Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

onnan visszatérve meglátogatta beteg nagybátyát. «Ott Posomban mely veszedelmes nyavalában és bágyadt állapotban találván az méltóságos érseket, siettem ide Soproniban, hogy doctor Lőőb uramat disponálhassam az általmenetelre, és hogy szorgalmatos gondviselése s együtt curája alá vegye az méltóságos urat. Megírtam kegyelmednek azt is, hogy Pásztorv uramat is együtt elküldöttem doktor urammal. Tegnap vévén azért onnand Posombúl leveleket, értem immár, miolta doktor Lőőb uram Ját hozzája, jobbacskán érzi magát, s van is reménségünk gyógyulásában, kit engedjen az Úristen mindnyájunk vigasztalására. Én hitemre, valóban megijedtem volt nyavaláján, soha oly színben s bágyadtságban nem láttam őnagyságát.De az mint írják,iam est extra omne periculum.» A Dunántúl lefolyt utolsó harezokról érdekes képet nyújt zamatos magyarságú levele további részében. «Innend az mi földünkrűl majd hasonlót írhatok, és mivelhogy igen tudakozza kegyelmed, hogy miben van dolgunk, azért írhatom, hogy ez az föld hertelenséggel, csak mioltátúl fogva Posombúl megtértem, annyira kitisztult az kuruczokbúl, hogy majd jobbára az mi földünk gyümölcsei, kik fővebbek voltak, mind megjüttek, s meghozta az igaz kenyér, s kegyelmes urunk ő fölsége hűvségére letevén az fegyvert és homagiumjokat, turmatim tértenek meg : úgymint Horváth Sigmotid, Jóseff, Török István, Kisfaludvak, Kis Gergely, Enyedi András, többek Vas vármegyéből, Soprony vármegyéből hasonlóképen mind hazajüttek, úgy hogy itten körülbelől majd nem is tudunk immár valamely nevezeteset, az ki az hívségre vissza nem szállott volna az egy Dunán és Tiszán túl való kóborlókon kívül, úgy mint Borbél Gáspáron és Horváth Istvánon kívül, az kik most is imittamott lappanganak és károkat akarnak tenni, de azokra is jó vigyázás vagyon. Eszterházy Antal és László felől még bizonytalan, de nagy a reménység. Én ugyan bizonyoson nem írhatom, de hallom, hogy egyik Győrré, másik Újvárra ment volna be, mert Győrre is felesen mentek, Sümegre, Pápára, Esztergomban és Szombathelyre, Kőszegre, s ide is consequenter minden órában jünnek az gratiára. Torony s Vizkelety Pál, azok régen Sümeggel, Syling uram katonáival megegyezvén, bizonyítanak ; innend Horvát Sigmond antagonistái, Sigray uram s mások tegnap mentek Szombathelre alá ő kegyelmeket köszönteni, az kik megtértek, előttem az