végess Ferencz al­jegyzők jegyzőkké léptek elő, Áldor Ödön és Gyük Ferencz törv. birákká neveztettek ki. Bubits Károly joggyakornok nagykani­zsai aljegyzővé, Mányoky Ödön díjtalan jog­gyakornok díjassá, Metz József díjtalan jog­gyakornokká neveztetett ki. Előlépett ezen­kívül Szabó Gyula törv. biró a VII. fiz. osztályba, Salamon Iván a Vili. fiz. oszt. II. fokozatába, Mirth László albiró a IX. fiz. oszt. 2. fokozatába, Szigethy Lajos al­jegyző a XI. fiz. oszt. 2. fokozatába. Esküvők és eljegyzések. Az év folyamán házasságot kötött: Leopold Lajos Jakobi Líviával, Simontsits Andor Csávossy Melaniével, Dőry Ödön Jeszenszky Ilonkával, Krón Ferencz Vásár­helyi Erzsivel, Albersz Rezső Csiba Lenké­vel, Brebovszky Elemér Chován Emíliával, Farkas Sándor Krón Mariskával, Kazamér Konrád Auth Évikével, Mittwég Dénes Alt- dorffer Annával, Abay János Mányoky Irén­nel, Bubits Károly Szévald Elvirával, Bla- ' zsik Ferencz Steiner Ilonkával, Földvári Mikály Fischhof Flórával, Lévay Nándor Kökényesi Rózával, Csankó Vilmos Sugh Ilonkával. Arany lakodalmát ülte Lauschmann Ferencz és Mutschenbacher Anna. Jegyet váltottak: Fördős Vilmos—GoertzElza, Pazár Dezső—Hoffmann Etelka, Szigeth Gábor — Szondy Margit. Hagymássy Zoltán—Tóth Bözsike, Wittinger Károly—Obetko Bella, Schwirián József—KlLber Böske, Leimetzer' Lajos—Matzon Ella, Tenczlinger József— Vaszary Elza, Halmay Emil-—Téry Erzsébet, Szepesi János—Lágler Ilonka, stb. stb. Halálozások. A halál az idén is meglehetős sűrűén suhogtatta kaszáját, s elég nagy azoknak a száma, a kik kidőltek az élők sorából. Az év folyamán elhaltak: Matzon Ede, Vobor- ník Vincze, Lőrinczy József, id. Szondy Ist­ván és id. Szondy Istvánná, Bernrieder László, Lengyel Zsigmondné, Pápay Istvánná, Kon­koly Aladár, Beöthy Károlyné, Ágoston Károly, Csankó Vilmosné, Rácz Anna, özv. Csukly Ignáczné, br. Rudnyánszky István, Végess Ferenczné, Téry Emil, Főglein János, Gerscha Henrik, özv. Konstanzer Károlyné, Imberl Ferenczné, Korbonits Dezső, Tóth Ignácz, özv. Rosmayer Ferenczné, Ferdinand József, Barna Bertalanná, Boross Sárika, br. Jeszenszky József, Perczel Berta, özv. Gyüszü Pálné, Král Ignácz, Szászy Frigyes, Szecskay István, stb. stb. Építkezések és egyebek. Az év krónikájához tartozik még az is, hogy Szekszárd néhány csinos épülettel gazdagodott. Fölépült a tisztviselőtelep, a kaszinó bazárja, a Dicenty ház, a belvárosi lóm. kath. templom renováltatott, uj abla­kokkal és képekkel diszittetett. Közművelő­dési tekintetben emlitésre méltó a Simontsits- könyvtár létesítése és a múzeumi felolvasá­sok. A sztrájkból is kijutott. Volt a nyáron arató sztrájk, később asztalos sztrájk, a kő­művesek pedig állandóan sztrájkoltak. Szó czialista gyűlések is voltak. Hogy egyéb elemi csapásról is megemlékezzünk, a jun. 18-iki és 19-iki felhőszakadást hozzuk föl, a mit itt ott a jégverés súlyosbított. Nevezetes eseménye a múlt évnek a vasút javítására kifejtett tevékenység; mint ismeretes minden eredmény nélkül. Volt nap és holdfogyatkozás, voltak lovagias ügyek, végre kinevezték a pécsi püspököt, nem volt a búzának ára, ellenben bőven kijutott a mu­latságokból, estélyekből, - hangversenyekből. Jártak a városban szinészek, czirkuszigazga- tók, s az ősszel a kocsik is jártak volna, ha a feneketlen sár miatt lehetett volna. Kitisz­tították a kanálist és a mocsokkal megtrá­gyázták a sétakertet. De, hogy mi minden történt, azt bajos egy rövid czikk keretében összefoglalni. Mindazonáltal a napi hirek nyomán felemlít­jük a következő eseményeket: Volt baromfi lopás bőven, gyújtogatás, nyakszirtmereve- dés, orvhalászat és orvvadászat, szőlővessző tolvajlás, boreresztés, pinczetörés, öngyilkos­ság, vonatelgázobis, késelés, verekedés, uton- állás, zsebmetszés, vásári csalás, elgázolás, piszok az utczán, verekedés a rendőrökkel, rendőrök megkésclése, asszonyok verekedése, czigányok garázdálkodása, tűz stb. -stb. stb. Ezek különben a jövő esztendőben is elő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom