Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

I. Gyömrő. Pestvármegyében a Budapest-szolnoki vasútvonal mentén a fővárostól körülbelül 27 kilométernyire keletre, a Cserhát egyik legdélibb dombnyúlványa tövén fekszik Gyömrő falu. Ez a falu, amelyet a régi források Gymreu, Gemereu, Gwmerew, Gewmerew, Gemerew, Gemre, Gyemrew, Gewmrew, Gyemreő, Gyemrü, Gyeömrw, Giömrő, Dyemreő, Gömrő néven említenek, már az Árpádok korában lakott hely volt. Ugyanis már 1281-ben említenek az oklevelek egy Gyömrői („de Gymreu") Miklós fia Szilvesztert, aki Roland bán Mátyás nevű fiától 14 márkáért megveszi az ungmegyei Csap birtokot.

3) Ilyenformán tehát Gyömrő ekkor már családi nevet adó lakott hely és a pestmegyei eme Gyömrői család egyik tagja, t. i. Gyömrői („de Gemereu") Péter fia Gergely 1341-ben Pestvármegye egyik szolgabírája.

2) Úgy látszik, hogy a XIII.—XIV. századokban ez a Gyömrői család birja egész Gyömrő falut, míg a XIV. század végén vagy a XV. század elején Gyömrő egy része valahogyan Hertel Zsigmond budai polgár kezébe nem került. Hertel a XV. század elején deficiálván, azaz magtalanul elhalván, az ő gyömrői birtokrésze a jus coronae, a király rendelkezése alá került és Zsigmond király 1424-ben Gyömrő falunak ezt a részét feleségének, Borbála királynénak adományozta.

3) így Borbála királyné, majd leánya, Albert király felesége s később özvegye Erzsébet királyné a gyömrői birtokrészt háborítatlanul birták 1440-ig, a mikor Erzsébet ezt a porciót a Vecsésen és Halomon lévő részbirtokokkal együtt („portionem nostram possessionariam in possessione Gewmerew voJ) Fejér: Codex diplomaticus V/3, kötet, 104. lap. Itt hibásan Gymrennek írva, Budapesti Egyetemi könyvtár Pray kéziratok: tomus XXII. fol. 95., itt helyesen Gymreu-nek írva. 2) Anjou-kori okmánytár: IV. k. 81. 1. 3) Magyar Történelmi Tár : XII. k. 284. 1.