Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

elhalt Dénestől eltekintve az utolsó fiú: László, (1810—1861.) a XIX. század magyar politikai és társadalmi életnek ez a kimagasló és markáns alakja. Teleki (II.) Józsefnek fentemiitett (II.) László nevű fia, a ma élő gyömrői Teleki grófi ág (József, László, Tibor) dédatyja, rendkívül gondos nevelésben részesült. Korának egyik legnagyobb tudósa, Cornides Dániel, a későbbi pesti egyetemi tanár volt a nevelője, a ki a fiatal grófot még a göttingai egyetemre is elkísérte. — László előbb Patakon jurátuskodott.

1

9) majd pedig 1783-ban Bécsbe került a honnan 1785. májusában indul Göttingába, s innen május 22-én irja atyjának, hogy Casselből az elmúlt csütörtökön értek ide (t. i. fivérével Istvánnal), s holnap kezdődnek a leczkék. „Ez az Universitás — irja — igen sok idegen nemzetből való ifiakkal dicsekedhetik. Két hertzeg tanul most itten, úgy mint Nassau's Lichtenstein : Grófok tizenedgyen vagyunk' s deákok mintegy kilencz százan." László gróf Göttingában szorgalmasan tanul s egy 1785. julius 3-án kelt és öccséhez Józsefhez intézett levelében őt is buzdítja, hogy tanuljon jól, „mert ha az ember nem -tanul, — irja — semmivel egyébbel nem külömböződik a szamártól, hanem tsak a kisebb füllel, ellenben pedig ha tanul, el viszik az ember hirét más országokban is." A tanulás mellett van ideje irodalommal is foglalkozni, mert 1785, julius 16-án atyjának jelenti, hogy egy új tragédián kezdett dolgozni, melynek matériája Péter király András herczeg által való detronizálása és András királlyá tétele. Szeptember 18-ikára már ez a tragédia, ugy látszik, elkészült, mert ekkor azt irja atyjának: „Ich werde mihr die Freyheit nehmen Eur Gnaden durch den Herrn Cornides meine Ungrische Tragedie und einen Anhang von etlichen Ausarbeitungen aus den Practico Camerali schikken. Dat pira, dat poma, qui non habét alia dona." Lászlónak úgy látszik a tudományokkal és irodalommal való foglalkozásra több ideje maradt, mint egészséges István fivérének. Lászlónak ugyanis sérve volt, s egy 1785. szeptember havában irt levelében emliti, hogy régi sérve (Bruch) miatt nem lovagolhat, s igy ő az erre szánt időt is önképzésre fordíthatta. 1

0) 1782. szept. 17-én irja atyjának Patakról, hogy a jurátussógra való beesketésének ügyében Rádai uram magára vállalta, hogy eljár. (Gyömrői levéltár: Missilisek.)