Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
dett, vagyunk mindnyájan olyan Íriszemben,ha az franczia békesség, ki is bizonyosnak hirdettetik lenni minden szegletekben, ha az ellenkező atyafiaknak is innotescál, úgy az proscriptióban denotált terminus is, az melyre resipiscálhatnak, értésekre lészen, talán csoportosan térnek meg.» Valószínűleg nyomni fogják őket minden felől; hire jár, hogy vagy 6000 kurucz a öldvári hidon át bement Baranyába Guzany tábornok Sopron körű van, aznap ment ki a kópházi rétekre. Állítólag sokan hazamentek a kuruczok köziil, adja Isten, mindnyájan. «Eb lölkű kuruczok, hová lesznek, úgy járnak, mint a Farao népe : maholnap zsidók s czigányokként még a kert alatt is szállást nem adnak nékiek, bene sít, quare querunt, sub nomine illorum, quae sua essent, rapere, aliena, quae eorum 11011 sunt», írja ugyanaznap kelt egy másik levelében. Július 1-én Pozsonyban már nagy örömet keltett Heister győzelme a kölkedi mezőn, a vitéz fővezér kiadta a parancsot, öljék, vágják az elszéledett kuruczokat. Ugyanaznap az érsek, Pálffy János, Csáky Zsigmond és Imre, Kollonics Ádám a nádor pa'otájában tanácskoztak. Harmadnapra megtudták, hogy a kuruczok vesztesége nem is volt felette nagy, 200 embert és 6 zászlót vesztettek, s az ütközet után nekiláttak a szomszédos kastélyok feldúlásának. Az országgyűlés munkája lassan halad, július végén a magán sérelmekre replikáztak. Augusztus 8-án a rendek már oszladozni kezdenek, sokan egyenesen Bécsbe sietnek a kincstár által elfoglalt javakat maguknak kérni. Széchényi gróf szeptember végéig Pozsonyban maradt, főleg azért, mint Ebergényinek írja, mert az út Sopronba nem volt biztos, később pedig az érsek betegeskedése marasztotta. Szeptember 10-én jelzi vejének, hogy nagybátyja egy hét óta ágyban fekszik, baja előbb súlyosnak látszott, de később enyhült. Hiányos levélváltása miatt csak annyit tud, hogy Heister bevette Sümeget, onnan Simontornya alá ment. Öt nappal később Veszprém meghódolását is tudatja Ebergényivel. Szeptember 20-án arról ad hírt, hogy a Dunántúl nagy része megtisztult a felkelőktől, Heister sok rabot hozott magával Győrbe. Bántja, hogy az érsek állapota nem javul, a hideglelés elhagyta ugyan, ellenben állandóan rosszul érzi magát, étvágya nincs. November 20-a táján felment Széchényi György Bécsbe,