Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
Iák felvenni, mert attól féltek, hogy a fegyverszünetet Rákóczi országgyűlés összehívására s Erdély fejedelmi trónjának elfoglalására fogja felhasználni, a melyek egyikébe se akartak belenyugodni. Heister a bizonytalanságot a magyarságot sértő kiáltvány közzétételére használta fel, a mellett megint fente fogát Széchényi birtokaira, de azok elpusztításától a király szigorúan eltiltatta. Szeptember 20-a körül végre elhatározták, hogy a fegyverszünetet kihirdetik, majd a két külföldi követ közbenjárására azt október végéig meg is hosszabbították. A tanács a béke főakadályának azt tartotta, hogy Rákóczi az ország nevében tárgyal, s a garancziához ragaszkodik most is, nem a svéd, hanem a porosz király jótállását kívánván meg. 30 2 Ezen kezdetleges intézkedések is elkésve tétellek, az értekezlet akkor már feloszlott. Szirmay nagy buzgalommal fogott a munkához. Felkereste Bercsényit, a király ígéreteinek sűrű emlegetésével rávette, igyekezzék a fejedelmet azon tervnek megnyerni, hogy Selmeczre mindkét fél megbízottakat küldjön a fegyverszünet kimondása s a béketárgyalás megindítására nézve. Rákóczi nem az ellenfél ígéreteiben bízva, hanem szövetségeseinek Ígéreteiben csalódván, s a fölösleges véráldozatot kerülni kívánván, Széchényivel együtt szeptember 15 —16-án elindult Gyöngyösről, 17-én Galga-Gután, 21-én Hidvégen volt seregével, Széchényi pedig a közeli Báton várta a fejleményeket. Aznap írta a királynak, hogy Gyöngyösön a felkelők már megnevezték a Selmeczre küldendő képviselőket, kéri tehát Lipótot, adjon neki utasítást, hogyan járjon el, tudassa, kik lesznek az udvar küldöttei. Úgy véli, az isteni Gondviselés bőven meg fogja a királyt jutalmazni, ha a gyakori imádságban kért békét az országnak megadja. Keresztezte e levél útját a király szeptember 25-én kelt válasza, a még 7-én Gyöngyösről írt jelentésére. Lipót közli vele szintén Szirmay futárjának előadása alapján, hogy a kuruczokkal már megegyezett a tárgyalás helyére nézve Selmeczben, a melyre őt kiküldi, megbízottai gyanánt melléje Seilern báró titkos tanácsost, Lamberg Zsigmond grófot ésKoháry István grófot rendeli, kéri az érseket, eszközölj ön ki számukra menetlevelet. Külön utasítást a levél nem ad, csak a kívánt eredmény elérését köti ú jra Széchényi lelkére. Másnap és harmadnap kelt leveleiben megint felsorolja a megbízottakat, kiemelve egyúttal, hogy a legnagyobb vágya a gyászos
