Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
felől, a mellett Heister e levelével egyenesen bejelentette, hogy kész a király egyenes utasításával is szembe helyezkedni. Április 15-én kelt soraiból úgy olvassa, írja Heister, megütközött azon, hogy nyilt levelével a felkelőkhöz küldött követét visszatartotta, s fenhéjázó tartalmú levelet írt hozzá. Őszintén megvallja, nem hisz a fegyverszünet felől folyó tárgyalás komolyságában, három hónap óta folyik, pedig három nap alatt el lehetne intézni. Hogy mi volt a czélja a Szentmiklóson folyt alkudozásnak, Bercsényinek Károlyihoz írt elfogott leveléből látja : húzni a tárgyalást, a míg lehet, hogy azalatt az ellenség támadásai elől biztosítva legyenek. Meg is tették, hogy Bécs alatt kalandoztak. Ő viszonozhatná az ellenségeskedést, de saját elhatározásából Dunántúl pihenteti a fegyvereket. Hogy kemény hangú rendeleteket küldött a sümegiekhez, tudja, mint parancsnokló tábornok másként nem szólhat a király hűségére térni nem akarókhoz. Hogy az érsek Cséryt elfogatta, neki nem szolgál elégtételül, megköveteli, küldje a táborba, ott tisztázhatja magát, ha tudja. Megírta ezen elhatározását a királynak is.Hogy az érseknek a királytól a tárgyalások folytatására nyert felhatalmazását nem értelmezi elég szabadelvűén, a megváltozott helyzetben nyeri magyarázatát. Úgy véli, nem az a helyes, hogy a fegyvert letéve tárgyalják a békét, hanem a támadásra előkészülve. Bár a békét felette kívánja, Széchényi küldöttét addig nem bocsátja át a táboron, míg az ellenkezőre nem kap az udvartól parancsot. 28 5 Széchényinek be kellett látnia, hogy alapos volt a kuruczok részéről az alkudozás folyamán felmerült nehézség : bajosan bízhatnak az olyan király Ígéreteibe, a kinek parancsait alattvalói nem tartják meg. így lett Heister a béke létrejövetelének egyik főakadályává. A felkelőktől nyert értesülések pedig Széchényiben azt a hitet keltették, hogy a fegyverszünetet hamarosan meg lehet velők kötni. A bécsiek hozzájárulásának sürgetésére április közepén Okolicsányit, később Visát is felküldte az udvarhoz. Tőlük tudta meg, hogy a király a békekötés ügyének intézésére egy négytagú bizottságot nevezett ki: János Vilmos pfalzi választófejedelmet,
