Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

A XVII. század második felében az állítólag lakatlan Gyömrő már nem a Parlaghyak, hanem részint a Fáy család, részint a királyi fiskus kezén van. 1678-ban egy gyömrői bir­tokrészt Fáy István kénytelen a fiskussal, részint pedig Fáy Lászlóval megosztani és az évi jövedelemből is a fiskus igyek­szik a maga részét kivenni. 1 8) Úgy látszik azonban, hogy a Fáyak Gyömrő birtokából idővel kiszorítják a fiskust és a XVIII. század elején már részint a Fáyak, részint a Fáy leányok iva­dékai kezében van Gyömrő jó része, Locsod és Tuzberek pusz­tákkal együtt. Ekkor Gyömrő fele része még a fentemlített id. Fáy István, továbbá id. Fáy László fiai Ferencz és Mihály, ezen id. (I.) László fia István fia (II.) László, azután (I.) László leánya Kata, férjezett Girinczi Ferencné és ugyanennek Kata leánya férjezett Matócsi Györgyné kezében van. 1 9) A Fáyakat (István), mint Gyömrő részbirtokosait 1702-ben már a gyömrői levéltári írások is említik, Kajali András rész­birtokossal együtt, 2 0) a kinek a leánya lehetett az a Kajali Klára, a ki Ráday Pál felesége volt, a kinek leányát, Ráday Esztert viszont gróf Teleki László vette feleségül és így Ráday Eszter útján, zálog címén kerül Gyömrő egy része gróf Teleki László birtokába, aki mellett a Fáyak továbbra is Gyömrő rész­birtokosai maradnak. Ugyanezen évből (1702) ismerjük Gyömrő lakosainak vagy legaláb a lakosok egy részének első névso­rát is. 1702-ben Gyömrő részint jobbágy, részint zsellér lakói névszerint a következők: Ács János, Csúnya István, Czövek János, ifj. és id. Gál György, Gál István, Gál János, Gál Mi­hály, Haraszti György, Karácsony János, Kassai István, Kis Is­tók, Kiss Mihály, Mészáros András, Német András, Német György, Péter János, Pusztai István, Pusztai Mihály, Pusztai Pál, Rácz Márton, Rakó János, Sigmond János, Sipos András, Soldos Gergely, Szabó Istók, Takács György, Tóth Balázs, Tóth Gyurka, Tóth István, Ungi János és Vajkóczy István. 2 1) 1715-ben és 1720-ban Gyömrő már belekerül az országos conscriptióba, és akkor is, úgy mint 1702-ben összeíratnak a 1 8) Orsz. Levéltár : N. R. A. fasc. 750. Nr. 64. Galgóczy szerint Gyömrő 1690-ben, sőt 1695-ben is lakatlan volt. 1 9) Orsz. Levéltár: Liber Regius 26. kötet, 155—157. 11. Gyömrői gr. Teleki Levéltár: I. Levéltár, Elench. II. fasc. 1. Nr. 2. 2 1) Gyömrői gr. Teleki levéltár: I. Levéltár, Elench. II. fasc. 1. Nr. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom