Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

előtt kiállított nyilatkozatával a reá és leányára első férje (második Kéry János gr. volt) után eső sárvári és felsővidéki jogáról, melyek visszaváltására nincs elég vagyona, 110000 forintért Eszterházy Pál nádor javára lemondott. A birtok tulajdonába a vasvári káptalan még azon évben be is vezette az új tulaj donost,s miután Draskovich Ádám gróf 1696-ban az átengedéshez hozzájárult, Széchényi tulaj donképen a nádorral állott volna ezután zálogjogi ügyletben. Közbejött azonban, hogy Draskovich Ádámné, Herbeville Johanna grófnő, erélyes és törekvő asszony rávette férjét, vonja vissza már kijelentett beleegyezését az elzálogosításba, minthogy a birtokok a zálogösszegnél jóval többet érnek, és saját kezelésök alatt alkalmas eszközökké válhatnának a Draskovichok vagyonának teljes helyreállítására. Eszterházy engedett a törekvésnek, 1702 deczember 31-én 40000 forint tartozása fejében előbb 6 évre haszonbérbe adja Sárvárt és tartozékait Draskovichéknak, majd 1703 április 9-én Kismartonban .olyan egyezséget köt a birtokosokkal, hogy a várat és tartozékait, hozzászámítva az által Vasmegyében Szegedy Páltól visszaszerzett Pósfát és Ötvöst is, 248.000 forintért egészen visszabocsátja, levonva az összegből 40000 forintot kitevő tartozását. Herbeville Johanna grófnő nagyarányú birtokterveit Rákóczi felkelése keresztülhúzta, a mikor a kuruczháborúknak vége volt, nem a régi vagyon restaurálásáról, hanem a család kezén levők megmentéséről kellett gondoskodnia. Széchényi azt írja 1705-ben a királyhoz beadott folyamodványában, hogy addig Dunántúl fekvő birtokain közepes számítás szerint 200000 forintnyi kárt szenvedett. Ezzel indokolja meg azon kérését, hogy a Nádasdy vagyonból a hűtelenek kezébe ment birtokok közül neki is adjon a kincstár. A nagyobb pusztulás pedig csak ezután következett be, 1708 őszén és telén a német és kurucz felváltva égeti, dúlja Sopron megyét, Heister katonái a következő tavaszszal újabb romlást visznek a szegény jobbágyokra. Ilyen helyzetben lévén, Széchényi nem igen fogadhatta jó szívvel Draskovich ék felhívását, hogy váltsa meg zálogjogukat, másként eladják idegennek. Láttuk, hogy a grófi család a háború folyamán gyakran nehéz pénzügyi viszonyok közt volt, a kevés termést se tudta értékesíteni. Azt írja 1710 deczember 16-án a gróí