Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-21 / 16. szám

KÖZÉRDEK

3

1906. április 21.

konstatálom, hogy mint hazánk történetében már szokszor, a tavaszi levegő hatása a dermedt életnek most is véget vetett s alkotmányunk fájának terebélyes gályáit kifakasztotta.

Felkent alkotmányos királyunk talán megsokalva a garázdaságokat, melyeket fájó szivvel tapasztalt,, mintegy varázsütésre véget vetett a hosszú pusztító válságnak és lehetővé tette az alkotmányos kibontakozás megvalósítását és nem kormány kinevezéssel adott vezért a nemzetnek, hanem a nemzet vezéreit hivta meg a kormányra.

Olyan aktus ez, mely a legnagyobb l' örömmel tölt el pártkülönbség nélkül minden hazafiit s a legnagyobb reményekre jogosít. Ez örömnek nyilvánítását ez alkalommal nem hallgathatom el s arra kérem a bizottságot, hogy az öröm, a béke jegyében bízva kezdjük meg alkotmányos feladataink teljesítését, hogy a nem rég szétkergetett országyülés, — miután újból összehivatott, — megkezdhesse működését. (Általános helyeslés és élénk éljenzés).

Az alispán megnyitó beszéde után Forster Zoltán tb. főjegyző felolvasta á képviselő házat összehívó, már ismert királyi leiratot, a melyet a jelenvoltak állva hallgattak meg. Ebből kifolyólag a közgyűlés értesíteni határozta a központi választmányt, hogy a választás megejtésére szükséges elő- intézkedéseket a törv. határidőn belül tegye meg s a választás határnapját tűzze ki.

Miután az elnök alispán a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Leopold Kornél és Bodnár István bizottsági tagokat kijelölte, a közgyűlést bezárta.

A jegyzőkönyvet azonnal hitelesítették s áttették a központi választmányhoz.

— Képviselőválasztások határnapja. A vármegyei központi választmány e hó 20-án Dörg Pál alispán elnöklésével tartott ülésében elhatározta^hogy az országgyűlési képviselő választások vármegyénk területén 1906. évi április hó 30-án hétfőn tartatnak meg. A választásokra vonatkozó hirdetmények a legközelebbi napokban szét fognak küldetni.

HÍREK.

— Miniszteri kiküldött. Lampel Vilmos pénzügyminiszteri titkár a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóságnál megvizsgálta a fogyasztási adóügy kezelését s a legnagyobb rendet és pontosságot tapasztalta.

— Kitüntetett ezredes. A király Fabri- czius Győző ezredesnek, a budapesti 1. honvédgyalogezred parancsnokának a harmadosztályú vaskora rendet adományozta. Annak idején Fabricius ezredes olvasta fel a képviselőházat feloszlató királyi kéziratot.

— Előléptetés. A in. kir. igazságügy- miniszter Vattaij Miklós szekszárdi kir. törvényszéki fogház felügyelőt a X ik fizetési osztályba nevezte ki.

— Esküvő. Dr. Hagymássy Zoltán központi járási szolgabiró e hó 17 én tartotta esküvőjét Szekszárdon Tóth Bözsikével, Tóth Károly és neje Schwarczkopf Hermin úrnő leányával. Az esküvő, melyen miht násznagyok a menyasszony részéről Rosmayer Ferencz nagybirtokos, a vőlegény részéről pedig Bajó Pál főszolgabiró vettek részt, a legszűkebb családi körben folyt le. A fiatal pár nászutra ment.

— Adótiszti vizsga. Mohag Sándor dunaföldvári adóhivatali gyakornok jó sikerrel tette le az adótiszti vizsgát.

— Kitüntetés. Vig Albert iparoktatási főigazgatónak, kir. tanácsosi czimet adományozta a király.

— - Halálozások. Tolnavármegye székházén, éppen a feltámadás magasztos ünnepén, liusvét első napján gyászzászló hirdette Tolnavármegye tisztikara egy érdemes tagjának elhunytát. Dr. Pót Radó völgységi járási orvos, a bonyhádi g. hitvallású ev. algimnázium felügyelője halt meg rövid szenvedés után, életének 60-ik évében Bonyhádon. A közbecsülésnek örvendett, keresett orvost, 15-én nagy részvét mellett kisérték örök nyugalomra. Elhunytáról a család a követ- kező gyászjelentést adta ki: Alulírottak, úgy a magunk, mint a rokonság nevében is, fájdalomtól megtört szívvel jelentjük Dr. Pót Radó járási orvosnak, a bonyhádi ág. hitv. ev. algimnázium felügyelőjének folyó évi

I április hó 14. napján, rövid szenvedés után, életének 60-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült ' tetemei f. évi április hó 15 én d. u. 5 órakor BoDyhádon I az ág. hitv. ev. sirkertben fognak örök

nyugalomra tétetni. Bonyhád, 1906. áprilishó 14 én. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Özv. Dr. Pót Radóné szül Lajpczig' Klementine, az elhunyt özvegye. Lajpczig János, az elhunyt ipja.

A régi patriarchialis világ egyik köz- becsülésben álló alakja, hunyt el a napokban Tolnán. — Geiger Flórián építőmester halt meg életének 90-ik évében, végelgvengülés következtében. Földi maradványait folyó hó 18-án délután 5 órakor általános részvét mellett helyezték a családi sírboltba, örök nyugalomra. Temetésén a vidékről is sokan jelentek meg. Az engesztelő szent miseáldozat ugyanaznap délelőtt 10 órakor volt a tolnai plébánia-templomban. A derék .öreg ur a régebbi időben messze földön ismert kiváló építőmester volt, a szomszédos vármegyékben is nem egy templom, vagy impozáns épület hirdeti nagy szaktudását, mindenkor szolid alapon nyugva vállalkozását. A családja által kibocsátott gyászjelentés sze* rint gyászolják: özv. Dosch Edéné szül- Geiger Terézia, özv. Dicenty Gyuláné szül. Geiger Paulina, Geiger Gyula, Wéber Já- nosné szül. Geiger Róza, Geiger Károly,, özv. Fröhlich Ferenczné, szül. Geiger Antónia, gyermekei. Geiger Ádám, özv. Wunderlich Józsefné szül. Geiger Mária, özv. Stier Ferenczné szül. Geiger Borbála testvéreid Wéber János veje. Geiger Gyuláné szül. Lipovnitzky Erzsébet, Geiger Károly né szül. Fedorcsák Valéria menyei. Ozv. Breslinayer Gyuláné szül. Dosch Róza, dr. Dicenty Géza, Dicenty László, Nits' Istvánná szül. Dicenty Flóra, Juhász Kálmánná szül. Dicenty Sarolta,. Dicenty Dezső, Dicenty Paula, dr. Dienes Pálné szül. dr. Geiger Valéria, Geiger Edith, Geiger Flórián, Geiger Gyula, Wéber Kálmán, Wéber János, özv. dr. Dicenty Gyuláné szül. Wéber Erzsébet, Wéber Lajos, Wéber Dénes, Geiger Ottmar, Geiger Victoria, Geiger Károly, Frölich Flóris, Fröhlich Mariska férj. Tenczlinger Istvánná unokái. Breslmayer Tibor, Breslmayer László, Bresl- mayer Erzsébet, Juhász Kálmán, Juhász Mártha, Dicenty Dénes, Dicenty Kálmán, Dicenty Béla, Dicenty Ilonka, Wéber János, Wéber Margit, Wéber Bandi, Wéber Kálmán, Tenzlinger Edith, Tenzlinger István, Fröhlich Irén, Dosch Riza dédunokái. Nits István, Juhász Kálmán, Tenzlinger István, dr. Dienes Pál unoka vői. Dr. Dicenty Gézáné szüf. Schönfeld Irma, Dicenty Lászlóué szül. Győry Sarolta, Wéber Jánosné szül. Krtitska Ilona, Wéber Kálmánné szül. Gyimóthy Mariska, Fröhlich Flórisné szül. Hörl Irén, özv. Dosch Gyuláné szül. Puchler Riza unoka menyei.

— Eljegyzések. Szemerei Matkovich László honvédhuszár hadnagy folyó hó 16 án tartotta eljegyzését Dombóváron Lexa Edittel, Lexa Zenó dombóvári biró leányával. Bacsaloki Matiegka Ede Mátyás eljegyezte Széles Ferencz kölesdtengeliczi vasúti állomásfőnök leányát, Szerénl.

— Április Ilike az iskolákban. Az

április ll-iki törvényes nemzeti ünnepet az iáén a húsvéti szünidő miatt most szerdán tartották meg az iskolákban. Így a szek- szái'di főgimnáziumban Wigand János igazgató hazafias beszédet mondott, a diákság pedig elénekelte a szózatot és a himnuszt.

— Uj főispánok. Baranya vármegye főispánjává Benyovszky Móricz grófot, Somogy- vármegye főispánjává pedig Kapostsfy Jenő kaposvári ügyvédet és volt képviselőt nevezik ki.

— Tulipán-majális. A szekszárdi tulipán- kert hölgybizottsága Dőry Pálné úrnő elnöklete alatt f. hó 20-án ülést tartott. Azt határozták, hogy a tervbe vett mulatságot nem május elsején, hanem május 12-én tartják meg A mulatság a vármegyeház kertjében kezdődik, ételekről, italokról vendéglős utján gondoskodnak s esetleg táncz lesz a vármegyeház nagytermében. A mulatság előkészítésére egyébként egy szükebbkörü hölgybizottságot küldenek ki, amelynek tagjai: Dőry Pálné elnök, továbbá Kovács Dávidné, Tihanyi Domokosné, Holub Jánosné, Tékus Vilmosné és Dőry Lászlóné.

— Hegyközségi gyűlés. A jobbremetei hegyközség Szekszárdon a városház nagyA szobrok magassága 19Va méter, de nem egy kőből vannak faragva, mint a romokban heverő Ramses szobor, hanem négyszögletes kövekből vannak összerakva, tehát művészi értékük nem is olyan nagy, mint amazé.

A thebei necropolis még egy nevezetes épületcsoportja az u. n. medinet-abui templom.

Több különböző korból való részletek vannak itt összeépítve, a legrégibbet a XVIII-ik dynastia uralkodói építették, köztük a hires Hatsepszu királyné is, aki úgy jutott a trónra, mint II. Katalin czárné Oroszországban t. i. férjét megölette s erőszakkal ragadta magához az uralmat. Férfias természetű, erélyes uralkodó volt, aki személyesen vezetett hadjáratot a távoli Punt országába s a képes feliratokon is mint férfi van vadászjelenetekben megörökítve.

Az épület többi szárnya újabb aredetü, építettek hozzá a XIX-ik dynastia tagjai s a Ptolomensok is, mely utóbbi korból való részletekben már a görög ízlés dominál.

Itt látjuk az oszlopcsarnok belsejét, a 170 méter hosszú hypostilt, melyből a kisebb helyiségek egész sorozata nyílik; ez III. Ramses Ramesseuma, hol valószínűleg maga a király lakott.

Ez az uralkodó nagy nevű elődjének II. Ramsesnek nemcsak nevét vette fel, hanem mindenben annak példáját követte.

A belső szobák falain láthatók a király magán életének egyes jelenetei megörökítve; látni amint trónusán ül s nejei, vagy mint e felirat nevezi „szép arczu társnői“ pálma levélből készült legyezővel legyezik s virágot nyújtanak neki; egy másik képen sakkozni látjuk a királyt s a 3000 év előtti sakktábla alig külömbözik valamit a maitól.

Esné.

Elhagyva Luxort, tovább hajózunk fölfelé a Níluson. Nemsokára egy népesebb helyhez Esnéhez érünk, melynek házai között nem kevésbé érdekes romokra találunk. Itt volt hajdan Latopolis városa, hol Hathor istennőt s annak szent állatát a Latos nevű halat imádták.

A régi egyptomiak vallásában is bent volt a lélekvándorlás tana; hitték, hogy az ember lelke a halál után külömböző állatok testébe vándorol s innen eredt az állatok tisztelete. A szent állatokat a papok tartották s kimúlásuk után bebalzsamozták őket épugy mint az embereket. Százával találjuk a bikák, farkasok, macskák, karvalyok, ibisek s más egyébb állatok múmiáit.

Az edfui templom.

Sokkal jobb karban maradt reánk az Esnétől nem messzire fekvő Edfui templom, melynek képekkel ékeskedő 36 méter magas pylonja már messziről feltűnik.

A templom Oziris és Izis fiának : Horus istennek van szentelve, kit karvaly fejjel szoktak ábrázolni s ki a görögök Apollójának felelt meg.

Az épület a ptolomeusok korából való, abból az időből, midőn Egyptom a macedóniai Nagy Sándor birodalmának romjaiból phoenix madárként újra életpe tért s mintegy másodvirágzását élte. Vége volt akkor már Thebae hatalmának, az ország fővárosa Alexandria lett s mindenben a görög Ízlés és görög befolyás kezdett érvényesülni.

— Folytatjuk. —