Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

A zálogosítás útján megszerzett birtokok legnagyobbja volt a belcitinczi uradalom. Lipót 1682 május 2-án Laxemburgban kelt oklevelével Belatincz várát Lipócz, Bratincz, Ganicsa, Renkócz, Turnisa,Lippa, Zorkóháza, Gumilicza, Adriancz, Csernócz, Paliina, Brezovicza, Bisztricza, Melnicz, Isakócz és Deklesin nevű tartozékaival együtt 100.000 forintért zálogba adja Széchényi érseknek, Lőrincznek és fiainak. Hártya eredeti. E birtokok szintén Nádasdy Ferencz hűtlenségével szálltak a kincstárra, a ki 1647-ben megveszi 12.000 forintért Roxiczki Koniepok Lászlótól s neje Bánffy Francziskától és Köpcsényi Listy László és neje Bánffy Hedvigtől ezek alsólindvai, nepmtii és belatinczi javainak egy részét. A vételt 1648 július 1-én II. Ferdinánd megerősíti. Később egyéb javakat is hozzávesz, a melyek közé tartoznak a Széchényiek által zálogba vettek is. A király 1694 ápr. 26-án különös oltalomlevelet állít ki a család részére. 1694 április 22-én újabb egyezséget köt az érsek a kincstárral, mely szerint 180.000 forintért zálogba veszi Belatinczon kívül Sárfenéket (másként Manersdorfot) élete idejére, halála után az utóbbi kárpótlás nélkül visszaszáll a kincstárra, Belatinczról azonban szabadon végrendelkezhet ik. E vétel tehát tulaj donképen Belatincz második megvásárlása volt. Drágálja maga az érsek is harmadnapra Pál öcscséhez írt levelében : «Ám véghez mene Isten által a manersdorfi vásárlás, valóban jó szerencséjével ő fölségének, mert látni való, ingyen hamar vissza száll reá. Bizony sokban lén, noha eléggé mesterkedtem, hogy csak másfélszáz ezerbe legyen, de ugyan reá csigázák a kamarások a száz nyolczvan ezerre. Száz ezere Belatinczra esik, s a levelet is úgy adta ki ő fölsége, a 80 ezere a budai kapuk építésére, abbúl tettem oda fundatiót, de hiszem azon kével is tartoznék azzal a kamara, minthogy onnan adatik annak a summának interesse, az hogy vita durante bírom csak jószágot. Éltemben Belatinczot is akarom bírnom, a mint bírhatom, holtom történvén, csak nyúljon hozzá mindjárt György uram, a minthogy az ő fölsége fassionalis levelét is ne felejtse el kivenni, ha ide jön, s neki adni, noha hiszem ő is jőjön veled Újvárba, s magam is úgy akarom Isten által, ugyan a míg én birom is Belatinczot,