Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Mottko Ferencz október 11-én kelt jelentése igazolja, hogy Széchényi, a király békekövete, alapos okból félt attól, hogy távolléte idején püspöki várát felégetik, rokonait bántalmazzák. «Se a lector, se a páterek közül senki se mert a had elé menni, írja Mottko az érseknek Sümegről. Ő elment a táborba, Heister dühöngött,Szentgrótot s a várost is be akarta venni. Erre ő felmutatta azon protectionalis levelet, melyet Heister maga is megerősített, de nem adtak rá sokat, ott fogták a táborban. Másnap 300 lovast akart a várban őrség gyanánt elhelyezni, de ő György gróf engedélye nélkül nem akarta befogadni őket; erre meghagyták neki, hogy másnapra hozza magával Széchényi György gróf levelét. Közbe megérkezett a kanizsai gyalogság fele is. Szerencsére aznap jött a postán Pálffy János levele, melyben azt írta, ne bántsa Heister az érsek jószágát. Másnap a sereggel együtt elment Káptalanfára, neki is ott kellett hálnia. Az érsek birtokát ugyan nem bántották, de a falukat mindenütt felégették. Onnan Sümegre mentek, Lenham generális és Draskovich János is a seregnél voltak. Mottko az óhidi mezőn találkozott velük, felmutatta a protectionalist, bizony 30 kard is volt feje felett, de a bán újabb parancsára onnan is elmentek. Nekik kellett kenyérrel és hússal tartani a katonákat.

30

1 1704 szeptember 7-én csakugyan megkapta Széchényi a felkelők válaszát a fegyverszünet pontjaira, melyet Visa és Okolicsányi által azonnal felküldött a királynak. A válaszhoz adott levelében megemlíti, hogy a tárgyalás alatt Rákócziék gyakran kérdezték tőle, van-e teljes felhatalmazása a királytól. Ő a mű sikere érdekében igenlőleg felelt, azért kéri az uralkodót, az általa előterjesztett feltételekhez járuljon hozzá, hogy az alkudozás további folyamán hitele legyen szavának. A követeket azonban nem fogadták szívesen, s Széchényi a fontos ügyben hiába várta a kormány válaszát. Visáékat magyar voltuk miatt tartották gyanúsaknak, Stepney szerint ő helyettök ment az országba Szirmay. Hogy ez a változás a béke ügyére káros volt, láttuk. De a fegyverszünetre nézve se foglalt el az udvar nyilt álláspontot. Tábornokainak bizonytalan rövid időre, 8 — 10 napra szóló utasítást küldött a fegyverek pihentetésére, ha az ellenség részéről hasonlót tapasztalnak. A tárgyalás fonalát azonban sehogy se akar-