Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-08 / 27. szám
8 Uj tanterv. A vallás- és közoktatás- ügyi ni. kir. miniszter az elemi népiskolák számára uj tantervet és utasítást adott ki. Ezen uj tanterv az 1906/7. tanév elején lép életbe. Kötelező tantárgy lesz a kézimunka és a rajz. A magyar nyelvre szánt órák száma 3 nappal növekedett. Az ének óráké 2-vel-, a testgyakorlási óráké 7-tel szaporodott. Ezekre tehát nagyobb gond lesz fordítva. Az összes órák száma 139-ről 145-re emelkedett. Az ismétlő iskolai tanterv marad a régi. Ezen uj utasításról legközelebb bővebben szólunk. Kapható a m. kir. egyetemi nyomdában 3 koronáért. Fizetés kiegészítés. A vallás és közoktatásügyi minisztérium a hőgyészi rom. kath. Il-ik tanitó fizetésének kiegészítésére 200 kor. évi államsegélyt utalványozott. Korpótlék. A vallás és közoktatásügyi minisztérium a kétyi ág. ev. tanitó I. és II. ötödéves korpótlékára évi 200 koronát utalványozott. iskolai értesítők. A szekszárdi áll. főgimnázium értesítője. Az értesítőt bevezeti egy értekezés, melynek czime : Egészség és alkohol; szer- í zője dr. Sztanó Sándor iskolaorvos, a ki ; tanulmányában felsorolja a szeszes italok káros hatását és mértékletességre int. Ezután következik Wigand János igazgató jelentése a tanév lefolyásáról. Mindjárt a jelentés elején szembe tűnik az intézeti épületről való tudósítás. Igen sajátságosnak találjuk, hogy egy egészen uj épületnek a menyezete leszakadt, még fúr- i csább, hogy az uj menyezet rendszert épen iskola épületben próbálják ki, a legfurcsább pedig az, hogy elmúlt egy év, s a fal még I most sincs kijavítva, A jelentés szerint a tanári testületben i változás történt, még pedig Szász József helyért Gyergyai J. Dezsőt, Miklóssy János tornatanitó helyére pedig Brebovszky Elemért küldte a miniszter. A testület az év j folyamán hosszabb ideig helyettesítette Szabó \ Ferencz tanárt, a ki sokáig beteg volt s Pataky Jákót, a kinek családjában járványos betegség ütött ki. Megemliti a jelentés, hogy a tanulók száma ez idén kevesebb volt, mint a múlt évben. Az okot helyesen keresi abban, hogy Szekszárdon a taníttatás igen drága, s azért a szülők olcsóbb helyekre viszik gyermekeiket. Valóban itt volna az ideje, hogy egy internátus érdekében komoly mozgalom indit- tassék. Mindazonáltal a tanulók mérsékelt száma sok tekintetben előnyös. A tanulmányi eredmény jónak mondható, mivel az összes bukottak 34-én vannak (16%); ilyen eredményt csak kevés tanulóval lehet elérni, ama túlságos szigorúság mellett, a miről a szekszárdi gimnázium ismeretes. Nagyfontosságu változás történt az intézet tanítási rendjében, a mennyiben behozatott az egyfolytába való, délelőtti tanítás. Ez az újítás valóban nagyfontosságu és üdvös is volt. A félnapos tanítási rendszer mellett az ifjúságnak van ideje tanulni másnapra, s van ideje arra is, hogy kipihenje magát. Reméljük, hogy ez a rendszer továbbra is megmarad, mert ha az iskolában agyon nyomorgatják gyermekeinket, legalább adjanak módot arra is, hogy a fáradalmakat kiheverhessék. Nagy elismeréssel emlékezik meg a jelentés Várady Károlyról, az uj főigazgatóról, a ki itt létekor csakugyan nagyon kedvező benyomást gyakorolt szülőkre, tanárokra, tanulókra egyaránt. A fiatal tanári testületnek több tagja irodalmilag is működik, a mit csak örömmel vehetünk tudomásul. Ács Lipót a rajztanitás és művészet körébe vágó czikkeket irt, Haugh Béla közrebocsátotta a Tolnamegyei Muzeum könyvtárainak katalógusát, László Géza pedig a Magy. Tud. Akadémia Nagy szótárának volt a dolgozótársa s nyelvészeti 'czikkeket irt. A statisztikai adatok szerint az intéKÖZÉRDEK zetbe beiratott 218 tanuló, az év végére maradt 204. Vallásra nézve volt 110 róm. kath , 33 ev. ref., 14 ág. ev., 46 izraelita és 1 gör. kel. Anyanyelvre nézve volt 186 magyar, 17 német, 1 szerb, de magyarul valamennyi beszélt. A szülők lakóhelyére nézve 104 helybeli, 69 megyebeli és 31 más megyéből való. A szülők polgári állására nézve legtöbb volt a tisztviselő (45), iparos (43), más értelmiségi (37), legkevesebb pedig a személyes szolgálattevő (8)'. A mi részünkről kicsinek találjuk az őstermelők számát (27). A tanulmányi előmenetel jó. Legtöbben buktak a II. osztályban (25°/o). Feltűnő a bukási százalék a VI. osztályban. Tizenhárom tanuló közül megbukott három. Százalékban kifejezve: 23 6%. Ez igen nagy perczent oly kicsi osztályban. A legtöbben egy tárgyból buktak (27), több tárgyból csak 7-en. Es kedvező helyzet s köszönhető a csekély létszámnak. A jeles tanulók száma 13 (63%). Ez is elég szép eredmény, különösen ha hozzá vesszük, jó előmenetelü tanuló van 36 (177%), tehát összesen 49 jól megfelelt, 121 pedig közepesen. A polgári leányiskola XIV. értesítője. Az értesítőt bevezeti az a búcsúbeszéd, meiyet Kovácsáé Nagy Lujza, az intézet igazgatója mondott el Bat iné Stancsics Fanni tanitónő nyugalomba vonulása alkalmával. Az emelkedett hangulatú beszéd nagy elismeréssel emlékezik meg Batiné érdemeiről, a ki 27 éven át volt az iskola szolgálatában s ez idő alatt a legkiválóbb ügybuzgalommal működött és nemcsak a tanítványok vonzalmát biztosította, hanem a szülők és nagy- közönség tiszteletét is teljes mértékben kivívta. Batiné helyét özv. Pápéné Arlow Mária foglalta el a miniszter megbízásából. Az értesítő szerint az iskolai év rendben folyt le. ügy a növendékeknek, mint a testület tagjainak egészségi állapota kedvező volt. Nagyobb helyettesítés csak egy fordult elő, a kisebb helyettesitések száma 28 óra. Az intézetet junius hónapban Lúd Károly szakfelügyelő látogatta meg, a ki a tapasztalt rend, fegyelem és tanulmányi előmenetel fölött elismerését fejezte ki. A növendékek az év folyamán megünnepelték Erzsébet királyné emlékét, már- czius 15-ét, április 11 -ét és junius 8-át. Ezen ünnepélyek mindegyike az igazgató ünnepi beszédjéből, a növendékek énekeiből és szavalataiból állott. Az évzáró vizsgálatok junius 15-től 20-ig tartattak meg s 24-én volt a záróüunepély, a mely alkalommal szorgalmáért és jóviseleteért több tanuló kapott jutalmat és ösztöndijat. A növendékek száma a lefolyt iskolai évben 178 volt, köztük 30 magántanuló. Ev kövben kimaradt 6, az év végén maradt 172. Vallás szerint volt: róm. kath. 101, ev. ref. 20, ág. ev. 15, izrael. 39, gör. kath. 2 és unitárius 1. Születési hely szerint 92 szekszárdi, 58 tolnamegyei, 26 más megyéből és 2 horvátországból. A tanulmányi előmenetel meglehetős. Az első osztály 51 növendéke közül megbukott 7, a 40 II. osztályú közül 6, a III. osztályban^ 30 közül 6, a IV. osztályban 27 közül 2 Összesen megbukott 21 növendék, de osztályismétlésre csak 4 utasittatott. Kitűnő növendék ugyancsak kevés van. Feltűnő jó eredmény egyik tárgyban sem mutatkozik, ellenben gyönge az előmenetel a magyar nyelvben, német nyelvben és különösen a számtanban. A polgári fiúiskola XXIX. értesítője Krammer János igazgató jelentése szerint az iskolai év rendben folyt le. A tani tás szept- 6-án vette kezdetét. Fölvettek 182 tanulót, 14-gyel többet, mint a múlt iskolai évben. A növendékek egészségi állapota kifogástalan volt. Kiemeli a jelentés, hogy a hitoktatást a hitoktatók nagy buzgalommal teljesítették, s működésüket a tanári testület hathatósan támogatta. A tanári testület nyolez tagból állott, 1905. julius 8. a kik közül Krammer János igazgató és Nyitray Lajos 29 évet töltöttek el az intézetnél. A vizsgálatok jun. 14-től 21-ig folytak le s 25-én volt a záróünnepély és az értesítők kiosztása. A statisztikai kimutatás szerint az üsz- szes tanulók száma 2l)2 volt, s köztük 20 magántanuló. Év közben kimaradt 20 s az év végén maradt 162 rendes tanuló. Vallás szerint volt: 139 róm. kath., 14 ev. ref., 11 ág. ev., 37 izrael., 1 unitárius. Lakóhely szerint 81 helybeli, 121 vidéki. Születési hely szerint 67 szekszárdi, 86 tolnamegyei, 46 más megyéből, 1 Ausztriából, 2 Fiúméból való volt. A rendes tanulók előmenetelét tekintve felsőbb osztályba léphet 133, javitó vizsgálatot tehet 16, ismétlésre utasittatrtt 12, nem osztályoztatok kettő. A bukottak száma ösz- szesen 28, a mi körülbelül 20%-nak felel meg. Az eredmény tehát kielégítő. Az V. és VI. osztályban egy tanuló sem bukott meg, a mi helyesen van, mert inkább a tanár rovására volna Írandó, ha 13 illetve 6 tanulót sem tudna elégséges eredménynyel tanítani. Sok az elégtelen jegy a magyar nyelvből. Az I. osztályban pl. 9, a Il-ban és Ill-ban 3—3 tanuló bukott meg magyarból, de ezen bukottak legnagyobb része más tárgyból is elégtelen előmenetelt tanúsított. Meglehetős számmal buktak számtanból, mértanból és mértani rajzból. Legtöbb kitűnő van a magyar nyelvből, szabadkézi rajzból és földrajzból. Általában az osztályozás arányosan oszlik meg, a mi azt bizonyítja, hogy a tanári testület nagy gonddal és körültekintéssel jár el az érdemjegyek megállapításában. Az értesitő végén tájékoztató van a szülők számára. A tájékoztató útbaigazítást ád arra nézve, hogy a polgári iskolából mely intézetekbe lehet átlépni, illetve mely pályákra nyújt képesítést. — Folytatjuk. — BÍRÓSÁGI ÜGYEK. Csőd. A szekszárdi kir. törvényszék Spitzer Dezső bejegyzett dombóvári kereskedő ezég ellen a csődöt saját kérelmére elrendelte. Csődbiztosul dr. Sonnewend Frigyes kir. törvényszéki biró, csődtömeggondnokul dr. Bolf Aladár, dombóvári helyettes csődtömeggondnokul pedig dr. Krón Fereucz szekszárdi ügyvédek neveztettek ki. MULATSÁGOK. Estély a szekszárdi kaszinóban. A szekszárdi kaszinóban a múlt szombaton kedélyes tánczestély volt. Nem sokan vettek ugyan részt benne, — az összes bevétel 53 korona volt, de jókedvben nem volt hiány. Jelen volt asszonyok: Holnb Jánosné, Hoffmann Sándorné, Klieber Györgyné, dr. Leopold Kornélné, özv. Laskó Gyuláné, Marcsekényi Miklósné (Budapestről), özv. Orosz Lajosné, Őrff'y Lajosné, Ráicz Jó- zsefné, özv. Szigeth Nándorné (Tolnáról), Tóth Károly né, Wagner Andorné. Leányok: Borsodii Tériké (Tolnáról), Hoffmann Etelka, Herczeg Mariska, Klieber Bözsike, László Vilma, Marcsekényi Mariska (Budapestről), Orosz Flóra, Tóth Bözsike. Hansverseny Dnnaföldváron. Duna- földváron folyó hó 2-án a dunaföldvári izraelita templom és a községi szegényalap javára hangversenynyel egybekötött fényesen sikerült tanczmulatság volt. A hangversenyben részt- vett művészek a legszebb sikereket aratták. A műsor a következő volt: 1. Nyitány. Traviata egyveleg. Előadta a helybeli zenekar. 2. Belépő dal. A »Szegény Jonathán« czimii operettből. Előadta: Tollagi Adolf, a
