Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

az előbbi Nógrád, ez utóbbi Pest megyei birtokokban levő közös földeket 1357 nyarán egymás között megosztották, azonban neki, bár velők közeli nemzetségi viszonyban áll (in una proxima generacionis linea existeret), s annak következtében őt is megilleti az osztály egy része, az említett birtokokból mit se jutlattak. A szintén személyesen jelenlevő Széchényiek nem tagadják a legkevésbbé sem, hogy Gyürky Mátéval közeli rokoni viszonyban vannak, a birtok át nem engedésének okául mást hoznak fel. Széchényi Jakab szerint a birtokok felosztása annak idején Széchy országbíró itéletlevele alapján ment végbe s két egyenlő részre osztották azokat. Széchényi István Gyürky jogainak elmellőzését azzal indokolja, hogy a birtokok egy részét (egy negyedét) rokonaiktól pénzen kellett megváltaniok, a míg tehát ezen pénzösszeg megfelelő részét Gyürky Mátyás le nem teszi, továbbá eleget nem tesz a jobbágyai ellen elkövetett hatalmaskodásokért, nem hajlandó neki az őt egyébként jogosan megillető birtokrészeket átengedni. Az országbíró kiterjesztette a vizsgálatot ezen hatalmaskodási eset részleteire is. Széchényi István Kürthy István honti alispán oklevelével igazolta, hogy rokona az előző tavasszal rátámadt Gyürkiben levő majorságára, Bertas nevű jobbágyát elvitte, annak faházát szétszedette, fáját eladta, "majd nagyszombat napján Bertást újra megtámadta, második lakóházát is megrongálta. Gyürky a tett elkövetését nem tagadta, úgy látszik bosszúságában rongálta rokona birtokát, de kijelentette, hogy e miatt már előzőleg megegyezett Széchényivel: megígérte, hogy az említett váltságdíj őt illető részének megtérítésére átengedi a felosztással neki adandó földek egy évi jövedelmét, Bertás jobbágy helyett mást engedett át rokonának. Bemutatta Vilmos kanczellár, kápolnaispán oklevelét is, a mely szerint Széchényi ezen feltételeket már el is fogadta, 1360 június 15-én ki is szálltak Alsó-Szécsénykére, hogy a felosztást végrehajtsák, s bár a felek 3 márka bírság lefizetésével kötelezték magukat a feltételek teljesítésére, Széchényi váratlanul elállt a felosztástól. Miután Gyürky Máté kívánságának alapja, az egy nemzetségből való leszármazás valónak tünt ki, s a felperes kész volt a reá rótt követelményeknek eleget tenni, Bebek országbíró úgy Ítélkezett, hogy Széchényi István a 3 márka bírság lefizetése mellett B. Szabó L. : Gróf Széchényi család története. 3