Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-21 / 16. szám
2 KÖZÉ^DEI^ 1906. április 21. pár ilyen nagyobb szabású cselekedetet, vagy közben járást, azonnal kalapot emelünk előtte. Csakhogy nem mutathat fel. Ellenben mi ujjal mutathatunk reá az okos szomszédokra, akik meg tudtak alkudni a helyzettel, akik még kurucz elveik szegre akasztása árán is, talán sokak előtt nem morális, de vármegyéjük, városuk jövője szempontjából mégis expiálható alapon rájöttek arra az igazságra, hogy egy jó, befolyásos képviselő volta- képen evőkanál, ama bizonyos húsos fazekakhoz. Istenem, hol vannak azok a vármegyék és városok mi hozzánk képest ahol a képviselők nem csupán becsületes, jóravaló magyar emberek, hanem egyúttal befolyásosak is? Tessék csak megfigyelni, hogy vetekednek egyes helyeken még a mai ideális, megtiszlultnak tartott korban is egy- egy eleven miniszterért, államtitkárért, vagy politikai noto bilit ás ért. Ha tehát Tolnavármegye a múltban nem futkosott az úgy nevezett nagy emberek után, mentse akkori pártállása, mondjuk kuruczhazafisága, de hogy ha ezután — ha talán nem is éppen most, a mikor az „alkotmányhoz hű“ képviselők úgy szólván inventár szerint vétetnek visza a t. Házba, de legalább a jövőben mindezt meg nem C8elekszi: botor és ostoba! Akkor járjon tovább is nyakig érő sárban, Stephenson korbeli vasúton, a gőzhajó pedig még csak ne is fütyöljön neki. B. Állandó csendőrlaktanya. A jövő hó 1-én Szekszárdon már csendőr szárnyparancsnokság fog székelni. Ez most már bizonyos. A csendőrség laktanyája azonban a szekszárdi lakás viszonyok miatt eddig sem volt bizonyos, mert hol ide, hol oda kellett a csendőrségnek költözködnie, még pedig mindig olyan helyre, a mely, vagy a csendőrségnek, vagy a közönségnek és a hatóságnak vagy egyszerre valamennyiüknek a lehetőleg legalkalmatlanabb, legczélszerüt- lenebb volt. A mostani laktanya is távoléső és eldugott helyen van, messze a központtól, a közigazgatási és rendőri hatóságoktól, de a | csendőrséget esetleg igénybe vevő közönség- ségtől is. Valósággal kérdezősködni kell ufc- czáról utczára keresgélve, mire megtalálhatja valaki valahol a város végén. A szárnypa- rancsnoksággal együttesen a legénység létszáma is szaporodik s a magasabb katonai parancsnokságnak mindenesetre magasabb igényei, helyesebben mondva követelményei vannak; minélfogva éppen nem bizonyos, hogy a mostan bérben levő laktanya megfelel e egy ilyen magasabb parancsnokság követelményeinek, sőt bátran mondhatjuk, hogy semmikép sem felel meg. A mostani laktanya először is a város középpontjától nagyon is távol eső és eldugott, majdnem szélső utczában van. Másodszor pedig azért nem, ipert ott már egy szárnyparancsnokságot a felszaporodott legénységgel együtt alkalmas módon elhelyezni nem lehet, tehát szűk és czélszerütlen. Nézzük csak rövidesen, hogy lakás tekintetben minő követelményei lehetnek egy ilyen magasabb parancsnokságnak. Legelőször is szükséges, hogy az egész csendőrség egy ugyanazon épületbe legyen elhelyezve, igy czélszerüségi és kényelmi szempontok szólanák a mellett is, hogy a szárnyparancsnoknak, a szakaszparancsnoknak alkalmas tiszti lakás megfelelő mellékhelyiségekkel és udvartér álljon rendelkezésére, s hogy megfe- | lelő lakásuk legyen a nős járásőrmesternek ! esetleg őrsvezetőnek is; tehát ime szükséges két tiszti és két altiszti magán lakás. Ezenkívül van a tülajdonképeni laktanya udvartérrel, mellékhelyiségekkel, tiszti és altiszti iroda-helyiségekkel, előszobákkal, egy kis konyhakerttel, baromfi udvarral és a legénység számára megfelelő gyakorló ! I térrel. Sőt figyelemmel arra, hogy az egész | vármegye területére Szekszárdról történik a ! kivezénylés, a jövő-menő, hivatalos ügyekben a vidékről jelentkező csendőrség számára még külön fentartott helyiség is szükséges. Másodsorban szükséges, hogy úgy a csendőrség és közigazgatási hatóságok közt levő folytonos hivatalos érintkezés, mint a közönség szempontjából is a laktanya lehetőleg a város központjához közel, mindenki által könnyen megtalálható helyen legyen. \ Ezen, úgy a csendőrség, mint a közönség szempontjából jogos követelmény megvalósítására nézve felvetjük- az eszmét es a város tanácsának és képviselő testületének szives figyelmébe ajánljuk az: állandó csendőr laktanya építését Ott van, a város tulajdona a Virág-ut- czában az a nagy üres telek, a melyen az árvaháznak kellett volna épülnie; közel a vasútállomáshoz, közel a központban lévő hivatalokhoz és a városunk forgalmát lebonyolitó közutakhoz, szóval czélszerübb, alkalmasabb helyet nem is lehetne kiválasztani — mivel hogy nincs is. Itt, ezen az üres telken lehetne igen alkalmos állandó csendőr laktanyát építeni. Az épitési költségeket, amint tudomásunk van róla, egyik pénzintézetünk megfelelő reális alapokon szívesen fedezné. A városnak csupán az építkezésre való telket kellene adnia. A lakpénzek bőven fedeznék nem csak a telek árát, hanem az építkezési költség törlesztési részleteit is és igy bizonyos idő múlva a város értékes1 épület birtokába jutna. Annyi bizonyos, hogy ezzel a kérdéssel mihamarabb foglalkozni kell, kivált, ha a város rendőri szolgálatra is csendőrséget kap, mert ezt sem tudja megfelelően elhelyezni. VARMEGYE. Tolnavármegye rendkívüli közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 19-én rendkívüli közgyűlést tartott. Dőry Pál alispán a közgyűlést a következő beszéddel nyitotta meg. Alig egy hónapja, hogy rendes tavaszi közgyűlésünk tartására együtt volt a törvényhatósági bizottság. Akkor sötét felhők tornyosultak hazánk égboltozatán és aggodalmas szívvel vettünk egymástól búcsút; nem voltunk bizonyosak benne, hogy a reánk nehezedő absolutizmus megtépett alkotmányunkat nem teszi-e teljesen tönkre? Nem akarva a sebeket feltépni, melyek a hazafiak szivét érték,‘de örömmel és XIX. dynastia uralkodóinak temetkezési helye ez; itt vannak a sziklába bevésve a gyönyörű faragványokkal és festésekkel díszelgő katakombák, melyek kivülről semmit sem árulnak el, mert hisz épen az volt a czél, hogy a holttest úgy el legyen rejtve, hogy az utókor rá ne akadjon soha. Negyven sir létezéséről tudunk, de eddig még esak 21-et fedeztek fel. Midőn egy király trónra lépett, megkezdték a sir készítését s évről-évre tovább építették és díszítették; minél tovább uralkodott, annál nagyszerűbb lett tehát a földalatti palota ; némelyik a hegy mélyébe vezető folyosók, termek és csarnokok egész tömkelegévé nőtte ki magát ily módon. Midőn aztán a király meghalt s a hosszú temetési szertartás befejeztetett, befalazták a nyílást s úgy elrejtették, hogy senki reá ne találjon, nehogy úgy járjanak, mint elődeik a pyra- misokat építő faraók. ‘ Ramasseum. A nagy Ramses király alkotásainak egyik legnagyszerübbike ez az u. n. Ramasseum, mely szintén a thebei necropolison áll. Fogadalmi templomnak lehetne ezt nevezni, mert Ramses hálából építtette az isteneknek, hogy a klióták elleni harczában megsegítették. Mint már említettem, Ramses az ázsiai khétákkal vívott háborújában nagy veszélyben forgott s csak személyes bátorságának köszönhette megmeneküléáét. Erről a csatáról egy Pentaur nevű költő, aki egyúttal pap is volt, hős költeményt irt, melyet a Ramasseum falaira véstek fel. Itt találták meg egy földalatti üregben a király múmiáját is. Itt látjuk a Ramasseum nyugoti porticu- sát, mely előtt egy gránitból faragott óriási Ramses szobornak romjai hevernek. Egy nagy ülőszobor volt ez, melynek magassága 1772 méter lehet, a vállalt szélessége 7, a mutató ujj 1 méter hosszú. Itt volt a király kincstára is, hol a feliratok szerint temérdek arany és ezüst volt felhalmozva s a könyvtár, melynek felirata ez: gyógyintézet a lélek számára. Egy másik csarnokban a boltozaton az égboltot s a csillagokat látjuk ábrázolva; volt itt egy 365 öl kerületű arany kör, mely az év napjait s a csillagok járását mutatta; ezt Kambyzes perzsa király vitte el, midőn Egyptomot elfoglalta és kifosztotta. Memnon szobrok. A thebei mezőkön, a Nílus által öntözött termékeny szántóföldek középért mértföldekre ellátszik az a két óriás ülőszobor, melyet a régi görög irók Memnon szobrainak neveztek s a világ 7 csodái egyikének tartottak. Tulajdonképen IIL Amenhotep király szobrai ezek; egyik teljesen hasonmása a másiknak, amint azt másutt is mindenütt látjuk a régi egyptomi emlékeknél. A vallás értelmében ugyanis minden embernek lelke két részből áll, melyek a halál után széjjel válnak, szükséges volt tehát mind a két lélek számára szobrot emelni, hogy azokba vissza szállni tudjanak. A görög mythologia szerint ezek a colossusok Memnon aethiopiai királynak Tithon és Aurora (a hajnal) fiának szobrai; beszélték, hogy a szobor minden reggel harmonikus sipoló hangot ád, evvel üdvözli anyját, a megjelenő hajnalt. Ezen hangot minden hajnalban hallották a régi utazók, ami valószínűleg a külső levegőnek hirtelen való felmelegedése által jöhetett létre. Azóta, hogy a szobron javításokat végeztek, már nem hallani reggelenként ezt a hangot. Tüdőbetegségek, • hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti eeotnaffoláeU F. Hoffmann-La Roch© A Co- Basel (Svájc), Kapható arroal rendeletre • gyógyszertárakban. — Ara Uvegenkint 4.— korona.
