Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)
álló források nemcsak a íalu belső, hanem külső történetére vonatkozólag sem tartalmaznak feljegyzéseket, s a mohácsi vész előtt többé sem Gyömrőt, sem ennek részbirtokosait nem említik. A XVI. század közepére a törökök kezébe került Buda és Pest, s ezzel természetesen nehéz helyzetbe kerül a Pest környéki Gyömrő is, a melyről 1542-ben egy magánoklevélben még intézkedés történik. Ekkor ugyanis Tahy Ferencz uram pénz dolgában megszorulván, feleségétől Herencsényi Dorotytyától kér kölcsön 100 forintot, melynek fejében zálogul leköti a pestmegyei Gyomron és Vecsésen (Gyemrew, Wecheech) levő birtokrészeit. 1 4) 1543. után Gyömrőt a török valószínűleg elpusztította, mert Pestvármegye 1553. évi hadiadó (dicalis) lajstroma Gyömrőt nem említi, 1 0) és a források csak a XVI. század vége felé kezdenek ismét Gyömrővel foglalkozni. Ugyanis 1589-ben Rudolf király meghagyja a leleszi konventnek, hogy Parlaghy Antal fia László fia György leányait, névszerint Annát, férjezett Dengeleghy Miklósnét, Magdolnát, férjezett Körössy Istvánnét és társukat, néhai Parlaghy Bertalannak a pestmegyei „Gyemreő"-n lévő birtokrészébe iktassa be, a mi ugyanezen esztendőben ellentmondással ugyan, de mégis megtörtént. 1 6) A XVII. századi hadiadó összeírásokban Gyömrő neve már többször előfordul. így 1639-ben Szilassy András pestmegyei szolgabíró járásában Gyömrő 2 és 7s portával, 1647-ben pedig már 3 . portával szerepel. 1696-ban pedig, a mikor a török uralom e tájon régen megszűnt, s részletesebben írják öszsze Pestvármegye adózó községeit, Gyömrő, mint termékeny földű község, termékenység dolgában első helyen áll, míg erdők és rétek dolgában már csak másod osztályú, a melyben ekkor 5 3A jobbágy porta és 9 zsellér (neoincollentes) van. 1') így tehát 1689-től a XVIII. század végéig Gyömrő népesedésében lassú emelkedést tapasztalunk, a melyet a török kitakarodásán kívül talán a falu földjei termékenységének is köszönhetünk^ 1 4) Orsz. Levéltár : N. R. A. fasc. 481. Nr. 18. 1 £) Orsz. Levéltár : Dicalis Conscr. 31. kötet. „Introitus pecuniarum de dica beati Laurentii martiris anni 1553." 1 C) Dl. 9647. N. R. A. fasc. 219. Nr. 39. — Bécsi közös pénzügyi levéltár Hungarn 143$5. csomó, 1589. aug. 20. 1 7) Orsz. Levéltár: Dicalis Conscr. 31. kötet.
