Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-08 / 27. szám
7 1905. julius 8. éjnek idején beállított a magánosán lakó Szabó Erzsihez, torkon ragadta és megfőj- tóttá. Majd hozzáfogott a pénz kereséséhez ; j talált is több helyen összesen 134 K.-t. Ez- I után elindult feleségének és gyermekeinek keresésére. Meg is találta őket 23-án este | Mohácson Rózsa Kovács Sándornál. Hívta az asszonyt, hogy menjen vele más vidékre. \ De az kijelentette, hogy gyilkossal szóba j sem áll. Erre Mistina revolvert rántott elő \ és ráfogta a feleségére. De megakadályozták a lövésben. Az ügyeletes rendőr a helyszínén letartóztatta Mistinát és a városházára kisérte. Másnap azután kihallgatták, eleinte tagadott ugyan, de utóbb magába szállott és mindent beismert. A rabolt pénzből ruhát, egy pár csizmát s kalapot vett, ! fiának 20 koronát adott. A többi pénzről nem tud elszámolni és azt vallja, hogy 300 korona papírpénzt elvesztett. A rablógyilkost Eszéken átadták az ügyészségnek. — Csalás babonával. Beállított e hó 3-án reggel Balog István Ohneiszhoz Rajáéi Sáudorné csákvári és Kolompár Mári her- czegfalvi (Fejérm.) czigányasszony azon ürügygyei, hogy a vajdánéjukhoz komának meghívják. Beszéd közben megtudták, hogy Bolognának egy 10 hónapos, de igen nagy fejű fia van. Erre a czigányasszony ok fel- ajánlták orvosi tudományukat. Először azt hazudták, hogy a gyermek nem az asszonyé, hanem másé valakié s valahogy kicserélték. Ezen pedig úgy segítenének, hogy az asszony fütse be jól sütőkemenczéjét, mire ők visszajönnek mert pár órára távoznak. Azután ők a gyermekeket sütőlapátra teszik s háromszor úgy tesznek, mintha bedobni akarnák, de az anyának ott kell lenni. Balogék szótfogad- tak, de a műtéten az anya nem volt ott. Akkor a czigányasszonyok mást gondol tak. Előkérték a keresztelő-vánkos héj- ját, egy egész kenyeret egy 20 koronás papírpénzt s egy pohár vizet, melyet két kutból kellett hozni annélkül, hogy szóltak ] volna valakihez. így holmi hókusz-pókuszo- kat csinálva, a tizest eltüntették s távoztak azzal, hogy kilenczednapra a gyermek igazi j anyjának okvetlen ott kell lenni s akkor 1 majd ők is eljönnek és megegyeztek, hogy majd 100 korona jutalmat kapnak. Csak távozásuk után jutott Balogéknak eszükbe a 20 ] koronás; a rendőrségre siettek hát, hol a | dolgot elmesélték. A csendőrüknek a vásárban sikerült még nyakon csipni a két csaló j czigányasszonyt, de márcsak 6 frt. volt meg a pénzből. Bekísérték őket. A SZOMSZÉDBÓL. Muzeum Fejérmegyében. Fejérmegye közönségének régi óhajtása, hogy Székesfehérvárott múzeumot létesítenek. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának megbízásából a minap Zichy lenő gróf és Szalag Imre, a Nemzeti Muzeum igazgatója járt Fejérvármegyében s a muzeuin ügyében tárgyalt a fejérmegyei muzeumegyesülettel s Fiáih Miklós báró főispánnal. A tárgyalás eredménye oly kedvező, hogy a muzeum szervezéséhez nemsokára hozzáfognak. A kiküldöttek a tárgyalás eredményéről jelentést tesznek Wlassics Gyulának, a múzeumi tanács elnökének. Egyletek és társalatok. Kaszinói választmányi ülés. A szekszárdi kaszinó választmánya f. hó 3-án tekintettel a nappali nagy hőségre, este tartotta ülését, a melyen Ágoston István tábla biró elnökölt. Az érdeklődés nem volt valami nagynak mondható, mert a választmányi tagokat egyenkint kellett összehivogatni, hogy a választmány határozatot hozhasson a szőnyegen levő elodázhatlan, fontos ügyekben. A választmány ezen ülésén a kaszinó tagok sorába ifj. Hagpál Sándort az árvaszék tb. jegyzőjét felvette és az ügyvezető igazgató előterjesztésének meghallgatása után a kaszinói bazár felépítését, mivel azt jövedelmezőKözérdek nek találta, kimondotta és Simontsits Ele- J mér igazgatót megbizta úgy az építési, mint | 8100 koronát kitevő bérleti szerződések meg- j kötésével. Ezen határozat folyományakép felhatalmazta a választmány az ügyvezető igazgatót arra is, hogy a Szegzárdi takarék- pénztártól 40 évi, 5.76%> amortizátió mellett 60.000 kor. kölcsönt vegyen fel. Lukács vállalkozó kérvényére kimondatott, hogy Lukácsot,akinek szerződéseugyan október 1-én jár le, mivel budapesti üzletét augusztus 1 én el kell fogl lni, eddigi kifogástalan és törekvő kiszolgálásaira való tekintetből augusztus l-ével szerződésétől felmenti, még is azon megszorítással, hogy augusztus és szeptember hónapokra maga helyett szavatosság kötelezettségével helyettest tartozik állitani. Az uj vállalkozóval kötendő szerződés módozatainak kidolgozásával, mivel a házikezelés eszméje a választmányi tagok között pártolóra nem akadt, Wigand János helyettes igazgató elnöklete alatt Tóth Károly és Máthis Kálmán tagokból álló bizottságot küldött ki azon utasítással, hogy a szerződés módozatait oly időben készítsék el, hogy augusztus elején már pályázat legyen hirdethető a helyi három és a vendéglősök lapjában. Az ülés berekesztése előtt Ágoston István a jelen voltak köztetszésével indítványozta, hogy Simontsits Elemérnek a kaszinói bazár épitése és a helyiségek értékesítése körül kifejtett fáradságos és lelkes munkálkodásáért a választmány köszönetét szavazzon. A választmány örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy elismerésének buzgó ügyvezetőjével szemben kifejezést adhasson, az indítványt egyhangúlag elfogadta. Ezzel a kaszinó 50 éves életében első éjjeli ülés véget ért. Az ev. ref. tanító egylet közgyűlése. A tolnai ev. reform, egyházmegyei néptanító egylet f. évi julius hó 3I-ón Szekszár- don a polg. fiú isk. tantermében tartja évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat. 1. A gyűlés megalakulása és megnyitása. 2. Elnök választás. 3. Pénztárvizsgáló bizottság jelentésének tárgyalása. 4. Időközben esetleg jelentkező tagok felolvasása. 6. Netáni indítványok tárgyalása. Alsónyék, 1905 julius 1. Bocskár Ferencz egyleti alelnök, Ferencz! József egyleti főjegyző. A rabsegélyző egylet uj tagjai. A rabsegélyző egylet tagjainak sorába újabban beléptek: dr. Kozacsek József kir. alügyész, Wölfel Ferencz r. k. s. lelkész, Kovács Ottó fogorvos, Vermes Izsó vasúti mérnök, Földvári Mihály főlevéltárnok, Bognár Albert ügyvéd, Jozgits János r. k. lelkész, Marton Sándor r. k. s lelkész, Szentiványi Miklós főbíró (Bonyhád), dr. Szily Géza ügyvéd (Tolna), Magyar Miklós r. k. lelkész (Závod), Klein József r. k. lelkész (Apar), Änderte József r. k. lelkész (Kakasd). TUDOMÁNY, IRODALOM, Millió ember foglalkozik azon gondolattal, hogy módot találjon arra, hogy a család minden részének szórakozást nyújtson. Ezen rejtélynek mondható eszmét a „Tolnai Világ Lapja“ mogoldotta. A család minden egyes tagja talál szórakozást ezen igazán pái’atlannak mondható képes újságban, mely hetenkint 60, sőt 70 oldal teije- delemben is megjelenik, s potom 2 frt. 48 kr.-ba kerül egy félévi előfizetési ára 4 frt. helyett. Ajánljuk ezen lapot szives figyelmébe olvasóinknak. Egy mutatványt készséggel küld a kiadóhivatal, csak tessék a „Magyar Kereskedelmi Közlöny“ kiadóhivatalához Budapest, VII., Károly-körut 9 fordulni. Előfizetési felhívás. Jáva szigetén az „Oost-Indische-Leger“-ben (Hollandi légió) szolgáló magyar ifjú jó barátom érdekes napló jegyzetei és levelei alapján egy kötetre valót sajtó alá rendeztem. Az „Egy tolna megyei ifjú kalandjai és tapasztalatai Jáva szigetén“ czimíi, körülbelül 150 oldal terjedelmű könyv augusztus második felében fog megjelenni. A rendkívül érdekes és tanulságos kalandok mellett ott találjuk a könyvben a Hollandiából Batáviáig való 42 napos utazás leírását. Megismerjük a bennszülötteket, szokásaikat, életmódjukat stb. A hollandi légió czélját, működését, beosztását. A jávai életet stb. stb. A kötet ára három korona lesz. Az előfizetési árat, valamint ezt az ivet kérem czimemre (Várkerület 30) legkésőbben julius 10-éig megküldeni. A bevételnek a nyomdai költségek levonása után megmaradó részét neki juttatom el oly czól- ból, hogy nehéz helyzetén javítson, illetve amennyiben az összeg nagysága megengedi, helyettest szerezve, megváltsa magát a szomorú, önkéntes rabságból. Az előfizető tehát humánus dolgot is cselekszik, amennyiben segéd jobbot nyújt ehhez. Sopron, 1905. junius 28-án. Iíoritsánszky Ottó. TANÜGYI HÍREK. Szabadságolás. A m. kir. vallás- és küzokt. miniszter Tihanyi Domokos kir. tan- felügyelőnek, kegészsógének helyreállítására f. ó. julius hó 9-étől aug. 19 éig terjedő 6 heti, szabadságot engedélyezett és helyettesítésével Nagy Béla kir. tanfelügyelőségi toll- nokot bizta meg. Tanító választás Pálfán. A Sántha Gyula volt pálfai róin. kath. tanitó elhalálozása folytán megüresedett állást folyó évi julius hó 25 én töltötték be. Ez állásra egyhangúlag, Boda János miszlai róm. kath. kántortanitót választották meg, a kiben a pálfaiak derék, ügybuzgó embert nyertek. Ipariskolai igazgató és tanitó választás. A Dunaföldváron f. évi junius 29 ik napján megtartott ipariskolai igazgató s tanitó választás alkalmával igazgatóvá Jéhn Győző, ipariskolai tanítóvá pedig Konrád Jakab dunaföldvári népiskolai tanítókat választották meg. Uj polgári leányiskola. Bonyhádon magán polgári leányiskolát nyitni szándékolnak Deutsch Ilona és Selényi Sarolta, kiknek kérvényét pártoló véleménnyel terjesztette fel a vármegye közigazgatási bizottsága. A szekszárdi menedékházak Ugye. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 51.072/1905. számú leiratával Tolnavármegye közigazgatási bizottságának 1904. évi április hó 9 én 939. sz. a. kelt azon határozatát, mellyel Szekszárd város menedékházainak és állami óvodájának 1903/4. tanévi költségvetését 3864 kor. kiadással, 2988 kor. 3°/o-os óvodai pótadói bevétellel, azzal állapította meg, hogy a mutatkozó 876 kor. hiány a község háztartási költségvetése terhére fedezendő, a község részéről ez ellen benyújtott felebbezés elutasítása mellett jóváhagyta. A 3°/o-os óvodai pótadó kivetését a belügy- és pénzügyminiszter uraktól egyidejűleg kieszközölte. Megjegyzi a miniszter, hogy a községnek a felebbezésében nyilvánuló azon felfogása azonban, hogy a szükséges óvóintézetek fentartási költségeinek a 3°/o os óvodai pótadó igénybe vétele után még fenmaradó fedezetlen részéről gondoskodni nem tartozik, nem állhat meg. Az 1891. évi XV. t. ez. 15. §-a ugyanis akkor, midőn a szükséges óvóintézeteknek a község által való létesité sét rendeli el, egyben kötelezi a községet, hogy ezen óvóintézetek felállitási és fentartási költségeiről is gondoskodjék. Ezen törvényes kötelezettséggel szemben, melyről a községnek háztartási költségvetésében az 1886. XXII. t. ez. 123. §-a értelmében első sorban kell gondoskodnia, az 1891. XV. t. ez. 18 §-a csupán jogot ad a községnek, hogy amenuyiben általános bevételi forrásai nem nyújtanának kellő fedezetet, külön e czélra is 3°/o-ot meg nem haladható óvodai pótadót is vethessen ki Ezen korlátolt jog azonban a községnek a szükséges kisdedóvóintézetek létesítése és fentartásai iránti kötelezettségének mértékéül nem tekinthető. Végül megjegyzi még, hogy az állami óvoda czéljaira előirányzott 400 korona jelen alakjában nem is a község idézett törvényes kötelezettségéből származik, hanem a jog alapját leli azon magánjogi jellegű megállapodásban, a mely az állami óvoda szervezése alkalmával a község és a kincstár között létrejött.
