Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

cata") minden tartozékaival együtt István mester váci és váradi kanonoknak, királyi kancelláriai protonotáriusnak és általa fivérének Bothos Péter fia Péternek stb. adja, azon érdemek fejében, a melyeket István Zsigmond és Albert királyok kancelláriájában, mint e hivatal tisztviselője szerzett.

4) István kanonok idővel az esztergomi káptalan tagja lett, a hol nemsokára az esztergom-hegyfoki szent Tamás egyház préposti méltóságába emelkedett, s midőn 1446-ban őt és fivérét Bothos Péter fia Pétert a pestmegyei Gyömrő, Halom, Vecsés és Péteri („Gemerew, Halom, Wechech et Petey") faluk birtokának azon részeibe, a melyek egykor Erzsébet királyné tulajdonában voltak, a váci káptalan új adomány cimén be akarta iktatni, ennek a Gyömrői család még élő és létező tagjai, névszerint Gyömrői („de Gemerew") Péter és fia Mihály ellentmondtak ugyan, de eredmény nélkül.

0) 1447-ben egy oklevélben mint vallomást tévő tanú előfordul a Pest megyében élő „Gregorius de Gemre", Gyömrői Gergely is, a miből nyilvánvaló, hogy a Gyömrői család tagjai közül ekkor még többen élnek és Gyömrő részbirtokosai.

b) Egy 1454-ben kelt oklevélből meg tudjuk állapítani, hogy Gyömrőnek a XV. század első felében a Gyömrői család és a királyné mellett más birtokosai is voltak, nevezetesen a Nemzegenus-beli nemesek („nobiles de genere Nemze"), a kik Zsigmond királylyal szemben hűtlenkedvén, a király ezektől gyömrői birtokrészüket elvette és Maróthi János macsói bánnak adta. Ez az adományozás legkésőbb 1427-ben, vagy ez előtt történhetett, mert Maróthy János ekkor volt harmadszor és utoljára macsói bán.

7) János bánról fiára Lászlóra szállott Gyömrő részbirtoka, a ki Winczló Dénessel ezt más birtokokért elcserélte. Dénes nemsokára deficiálván (magtalanul elhalván) Gyömrő birtok ezen részét a Gombán lévő részbirtokokkal együtt Györgyi Bodó Gergely budai várnagy kapta, a kinek birtokba iktatásánál a a Nemze genusbeliek („nobiles de dicto genere Nemze") ellentmondtak.

8) De már egy másik, 1454-ben kelt oklevélből meg4) M. kir. orsz. Levéltár: M. 0. D. L. 13,516. 1440. jan. 7. Átírja 1446. június 24. Budán Hunyadi János kormányzó. — M. 0. D. L. 13,517, 13,518. = N. R. A. fasc. 482. No. 22. 5) M. 0 D. L (röviden : Dl) 13,982. 6) Dl. 14097. 7) Századok: 1875. évf. 453-58. 11.