Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

lökre hajthatják, 4. vigyázniok kell azonban, hogy kárt ne okozzanak, 5. hordónak való fát nem vághatnak. 1G39 őszén másokkal együtt mint í'ogott biró Ítélkezik a Pongráczok és Wesselényiek közti határperben.

18

7 Hosszú évtizedekre menő barátságot köt a Nagyszombatban lakó Eszterházy Dániellel és családjával. 1640—1673-ig a család új nemzedékeit ő kereszteli meg, akkor is, a midőn már Győrben székel. 1668-ban ő szenteli fel a család Fertő melletti Boldogasszony templomát, melybe a környékbeliek gyakran járnak ájtatoskodni; Széchényi György gróf is sokszor megfordul ott családjával; s Eszterházy Lászlóra feladja a négy alsórendet. 1670-ben Orsolyát Fraknóban, 1672-ben Györgyöt Kismartonban megkereszteli, képviselve az érseket mint keresztapát, a keresztanya Thököly Mária r 188 grófnő volt. Lósy Imre érsekprímás 1641 április 8-án a Telegdi Györgynek szentgyörgyi apáttá való kinevezésével megürült zólyomi főesperességre lépteti elő.

18

9 Életrajzírói feljegyzik, hogy a prépostság birtokait, melyek 2000 forintért zálogban voltak világiak kezén, a sajátjából visszaváltotta, jövedelmét az újhelyi templom építésére fordította. Forgách és Pázmány érsekek eszméi már akkor éltek lelkében : tehetségéhez képest 2—3 kispapot nevelt maga mellett, hogy az egyháznak jó pásztorokat képezhessen. Működése ekkor már az egyházmegyén kívül is ismeretes volt. A kevés ideig élő Lósyt követő Lippay érsek is örömmel értesül érdemeiről, valószínűleg 1643 elején az ő felterjesztésére ajánlja III. Ferdinánd a római udvarnak, hogy a nemrég elhunyt pécsi püspök helyére Széchényit kinevezvén, erősítse meg. A consistorium április 8-án Columna érsek előadására hozzájárul a király előterjesztéséhez.

19

0 Igaz, hogy sem ezzel, mint a következő évben nyert csanádi püspöki czímmel (a püspökségek török kézen voltak) Széchényi ujabb teret nem nyert a működésre, de kétségtelen, hogy azok gyors egymásutánban történt adományoztatása részére az uralkodónak és egyházi elöljáróinak teljes bizalmát jelentették. Ezt bizonyítja azon levele is, melyet 1644 május 2-án ír a lévai táborból Forgách Ádámhoz. I. Rákóczi György támadásának sikere a király ellen ezekben a napokban dőlt el. A fejedelem elhamarkodottan támadt, a bécsiek pedig ekkor gyorsan határoztak, a király seregei szaporán gyülekez-