Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

szerzettektől délnyugatra, Legénd, Nézsa, Sáp és a már említett Gyürk között terült el s az Izsákiak vétel útján szerezték Yidtől, valószínűleg szintén a Zách nemzetség egyik tagjától. A vétel azonban nem terjedt ki az egész Bábra, maradt ott Wkuclerus Jánosnak s Nógrád népeinek is részbirtoka, Vidé csak egy része volt s ezt szintén Vid-nek hívták, körülbelül Gyürk-kel szomszédos birtokrész volt. Az oklevé megnevezi Izsáki Izsákot, fiait Beke, Pohon, Péter és Sapol, továbbá a szomszédos birtokosok közül Sapi Ipolyt, mint Sáp felől határos föld urát. Zerdahelyi István utódairól kimerítő tájékozódást nyerünk Garai Miklós nádor 1423 november 20-án, Nógrád megye közgyűlésén kelt okleveléből, a mely a Farnosiak és Kövesdiek rokonságának kérdését is tisztázza. Belőle ilyen leszármazási táblát állíthatunk össze : András 1254 Zerdahelyi István 1271, 1293 Makó (Miklós) Benedek Mihály Bak János Zsuzsa (Farnosi Mihály fia Vid) 1423 Kövesdi 1423 Mihály Kövesdi Mór 13551 János István László Anna Krisztina 1423 1423 Farnosi János (Mohorai) Baláz

s Dorottya Dorottya Margit Ilona A további kutatásnak biztos alapjait megleltem Bebek István országbíró 1361 február 15-én Visegrádon kelt oklevelében, a mely egyszersmind fordulópontot jelez a Széchényiek történetére is, jóformán az egész kérdésnek legfontosabb okleveles emléke. Az országbíró bőszavú itéletleveléből megtudjuk, hogy 1360 november 8-án megjelent előtte Gyürky Mihály fia Mátyás, s előadta, hogy rokonai : Széchényi Pál fia István, Ugrin fia Dezső, Elizeus fia Pál és János fia Jakab Alsó-Szécsény és Péteri, 1 Y. ö. a 76. sz. jegyzettel.