Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-24 / 12. szám
2 az országban egy tót község, melynek csak 572% a pótadója. Mint jogos panaszok merültek fel még: a rossz bánásmód, csekély bér, tehén tartás megvonása, silány minő- ségü konvenczió, rossz lakás, a bérföldeknek legrosszabb helyen és nem a kikötött nagyságban való kiszolgálása. Nem térhetünk ki valamennyire, csak a legjellemzó'bbekre. Hogy egyes uradalmakban nem találjuk meg gazda és cseléd között a kölcsönös megértést, a régi patriarkális életet, a kor szellemében van. Ha majd a gazdatársadalom jó része tisztában lesz azokkal a szocziális kötelességekkel, melyek e tekintetben rája várnak, más lesz a viszony földes ur és cseléd között. Fó'leg nélkülözik a humánus bá- násmódot azok a cselédek, a kik némely bérgazdaságban szolgálnak. Ezeknél tisztelet a kivételnek, se ünnep, se vasárnap, semmi nincs, csak zsarolás, emberrel földdel egyaránt. Rossz a cseléd konvenczió ja! Ez is igy áll sokhelyen. Némely helyen nem egyébb a cseléd konvenciója, I mint szem. A mihez még az is hozzájárul, hogy azt nem a törvényesen eló'irt íirmérték szerint szolgáltatják i ki, úgy hogy a cseléd el van ütve az ellenó'rzés jogától. A rossz lakásviszonyokról nem j szólok, ismerjük valamennyien. Ez a ! legjogosultabb panaszok egyike. A felfelé való törekvés az emberi haladásnak egyik legfontosabb rugója, | mondja Rubinek. Nagyon természete-! sen következik tehát ebbó'l az a követ- I keztetés, hogy a sorsunkon való javi- ' tásnak, az eló're való törekvésnek j utait és módjait elzárni nem lehet, j nem szabad. A mezó'gazdasági munkások és O O cselédek igényei a lefolyt egy-két év- : közérdek tized alatt nagyon megnövekedtek és a magyar gazdatársadalom csak nagyon keveset tett arra nézve, hogy ezekkel n megnövekedett igényekkel szemben, nyújtson is jobb munkakeresetet a cselédjeinek. A magyar gazdatársadalomnak mieló'bb rá kell térnie a helyes és józan szocziális politikára és az intensiv gazdálkodási rendszerre. Meg kell teremtenünk mielőbb a mezőgazdasági ipart, hogy megtudjunk élni s jobb munkakereseti viszonyokat. is teremthessünk a munkások részére. Örömmel üdvözlöm a mozgalmat a Szekszárdon megalapítandó cog- nac-gyár ügyében, a mely cognac- gyárnak különben már régen állania kellene Szekszárdon. A létért való küzdelem a földi élet rugója, ugyancsak mondja Rubinek, ezen 'változta!ni akarni nem egyéb az ábrándnál. A mire pedig a szocziáldemok- ráczía, törekszik, az nem más, mint megszüntetni a létért való küzdelmet. A mire a szocziáldemokréczia törekszik, az nem egyéb, mint általános megelégedettség állapota, a mikor az emberiség társadalmi és anyagi téren egyenlő lesz; de hát ez nem egyéb merő utópiánál, mert a társadalmi evoluczió állandó lesz, inig a világ világ lesz s egy olyan állapotnak az elérése, a mikor az emberiség felfelé való törekvésének czélja többé nem lesz, ez lehetetlen, ez utópia. Szervezkedik ellened pedig gazdatársadalom a szocziáldemokráczia. Maga a kormány támogatja ezt a szervezkedést. Csak nemrég hagyta jóvá a belügyminiszter az »Országos Földmunkások Szövetsége« alapszabályait, a melynek határozott czélja a mező- gazdasági munkás érdekeinek megö O O óvása, a munkaadókkal szemben. Leg1906. márczius 24. utóbb pedig egy szocziálista képviselő ugyanilyen tendencziával szervezi a nagy magyar alföldön az u. n. paraszt pártot. A munkásod, a cseléded szervezkedik ellened magyar gazdatársadalom, csak te akarsz maradni szervezetlenül ? Vajta, 1906. márczius hó'. Kirchner József. Czigánymisszió. Alig van oly lap — akár fővárosi, akár megyei, — a melynek hirrovata egy- egy kóborczigányok által végbe vitt betörésről, lopásról, utonállásról, rablásról, gyilkolásról ne emlékeznék. A czigánykérdéssel már a kormányok is foglalkoztak, hogy mikép lehetne azt a közveszélyes népfajt megfékezni, ártalmatlanná tenni. Próbálták kényszereszközükkel egész az emberirtás kegyetlenségéig : próbálta nem kisebb ember, mint boldogult József főherczeg’, a legodadóbb emberszeretettel, a czivilizáczió számára megnyerni. Mindezek a kísérletek hajótörést szenvedtek. Egy kísérlet volna még, a melyet még nem tettek meg, egy ut, a melyen még el nem indultak : a czigánymisszió. Igaz, hogy czigányaink már nem po- gányok, de valljuk meg, hogy csak névieg keresztyének. Meg vannak keresztelve, de az Úr üdvözítő, ujjászülő^ erkölcsneinesitő tudományában nyertek-e eddig oktatást? Gyermekeik részesülnek-e keresztyéni nevelésben V Értem különösen a sátorozó vándor- ezigányokat, a kik a szentkeresztséget és a bérmálkozást csupán koldulási eszköznek használják, hogy ajándékot kapjanak. Olvastunk valamit több év előtt a lapokban, hogy — már nem emlékszem hol —1 egy sátorban született, czigány nemzetségből származott ifjú papnak, nagy ünnepséggel tartották első miséjét. Azt gondoltam, meg van törve a jég, az Úrnak ezen felavatott szolgája apostolává lesz nemzetségének, és térítőként elmegyen, nem emberevőkhüz, hanem tulajdon véreihez, leereszkedik hozzájuk s legszebb,feladatául ismerendi, hogy azok közül minél többeket megnyerjen, használva mindazon eszközöket, melyekkel egy városra nyilik. Külünösen szép ez a látvány naplemente tájon, midőn a pyramisok megett leáldozó nap tüudéri fénye borítja a messze elterülő várost lapos tetejű házaival, kupoláival, karcsú tornyaival együtt. A mi ködös északi hazánkban még a legtisztább nyári napon sem láthatunk ehhez hasonló világítást. Amint a nap lebukik a láthatáron, egyszerre tűzpiros színben gyullad ki a nyugoti ég, mely mint valami görög tűz, szokatlan fényben világítja-meg az egész tájat. Később a piros szin minden árnyalatán átmenve, lassanként ibolyaszinüvé változik át s mialatt a csillagok felgyulnak az égen, végre telje- i sen elenyészik. Kalifák «írjaí. A halottak városában járván, midőn a magaslatra feljutunk, egy kopár, sziklás begyektől körülvett völgy terül el előttünk, melyből büszke kupolás épületek egész csoportja emelkedik ki. Ezek a kalifák sírjai. Egy \ egész város, számos utczával, sok tornyos palotával kisebb-nagyobb házakkal — mind a halottak számára, ügy tűnik fel az egész, mintha valami varázslat folytán kerültek volna ide a fejedelmi fényt, hatalmat és nagyságot hirdető épületek abba a kietlen sivár embertől nem lakott völgybe. Kalifák sírjának nevezik ezeket az építményeket, de az elnevezés nem helyes, mert nem a hatalmas bagdadi kalifák hamvai nyugszanak itt, hanem a későbbi dyuastiák fejedelmei. Legtöbbről azt sem tudjuk, hogy melyik uralkodó földi maradványait rejti. A legszebb sirmecsetek egyike* az itt látható Gama el Kait bey, melynek belsejében az alspitó szultán mauzóleuma mellett két gránit sziklát mutogatnak, melyeken a próféta lába nyo mai láthatók. E köveket Kait bey .Mekkából hozatta ide. A már erősen megrongált épület fő ékessége a művészi kivitelű 3 emeletes minarét. Egy másik mecset -j— a Barkuk szultán mecsetje. A J 4-ik század vége felé épült s őrzi az alapitó szultán s utódainak földi maradványait; két tornya és két kupolája van ; az egyik kupola alatt a család férfi tagjai, a másik alatt annak női tagjai nyugszanak. A vallás szigorúsága még holtuk után is elválasztja a két nemet egymástól. Az ‘arabs művészet élénken emlékeztét a pusztákra, honnan a nép eredetét vette; a karcsú minaretek a pálmafát, a mecsetek kupolái a beduinok sátorát juttatják eszünkbe. Az arabs mielőtt a világtörténelemben feltűnt volna, sátorban lakó, egyik vidékről a másikra vándorló nomád nép volt. Midőn a I mohamedán vallás megalapítása után szétszórt törzsekből államalkotó nemzetté tömörült, csodálatos gyors tanulékonysága'al iöv!d idő alatt elsajátítottaNaz akkori világ müvelt- ségét, a görögök tudományát, a perzsák, Kaldeusok, légi egyiptomiak s a bizánciak épitő művészetét, s a stylust saját Ízlése szerint átalakítva, megalapította az arabs művészetet, mely századokon keresztül felülmúlta a keresztény Európa Összes műveltségét. De az arabs s egyáltalában a mohamedán művészet már születésével magával hozta a maradiság, a conservativizmus gyógyíthatatlan betegségét. Amint a vallásban, ép úgy a művészetben is szigorú dogmákhoz ragaszkodik, melyektől eltérni bűnnek tartaná. A külömböző századok alkotásai ugyanazon stylusban s ugyanolyan kivitelben épültek, mintha csak a rengeteg idő, mely a bölcs Harun al Rasid kalifa óta a mostani khedjve Abbas Hilmi basa uralkodásáig eltelt, nyomtalanul repült volna el a Nilus és a sivatagok felett. A mohamedán művészet I most is ott á,ll, ahol ezer év előtt a bagdadi | kalifák idejében; azaz, hogy most már nem áll ott, mert ahol haladás nincs, ott okvet- I lenül bekövetkezik a hanyatlás. Tüdőbetegségek, huruioK, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „ Koche** eredeti csomagolást. F. HofFmann-La lieche A Ge. Basel (Srije). Eme# az étvágyat é> s testsúlyt, megszűnteti a köhögéet, váladékot, éjjeli izzadást. Kapható orvoel rendeletre a gyógyszertárakba«. — Ara Uvegeakint 4.— korona.
