Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
tek Révay László, Götz és Puchheim vezénylete alá. Rákóczi Kemény János tanácsára a visszavonulás mellett döntött, hiába biztatta a kiséretében levő Rebenstock ezredes, hogy ütközzék meg a felényi ellenséggel, hiába gúnyolta futása miatt Wesselényi. A hadviselés ezen mozzanatátörökíti meg Széchényi említett levele is. «Nem akarnám elmulatni, írja, hogy ez alkalmatossággal ne írnék Nagyságodnak. Még itt Lévánál vagyunk és azon kívül is, hogy ezelőtt negyed nappal igen megpercutiálák a fejedelem hadainak egy részét, minden nap hordják most is be ide a székely atyafiakat, tegnap is tizenkettőt hozának, im ma még elmentek portára. A fejedelem embere tegnap rnene el innét, estve jött, s másnap mindjárt ment; ő igen kívánná a békességet, és mivel elhiszi immár, hogy vagyon népe ő felségének, nem vette tréfára a dolgot. Innét 4. Mai, úgymint szerdán indulunk tovább». Ajánlja Forgáchnak, a támadás idején legyen a komjáti kastélyban. Lippay is Érsekújvárba megy, legalább lesz kivel társalognia ; az is meglehet, hogy a török felhasználja foglalásra a háborús állapotot. A nádor tűrhető egészségben van. «A fejedelem Szécsénben vagyon, a fia Palánkba. Bornemisza talán eddig is meghalt, oly súlyos betegségbe feküdt. Lassan-lassan mind elfogynak generálisi, mert Bakosnak, a ki ezelőtt hires vala, alig halhatjuk az hírit is immár». 19 1 Tudjuk, hogy a hadakozó felek helyzete hamarosan megváltozott. A nyár folyamán Rákóczi hadai visszafoglalták Szerencset, Kassát, a felvidéki várak újra meghódoltak, s a külföldi csatamezőkön elfoglalt királyi sereg nem jöhetett Götz és Puchheim segítségére. Néhány hónapig húzódó kísérletezés után a felek komolyan hozzáfogtak a békealkudozáshoz, mely az 1645 deczember 15-én elfogadott linzi békével végződött. Széchényi, mint az udvar megbízottja, részt vett a tárgyalásokban, január 12-én a nádor Kopcsányi, Eszterházv Dániel és az ő jelenlétében adta át a fejedelem követeinek a király válaszát, márczius 12-én szintén jelen volt az erdélyi megbízottak fogadásánál. Ezen időben a kanczellária vezetőjének teendőit is ellátta. 1648 április 18-án nevezte ki az uralkodó veszprémi püspökké, a mihez a pápai megerősítést csak 1653 június 9-én nyerte el. Tíz évi püspöksége emlékét őrzik a veszprémi székesegyház renoválására tett intézkedései, a zalaszenllászlói ferenczrendi kolostor épüB. Szabó L. : Gróf Széchényi család története. 9
