Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

nám őket acl reassumptionem tractatus, mely armistitium nélkül nem lehet az ő részükről, sine armadae utriusque nostrae subsistentia az mi részünkről nem lehet armistitium, s ha hogy késnek az dologgal, félő, az téli alkalmatlan iidő etiam fors sine adaequata subsistentia meg ne csinálja az armistitiumot a mi részünkről. De azok az rosz férgek télben is egyaránt, s még jobban fognak alkalmatlankodni.)) Fent volt ugyanakkor Szirmay is, s azzal hagyják el a császárvárost, hogy a fejedelmet nyomban felkeresik, mihelyt részükre a felkelők menlevelet küldenek. De bizony nem kezdődött meg az alkudozás október végén se, Szirmay akkor is azt tudatja az érsekkel, kívánatos volna, ha a tárgyalás előtt Bruyninx Rákóczi véleményét velők tudatná. ígéri október 29-én még mindig Bécsben, hogy Salm herczeg előtt is sürgetni fogja az udvar hozzájárulásának kieszközlését/

6

7 De bizony az udvarban nem bolygatta senki a béke ügyét, a felkelőktől most már azt várták, hogy megalázzák magukat. Pálffy Miklós gróf tudatja november 20-án az országbíróval, hogy Svédország felmondta az oroszszal való szövetséget, biztosítja a királyt, nem avatkozik bele a magyarországi dolgokba. «Idegen országokbúi mind lassan jóhireink jünnek, országonkbúl pedig semmi, nem tudom mit gondolnak a jó magyarok, attól tartok, körmökre ég, de késű lesz a vásár». Erdődy László, a későbbi nyitrai püspök és kanczellár ugyanakkor azt is tudja, hogy az angol királyné és Hollandia újra írtak Rákóczinak, biztatták a béke megkötésére, s Szirmay gondoskodott a levelek elküldéséről.

30

6 A békére azonban nem volt nagy hajlandóság Bécsben most sem, ellenkezőleg nagy gondot fordítottak arra, hogy a királyi ezredek sikereinek híre mindenfelé elj üssön, az elbizakodottabbak Heister beküldésével is fenyegetődztek. Az év elmúlt a nélkül, hogy a béke ügyében valami történt volna. Széchényi november végén arra kérte Rákóczit, mivel a jezsuiták külön magyar tartományt alakítottak, adjon a rend elöljárója, a már említett Czeles Márton atya részére menlevelet, hagy közlekedhessék szabadon a rendházak között, de nem teljesítették kérelmét. A pozsonyiak életéről Sztarinszky István deczember 30-án azt írja Erdődy György grófnak, hogy a király serege kivonult a Csallóközből Moson megyébe, Csallóköz és Somorja meghódolt a kuruczok előtt. «Kalocsai érsek uram ő excellentiája,